Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-15 / 24. szám

székek szeretik az egyházraegyék municipalis jogaikat emlegetni: de nem kell elfelejteni, hogy csak ott van municipalitas, hol minden tag részt vesz a' törvényhozásban,'s ha az e.megyék eddigi életet áttekintem, mellyeknek gyűlésein a' tagok, t. i. az egyházak, eddig képviselve nem voltak: bátran elmondhatom, hogy e.megyéinknek municipiumaik nincsenek, inert municipalitas csak ott lehet, hol áll ez az elv: rólunk nélkülünk senki se rendelkezzékl Nézzük csak meg az eredeti ös egyház szerkezetét: láthatjuk, hogy már azoknál is volt nyoma a 'képviseletnek. — Csel. 15., hol a' jerusálemi zsinat iratik le, a1

22. v. nyilván mondatik, hogy a' zsinaton apostolok, seniorok voltak a 'gyülekezettel: de kérdezzük, mikép volt ez későbben ? bizvást elmondhatjuk, hogy a' püspökök a' tárgyakat kitűzvén, a' felett a1

néppel együtt határoztak. — Cyprianus, a'lll-ik században cartthagói püspök, ezt irja a' carthagói zsinatról: Cum convenissent Episcopi cum Diaconis, praesente etiam plebe dixit etc. — Ha tehát az ös anyaegyháza a1

képiseleti rendszerre volt alapítva: miért ne engednék meg az e.megyék, tanácskozásaikban, a' törvényhozásban, közigazgatásban minden egyházakat képviselőik által részt vehetni; annyival is inkább, mivel ugy tapasztaljuk , hogy most gyűléseinken a' két elem közt nincs meg az egyensúly,— rendesen világi elem dönt,— működő erők közt pedig egyensúlynak kell lenni, — a' mit ugy lehet visszaállítani, ha minden egyháznak papjával együtt egy szavazat adatik az e.megyei gyűléseken, de papja nélkül egyház soha ne szavazhasson. De ezekre azt mondja az elleniéi: Minek nagyobb képviselet, mint most van ? hiszen lám az egyházak választják az esperest, gondnokot, tanácsbirókat, azok képviselik az egyházakat a' törvényhozásban: erre én ha semmit nem felelnék is, az Óramutató, de kivált e Lap már sokszor elmondá: hogy a' tanácsszék tagjai, mint a' tanácsbirói név is mutatja, nem képviselők, hanem csak itélő-birák. Hogy egyházaink e.megyei gyűléseinken közvetlen képviseltessenek a' törvényhozásban, kívánja ez az elv is: a' ki viseli a1

terhet, részesüljön az a'jótéteményben is. — Kik viselik pedig a' terhet? kizárólagosak egyházaink, segítik iskoláinkat, űzetik a' gyüléstartás költségeit, senioralet agentialel 'stb. Hát ez az elv áll-e ? minden társulatnak , és így az egyházaknak is vannak jogaik, illyen jog az, hogy minden tag bele szóihat azon intézkedésekbe, mellyek a" társaság javának előmozdítására, s a' jó rend fentartására tétetnek, 's ha ez áll: akkor ki tilthatná meg az egyházakat gyűléseinken képviselőik általi megjelenéstől ? Ez mind igaz, igy szól az ellenfél: de a' nép tudatlan, 's minden egyházak nem birnak elég képességgel, műveltséggel, hogy gyűléseinken világi képviselőik által jelen lehessenek. — Ha nem mondom is,tudhatja mindenki, hogy ez ellenvetés csak azok szájokból hallatszik, kik e' tárgyat mellőzni akarják, 's erre elég legyen röviden ezt megjegyeznem: hogy a' szabadság 's jogok gyakorlata leghatalmasabb rugók műveltség-szerzésre ; azonban az egyházak többsége csakugyan bir annyi becsületességgel 's készültséggel, hogy gyűléseinken képviselői által megjelenjen. — Azt mondja Aristoteles : a' nép mindig akarja a' jót, 's ehez én ezt adom : ha akarja: akkor elő is fogja segéleni, — 's ezt annyival inkább hihetjük, mivel közjó-előmozdításra nem müveit értelem, nem tanult okoskodás, hanem csak szív kell: ki merné pedig azt tagadni, hogy a' népnek, és így az egyházaknak szive volna? — Ne várják hát az e.megyék, hogy az egyházak ezen jogukat követeljék; mert ha az országgyülés^egtapintva az idő üterét,a'nemtelent hivatalképesnek törvényileg is kimondá: nem pirulna-e az egyházi igazgatás ugy nyilatkozni, hogy a1 terheket egyedül és kizárólag viselő egyházak még nem birnak elég képességgel képviseltetni közvetlen a törvényhozásban és közigazgatásban? Ám küldjenek hát minden egyházak képviselőket az e.megyei gyűlésekre, de hol van — igy szól az ellenfél — olly egyházi épület, melly 40 — 60 egyházakból álló megye 80—120 képviselőit magába fogadhassa ? Ezen ugy kelletik segíteni, hogy az év olly szakában tartassanak gyűlések, mellyben a hideg nem fog fűtött szobákba szorítani, hanem templomban is össze lehet gyülekezni. Ismétlem hát, hogy a' képviseleti rendszert ki kell terjesztenünk minden egyházra, hadd küldjenek gyűléseinkre követeket;higyjük el, hogy áthatva a'közjó szerelmétől, minden haladási kérdésekbe biztos támaszunk leendenek, 's csak igy fogjuk elérni azt, hogy a?

lehető legnagyobb rész érdekében hozatván törvények, azok biztos alapokra lesznek rakatva, mert nem a' tanácsszékek, hanem az egyházak ohajlatából meríttetlek. Mezei Pál, b.-somogyi lelkész. kalmár egyltásinegyei gyűlés. Tartatott Szatmár-Németiben, f. é. april 8 és 9-dik napjain. Tárgyai valának: m. ülnökökre adott szavazatok felbontása: egyházi helyosztás, egyes folyamodó egyházak 's egyének ügyeinek elintézése. Megelőzte april 7-kén, az esp.-lakon nyilt ajtóknál tartott conferentia, mellyben igen számos e.megyei tagok előtt, f. évi esp. látogatóság jegyző-könyve nézetett át, az ügyes egyházak kijelelése , viszonyaik feletti eszmecsere és igy a' gyűlés némi könnyítése végett. Másnap megnyittatván a' gyűlés nt. György József és mélt. Uray Bálint urak elnökleteik alatt, — első tekintetre kitűnt, hogy a' mi igen tisztelt ülnökeink, — kivált a1

világi részt értve — rendes szokásuk