Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-06-08 / 23. szám

minden symbolicus apróságnak, minden sláv-, minden magyar-, minden német gáncsérdeknek felölvadniok; mert kik ama nagy uniót, a' keresztyéni egyetemes életet ezer apróságtól feltételezve , ezeket a' ker. vallás föelvébe temetni nem képesek ; kik zsinatot zsinatra, symbolumot symbolumra akarnak enyvezni: azok, csináljanak bár nagy köröket, előttem nem egyebek separatistáknál. Korunk alig mutathat fel egy-egy hatalmasabb egyházi életfejtöt a'keresztyén tanakodásoknál — conferentia —; pap-tanakodásnak,protestáns ember létemre, nem mondhatom, mert ennek tagja nemcsak a' pap, hanem mindegyik részvevő keresztyén ember. Csak most látom, hova távoztam a' kötheni atyali ik tanakodásától: de hogy nincsenek, hajuknál fo-"va, ide rángatva a'mondottak, legyen most az egyszer e' nyilatkozatommal igazolva, hogy én mindezekkel ágyát akartam megvetni a' hozzánk is eljövendő keresztyén tanakodások szükséges voltának. A' kötheni atyafiak tanakodásait pedig — előre meg legyen mondva — nem azért közlöm, mintha ohajtnám, vagy csak akarnám is, hogy mi is illyenek fölött tanakodjunk magyarul. Sok más , sürgetősebb teendőink vannak nekünk az efféle alapkérdések merész fejtegetésénél; egyedül csak azért mutatok fel belőle egy-két vonást, hogy ismerjük a' szellemet, melly őket vezeti , és hogy lássuk: mibe törik fejőket a' tudós német atyafiak? (Vége következik). Dobos. le^njabEi Javaslatok a' képviseletre, tisztújítás és pap szatiael-választásra nézve, — és még valami. — Mielőtt e' nevezetes tárgyakról szólnék, szükségesnek látom tájékozás végett, e' következő tagadhatatlan igazságokat előrebocsátani, úgymint: 1) A' szentírást, mint a' keresztyén vallás és egyházi igazgatás eredeti és tiszta kútfejéi, ha nézzük, és az apostolokat például tesszük: azt kell mondanunk, hogy minden pap egyenlő-jogu és kötelességü, és egyik a' másik felett eredetileg semmi joggal, elsőbbséggel 's hatalommal nem bir. —A'honnétaz apostolok egymást avv^QEff^vlsQognak hívták 1. Pet. V: 1. — Jézus is azt mondja: ,,A' ki ti köztetek első akar lenni, legyen ti szolgátok" Máté 20: 27. - Azért ha valahol a!

világon , ugy a' papok közt meg kell lenni a' jogegyenlőségnek. Mindazáltal rendtartás végett kell a1

papok közöl választani, ki a' rendet fentartsa, Calvin értelme szerint is, — ki aztán csak rendtartó , ne pedig uralkodó legyen, ~ de köztanácskozásokban mindnyájan elhatározó szavazattal birnak, Csel. XV- szerint. 2) A' szentírás és az apostolok szerint, senior és presbyter tanítót jelent, p. o. Tit. í. 5, Csel. XIV: 23, — és e' névvel azokat nevezték, kik tanítói 's egyszersmind igazgatói voltak a1

népnek 1. Tim. V: 17. -3) A'pap akár tanítója, akár első tisztviselője, akár lelki atyja, szóval: akármi néven nevezendöje az ekklézsiának, mint társaságnak, de mindenkép annyira szövetkezve 's egyesülve van az ekklézsiával, hogy neki akarni, munkálódni 's eszközölni kell az ekklézsia javát 's virágzását, szivén kell hordani annak érdekeit, — és igy ö köteles és hivatalos képviselője ekklézsiájának,— 's neki, fizetését kivéve, miről nem ö maga rendelkezik, nincs külön érdeke, hanem minden érdekei összeforrva vannak az ekklézsiáéval. Ezért nevezi Krisztus is maga testének's jegyesének az ekklézsiát, — Pál apostol is az ekklézsia javát, nem magáét nézte, több mondásai szerint, 4) Mint minden embernek, ugy minden egyes ekklézsiának is eredetileg egyenlő joga van, 's egyik a' másik felelt joggal 's bíráskodással nem bir. — Még is jogaik könnyebb fentarthatása végett, söt központosítás, 's igy a' sokféle divergentiák elkerülése végett több ekklézsiáknak kell társaságba állni, egy kormány alatt egyesülni 's ottanottan közösen képviselőik által tanácskozás végett összejöni, 's ott mindnyájunkra nézve hasznos 's kötelező redeléseket 's törvényeket hozni, — ügyes-bajos dolgaikat, miután magánosan eligazítni nem tudják, többek tanácsa 's mintegy közbenjárása által a' már hozott törvények és rendelések szerint eligazítní. — Feltevén, hogy a' törvények rövidek, érthetők, félre nem magyarázhatók legyenek, és szerfelett 's szükségtelenül ne szaporíttassanak. 5) Tagadhatatlan tapasztalás, hogy nagy sokaság együtt jó renddel, csendesen, megfontolva és indulatoskodás nélkül nem tanácskozhatik; — 's az is tagadhatlan, hogy némelly, nem annyira bátor, de még is mély-belátásu 's bölcs tanácsot adni tudó ember, a' közjót előmozdító, de egyes, 's meglehet, boszuálló személynek nem kedvező gondolatit fél kimondani nagy számú sokaság előtt: azért hasznos és szükséges, hogy a' tanácskozó gyűlés tagjai szerfelett ne szaporíttassanak, és a1

nyilvánosság is csak az illetőkre nézve és törvény korlátai között gyakoroltassék. 6) A' takarékosság arany szabálya az egyházi ügyekre is kiterjed, — a' vesztegetés pedig itt, kivált szegény reformata ekklézsiáinkat tekintve, legnagyobb bün. Azért minden egyházi gyűlések, tanácskozások's azokra való utazások olly szigoru takarékossággal tartassanak, hogy az azokra tett költség a' tanácskozások sikerét potentzirozva ne haladja. Itt rögtön elmémbe Ötlenek azok a' nagy summák, mellyekbe országszerte egyházmegyei 's egyházkerületi gyűléseink 's az azokra utazó követek költsége 's ott tartott fényes és gazdag lakomák évenként kerülnek, különben is sokat adózó ekklézsiánknak, — 's van-e egyenlő arány a1 it