Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-18 / 20. szám

nyeinket önszellemi művelődésünk előmozdítására — 's legközelebbről egyesüljünk egyházmegyei könyvtárak létesítésére, a' Prot. E. és ísk. Lap pártolására! Ezt nemcsak saját hasznunk — ezt az emberiség nemesedése kívánja; hiszen mi e' föld savai vagyunk, 's ha a' só megizetlenül, mivel sózatik aztán meg? Máté V. 13. Ezek, véleményem szerint, egyházi életünkben a* sürgető javítást 's felsőbb elhatározást kivánó tárgyak. Mellyeket korántsem írói viszketegség­böl tárék fel a' t. cz. olvasó közönség előtt, ha­nem, mivel huzamos idő óla hasztalan várván egy avatottabb toll fejtegetéseit — gyengeségem ér­zete mellett is, felhívottnak érzettem magam egy­szer ü nézetim közlésére, mellyek egyike bárha elfogadtatik, erre szentelt munkásságomat eléggé jutalmazottnak tartom. — Tollam, meglehet, sok helyt éles, szavam elevenbe vágó vala: de figyel­meteket ne erre, hanem az alattok fekvő igazsá­gokra fordítsátok; 's legyetek meggyőződve hogy minden önségen felül-emelkedve, egyedül anyaszentegyházunk javát tartám szemeim előtt. Egyébiránt ki jobbat tud, mondja el — 's én örö­mest lemondok nézetimröl. Fábián Dániel, kézdi-vásárhelyi ref. pap. Protestáns egyházi uta«StÁ«t illeti töredékes nézetek* Az egyházban, a' népet *s hivatalnokokat, meg lehet, söt meg kell előadás világosságáért — hierarchiai czélzás nélkül — különböztetni egy­mástól. Az egyházban szükségesek, a' magából maga által választatott 's utasíttatott, különféle, fo kozatos hivatalnokok, — szükségesek a' népnek 's hivatalnokoknak egymáshoz 's mindkettőjök­nek a' közös egyházhoz való viszonyaikat meg­határozó alkotványos, sarkalatos törvények. Men­nél többet bízott ezekben az egyház hivatalno­kaira , mennél szabatosabbak 's kifejlettebbek ezek, mennél conservativebb stabilismus uralkodik bennök: annál kevesebb joga 's szüksége van az egyháznak arra, hogy hivatalnokait időről időre utasítsa. Hogy a' prot. egyházban a' hivatalnokok a' népé, 's hogy azok vannak ezért, nem ez azok­ért, senki sem tagadhatja; e' szerint azt sem, hogy a' prot. népnek hivatalnokai utasítására joga van. Hivatalnok pedig a' prot. egyházban, ki a' néptől egyenesen vagy közvetve választatott 's megbízatott, annak képében 's a' helyett munkál­kodni, az összes vagy egyes egyháznak hosszabb vagy rövidebb ideig értelmi vagy lelki szolgála­tot tenni. Minden hivatalnok képviselő, 's kisza­bott tiszte: utasítás széles értelemben. Képviselő szoros értelemben az a' hivatalnok, ki gyűlésre vagy más különös eljárásra követül küldetik, 's az ez elébe iratolt teendő, utasítás szoros értelemben. A' hivatalnokok is ben vágynák az egyházban, és nem kívüle, akár fölötte, akár alatta; ezeket sem lehet hát az utasitás-készi­tésböl kizárni; mert ez az egyházból való ki­rekesztéssel vagy egyházi halálra kárhozlalás­sal felérő lealacsonyíttatásuk volna. Ollyan hiva­talnokoknak, kiket akár a' nép rekesztett ki maga közöl, akár magok szakasztották külön magokat egy casttá, nincs közéletök, nincs állandó bátor­ságos állásuk, habár bureaukratiát, hierarchiát alkottak *s absolulismusra verekedtek is egy-idöre. Ollyanok ők ekkor a'nép testén, mint élősdi moha, mint gyöngy-ág a' fán, — a' fa nedvét ellop­ják, a' fát elölik, de önhalálukat is ugyanakkor siettetik, állásukat veszélyeztetik. A' hivatalnokok a' néppel együtt az Isten öröksége, országa 's egyháza, — ha egymással ész 's szív szerint összeforradva forrasztatnak a' kősziklához: akkor nem vehetnek rajtok a* pokol kapui diadalmat. Igaz ugyan, hogy a' nép lemondhatna utasítási jogáról, 's állhatna egész utasítása, egyszer mindenkorra, csak ebből a' bizodalom, szóból: tegyétek, hivatal­nokok ! a' mit hasznosnak ítéltek az egyház ja­vára: de ennyire még a' nép el nem felejtkezett magáról soha, szabadsága drágább, a' zsarnokság félelmesebb előtte, mintsem illy gyanútlan bizo­dalommal vetette volna magát önkényt néhányak karjaikba, 's hivatalnokait i ly független 's korlát­lan hatalommal ültette volna maga fölé. A' prot. egyház, papjait nemcsak tanító, ha­nem igazgató hivatalnokaivá is választolta, de egyik tekintetben sem mondott le utasítási jogá­ról, mindenik tekintetben kötve hisz nekik. Meg­köti őket bibliával, hitvallásokkal, kánonokkal 's ezekre tett esküvel. Az igazgatásra nézve, világi férfiakat rendel melléjök igazgató-társakul, — 's még igy is fél attól, hogy az összeszövetkezhető papi 's világi oligarchia által el ne nyomattassék, azért utasítással látja el a' kétféle elemből álló igazgató testületet is, időről időre. A' legjobb utasítás egyházunkra nézve bizo­nyosan az, melly prot. szellemű, t. i. a1 sz. Írás­sal 's okossággal megegyező. Az utasítás-készí­tésnek pedig legjobb módja az volna, ha előbb készíttetnék az, mintsem a' hivatalnok — kinek szól — választatnék. A' prot. egyházban sok időszerinti utasításra van szükség, mert haladás a' czélja, 's szabadsá­gát féltve, korlátlan hatalmat maga felett senkinek sem adott, e1 mellett szabatos és kifejlett törvény-* könyve sincs. De annál inkább lehelne kevesíteni az utasításokat, mennél inkább bebizonyítják a' papok, hogy ők az Űr nyáján uralkodni nem akar­nak, — nem is uralkodhatnának világi igazgató­társaik miatt, kik őket egyensúlyozzák, — 's ezekkel együtt sem uralkodhatnának, mert akkor megszűnnének ők protestánsok lenni, — azon fölül, a' népnek hivatalnok-választási jogából fo­lyó letételi joga is zabola. Hanem mind e1 mellett

Next

/
Thumbnails
Contents