Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-05-04 / 18. szám

latnak 's csak hivataluknak élnek. — 5) Felolvas­tatván a' mult évi országgyűlésnek a' vallás dol­gában hozott törvényczikke, örömmel fogadtatott, kijelentetvén, hogy a' 11. §. értelmében a' mi püspökeink is bejelentsék a'megtörtént átmenetek eseteit. — Mondatott, hogy nekünk nincsenek püspökeink, hanem superintendenseink. Ugyan szabadjon kérdeni: mi a* superinten­densnek magyar neve? és mi az a* püspök? váj­jon nem a* görög sttioxotioc; magyar jelentése-e; és vájjon ejitoxoitog latinul nem superintendens-e, és magyar jelentése — e' szerint — a' superin­tendensnek nem püspök-e ? Csodálatos, hogy né­melly ember annyira fél szegény superintenden­seink magyar nevezetétől! Én részemről azt val­lom , hogy szót ennél a' szónál superintendens, hamarjában nem tudnék kigondolni, a'mit az em­ber nehezebben tudna kimondani, még az okos emberek is nehezen ejtvén ezt ki: hát a' nép ? De tán azt gondolják némellyek, hogy püspök csak az lehet, kinek gazdag megyéje van? Sze­gény gondolat! Hát azon róm. kath. püspökök, kiknek megyéik in manibus vagy partibus infide­lium vannak, megszűnnek-e püspököknek mon­datni? Nem! hanem mint azokat: ugy a' mi első vagy fő papunkat is lehet püspöknek mon­dani; nemcsak, hanem minden lelkészt a* vilá­gon, ha a'keresztyénség elsőbb századaiban hasz­nált nevezeteket meg akarjuk tartani. — „Verba valent usu." Ha egyszer zthgy.otioq, és superin­tendens szóknak más magyar neve nincs, mint püspök; azonban e' nevezet nemcsak a' superin­tendens-t, vagy snioxoxog-1 hanem minden lelki­pásztort illet-: ha superintendenseinknek gazdag megyéket nem adhatunk: őket a' superintendens szó magyar értelmétől ne foszszuk meg; irjuk tehát és szólítsuk a' hosszú, kellemetlen-hangzású su­perintendens szó helyett egyházi főpapjainkat a1 rövid és jobban (de nem egészen magyar még is) hangzó püspök czimmel, tán ez Magyarországon nem lesz merény tény! Ne latinisáljunk mindig; ne csináljunk szarvas hibákat, a* nép előtt majd követendőket; mert csak igy lesz ám az, mit gyű­lésünkön is gyakran hallánk, hogy venerabi/e tractus-t mondanak. Miért? ad formám: Venera­bile Consistorium!! A' vallási czikket illetőleg: nyilvánítom, hogy én ezeknek csak igen-igen kevéssé tudok örülni; mert 1) nincs bennök szabatosság. 2) Nincs ben­nők viszonosság. 3) Nincs meg bennök, mi a' bécsi és linczi békekötések pontjaiban. 4) Ki lehet őket igen könnyen játszani. Csak legyen eset rá: majd kitetszik, millyen a' törvényczikk. De hisz­szük, szabadjon reménylenünk, hogy jö egy jobb kor ránk is, melly után buzgó imádőág epe­dez áz elnyomott evangélikusok ajakán; majd szó­land az úr elleneinknek is: Elég immár, hagyjátok el; megszánandja a' könyörületes ég sok száza­dos könyüinket, 's a' sok ború után ránk is vira­dand a' derű napja! t — 6) Bara János, ki tanító­ságából az egyházi kerület által tetetett ki, és ügyét a* felséges Cancellariára felebb-vivén, ta­gadó választ nyert, Őrben telepedvén meg, isko­lát állított fel. Ettől eltiltá Őr is, esperes úr is; de miután nem enged: a1 tractus világi hatósághoz folyamodik az eltiltás végett. — 7) Varga Lajos tbiró úr indítványára minden iskolákba egyházi és világi felügyelők rendeltettek. A" rendelet jó; volt egyszer már illyen-forma; de — tisztelet, becsü­let a1 kiveendőknek — sok gyülekezet nem látta ám a' felügyelőket. 8) Győri prot. két gyülekezet kéri, hogy a' főiskolára szavazván, öt pártoljuk. Majd meglátjuk, ha felszólíttatunk szavazásra: mit teendők leszünk. — 9) A' világi urak, igen jó szokásuk szerint, a' pápai fötanodában tanuló, do egyházmegyénkbe tartozó ifjak számára mintegy 16, azaz: tizenhat pft 's néhány krajczárt adtak össze, mint alumneumot; tán még többet is gyűj­tenek a' rendes alumneum mellé. Bár csak egyszer köszönték volna meg az alumneumban részesültek a' jótéteményt! — 10) Megyénkről is érkezett Széli alispán úrtól egy határzat esperes urunkhoz, melly a' szbirókat arra szólítja föl, hogy a* nép közt az egyháziak ezüst pénzbeni fizetését eszkö­zöljék. Még eddig semmi foganata nincs; de ne­hezen is lesz. — Nálunk még egy gyülekezet sem fizet ezüstben. — 11) Matuska úr gazdasági és gyümölcsfa-tenyésztés tárgyában kijövendő köny­veire aláirtunk. — 12) Szent-györgyvölgyiek, nem tetszvén nekik egy egyházmegyei határzat, miután azt a* pap az egyház jegyzökönyvébe be­vezette, ki akarák onnan tépni. A' pap nem en­gedvén kihasítni, bele-irtak, ezen végzet után, a* jegyzőkönyvbe. Ezen tényökért világi hatóságnál keres esperesi megyénk elégtételt. — 13) Né— melly gyülekezetek el akarnak válni az anyáktól. Isten mentsen! Ez igen könnyű mód a' gyüleke­zetek megnyomorítására. — 14) Alulirt jelenté, hogy Felső-Őrben szeder-egylet, és a' reformált ifjúság közt Olvasótársaság keletkezett; nem kü­lönben azt is inditványozá, 15) Hogy egyforma­ság tekintetéből tetessék közhalárzattá, hogy egy­házmegyénkben minden tanító a' hangoztató mód­szer szerint vezérelje, oktassa növendékeit, és 16) hogy a* gyülekezetekben az ének hangjegyek szerint énekeltessék; tegyék a" többi gyülekeze­tek is azt e' tárgyban, mit ö tett, nevezetesen: a' tanító, vagy maga a' pap tanítsa meg az iskolás gyermekeket kóta szerint taetusra énekelni; és a' számok tábláira csináltassanak csillagok, mely-Iyek akkor tetessenek ki, midőn a' nép nem hang­jegyek szerint énekel, hogy vigyázzon az iskolás gyermekekre, és még az iskolából kimaradt jó énekeseket is oktassa az énekben vagy a' pap, vagy a' tanító: jól megy a' templomban az ének. Több pont nem jut eszembe; gondolom, a* nem közlöttek nem is érdekesek. Gyűlésünkkel meg­elégedtünk, hátha tek. gondnok nrunk itthon lehe-18*

Next

/
Thumbnails
Contents