Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-05-04 / 18. szám
latnak 's csak hivataluknak élnek. — 5) Felolvastatván a' mult évi országgyűlésnek a' vallás dolgában hozott törvényczikke, örömmel fogadtatott, kijelentetvén, hogy a' 11. §. értelmében a' mi püspökeink is bejelentsék a'megtörtént átmenetek eseteit. — Mondatott, hogy nekünk nincsenek püspökeink, hanem superintendenseink. Ugyan szabadjon kérdeni: mi a* superintendensnek magyar neve? és mi az a* püspök? vájjon nem a* görög sttioxotioc; magyar jelentése-e; és vájjon ejitoxoitog latinul nem superintendens-e, és magyar jelentése — e' szerint — a' superintendensnek nem püspök-e ? Csodálatos, hogy némelly ember annyira fél szegény superintendenseink magyar nevezetétől! Én részemről azt vallom , hogy szót ennél a' szónál superintendens, hamarjában nem tudnék kigondolni, a'mit az ember nehezebben tudna kimondani, még az okos emberek is nehezen ejtvén ezt ki: hát a' nép ? De tán azt gondolják némellyek, hogy püspök csak az lehet, kinek gazdag megyéje van? Szegény gondolat! Hát azon róm. kath. püspökök, kiknek megyéik in manibus vagy partibus infidelium vannak, megszűnnek-e püspököknek mondatni? Nem! hanem mint azokat: ugy a' mi első vagy fő papunkat is lehet püspöknek mondani; nemcsak, hanem minden lelkészt a* világon, ha a'keresztyénség elsőbb századaiban használt nevezeteket meg akarjuk tartani. — „Verba valent usu." Ha egyszer zthgy.otioq, és superintendens szóknak más magyar neve nincs, mint püspök; azonban e' nevezet nemcsak a' superintendens-t, vagy snioxoxog-1 hanem minden lelkipásztort illet-: ha superintendenseinknek gazdag megyéket nem adhatunk: őket a' superintendens szó magyar értelmétől ne foszszuk meg; irjuk tehát és szólítsuk a' hosszú, kellemetlen-hangzású superintendens szó helyett egyházi főpapjainkat a1 rövid és jobban (de nem egészen magyar még is) hangzó püspök czimmel, tán ez Magyarországon nem lesz merény tény! Ne latinisáljunk mindig; ne csináljunk szarvas hibákat, a* nép előtt majd követendőket; mert csak igy lesz ám az, mit gyűlésünkön is gyakran hallánk, hogy venerabi/e tractus-t mondanak. Miért? ad formám: Venerabile Consistorium!! A' vallási czikket illetőleg: nyilvánítom, hogy én ezeknek csak igen-igen kevéssé tudok örülni; mert 1) nincs bennök szabatosság. 2) Nincs bennők viszonosság. 3) Nincs meg bennök, mi a' bécsi és linczi békekötések pontjaiban. 4) Ki lehet őket igen könnyen játszani. Csak legyen eset rá: majd kitetszik, millyen a' törvényczikk. De hiszszük, szabadjon reménylenünk, hogy jö egy jobb kor ránk is, melly után buzgó imádőág epedez áz elnyomott evangélikusok ajakán; majd szóland az úr elleneinknek is: Elég immár, hagyjátok el; megszánandja a' könyörületes ég sok százados könyüinket, 's a' sok ború után ránk is viradand a' derű napja! t — 6) Bara János, ki tanítóságából az egyházi kerület által tetetett ki, és ügyét a* felséges Cancellariára felebb-vivén, tagadó választ nyert, Őrben telepedvén meg, iskolát állított fel. Ettől eltiltá Őr is, esperes úr is; de miután nem enged: a1 tractus világi hatósághoz folyamodik az eltiltás végett. — 7) Varga Lajos tbiró úr indítványára minden iskolákba egyházi és világi felügyelők rendeltettek. A" rendelet jó; volt egyszer már illyen-forma; de — tisztelet, becsület a1 kiveendőknek — sok gyülekezet nem látta ám a' felügyelőket. 8) Győri prot. két gyülekezet kéri, hogy a' főiskolára szavazván, öt pártoljuk. Majd meglátjuk, ha felszólíttatunk szavazásra: mit teendők leszünk. — 9) A' világi urak, igen jó szokásuk szerint, a' pápai fötanodában tanuló, do egyházmegyénkbe tartozó ifjak számára mintegy 16, azaz: tizenhat pft 's néhány krajczárt adtak össze, mint alumneumot; tán még többet is gyűjtenek a' rendes alumneum mellé. Bár csak egyszer köszönték volna meg az alumneumban részesültek a' jótéteményt! — 10) Megyénkről is érkezett Széli alispán úrtól egy határzat esperes urunkhoz, melly a' szbirókat arra szólítja föl, hogy a* nép közt az egyháziak ezüst pénzbeni fizetését eszközöljék. Még eddig semmi foganata nincs; de nehezen is lesz. — Nálunk még egy gyülekezet sem fizet ezüstben. — 11) Matuska úr gazdasági és gyümölcsfa-tenyésztés tárgyában kijövendő könyveire aláirtunk. — 12) Szent-györgyvölgyiek, nem tetszvén nekik egy egyházmegyei határzat, miután azt a* pap az egyház jegyzökönyvébe bevezette, ki akarák onnan tépni. A' pap nem engedvén kihasítni, bele-irtak, ezen végzet után, a* jegyzőkönyvbe. Ezen tényökért világi hatóságnál keres esperesi megyénk elégtételt. — 13) Né— melly gyülekezetek el akarnak válni az anyáktól. Isten mentsen! Ez igen könnyű mód a' gyülekezetek megnyomorítására. — 14) Alulirt jelenté, hogy Felső-Őrben szeder-egylet, és a' reformált ifjúság közt Olvasótársaság keletkezett; nem különben azt is inditványozá, 15) Hogy egyformaság tekintetéből tetessék közhalárzattá, hogy egyházmegyénkben minden tanító a' hangoztató módszer szerint vezérelje, oktassa növendékeit, és 16) hogy a* gyülekezetekben az ének hangjegyek szerint énekeltessék; tegyék a" többi gyülekezetek is azt e' tárgyban, mit ö tett, nevezetesen: a' tanító, vagy maga a' pap tanítsa meg az iskolás gyermekeket kóta szerint taetusra énekelni; és a' számok tábláira csináltassanak csillagok, mely-Iyek akkor tetessenek ki, midőn a' nép nem hangjegyek szerint énekel, hogy vigyázzon az iskolás gyermekekre, és még az iskolából kimaradt jó énekeseket is oktassa az énekben vagy a' pap, vagy a' tanító: jól megy a' templomban az ének. Több pont nem jut eszembe; gondolom, a* nem közlöttek nem is érdekesek. Gyűlésünkkel megelégedtünk, hátha tek. gondnok nrunk itthon lehe-18*