Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-20 / 16. szám

381 382 széni volt oktató faluról falura 's városokra jár kel, népeket gyűjtöget, és sikerült is neki a' legaljasabb néposztályokból, 'eginkább asszonyokból sereget gyűjteni, azok előtt ulon-utfélen csudákról szónokolni: de az csakugyan nem sikerült neki, hogy a' bingeri zarándokokkal elhitesse egy virágokkal felkoszorúzott beteg gyermeknek a' szentruha érintése után csudálatos felgyógyulását, mert a' szegény gyermeket nagy befejjen kellett haza vitetni. — D. A. Z. 12. 185. 1844. Lám! hogy nem mind igaz, mit némelly lapok olly mohón hirdetnek, mintha elhitetni szeretnék, hogy már mai időben nincs többé ultramontanismus. Yls oiiosság 's eUentörekvé«. A' hannoverai protest, consistorium körlevelet bocsátott szét a' hünnesrücki rom. katholikus templom építésére szükséges segedelemszedetés végett, melly a' hildesheimi herczegségben fekszik: a' protest. papok a' szónokszékekböl köteleztettek a' híveket adakozásokra felszólítani, a' keresztyéni szeretet és türedelem példáját követni. Vajha azon országban is viszhangra találna e* példa, hol, köztudomás szerint, a' protestáns királynő temetése alkalmával kitűnt türelmetlenség, a1

temetőkből kizáratás, a' protest. katonáknak kath. szertartásokra kényszerítése, a' Gustáv-Adolf alapítványi egyesülethez csatlakozás tilalma, a1 prot. halott feletti imádkozás kárhoztatása , mind megannyi sérelmek a' bécsi szövetség szellemében jog-egyenlŐséggel törvényesített keresztyén minden vallásfelekezet között! Vajha a' schveiczi kath. canton Wallis is megértené e' szózatot, melly a'prot.cultustkitiltotta területéből: és a'kath. Luzern elámított lakossága, melly a'jezuiták behozatalát meghatározta! Vajha a1

müncheni kath. egyh. és politikai lap olly örömest hirdetné ezt, mint az ultramontanismus szeretetlen működéseit, a' protentansok ellen költött rágalmakat; szeretetet, békeséget emlegetne a' helyeit, hogy a' népek és fejedelmek által köttetett régi és ujabb szerződéseket ostromolja, a' polgári törvények szentségét gúnyolja, a' nép-csábításokon törekszik, történeti tényeket elferdít, hazugságokat beszél, és mindörökké a' protestantismus belső dolgaival tépelődik, ennek felbomlását, elvtelenségét, anarchiáját kíirtölgeti, és mivel ez az ö szemtelen követeléseibe bele-egyezni nem akar, söt jog-egyenlőségét hatályosan feltartani nem is mulasztja, a'kath. népek fellazításával nemcsak fenyegetödzik, de az illy merényt igazságosnak is hirdeti. — D. A Z. és Theolog. Liter, blatt. — 139. Más Itiír. A'Rajna mellől ir ják, hogy Var departementben tíz község 's közöttök Cannes, Cayues, la Gaude és Saint Laurent a' római egyháztól elszakadván, kérelmet nyújtottak a' követkamarához a' vallás-szabadság ügyében. A' marseilei prot. pap segédével nem győz annyiszor evang. isteni tiszteletet tartani, mennyiszer a* szaporodó népesség által kívántatik. Roiz, kath. abbás, erősen munkálkodik híveinek az ev. egyházhoz közelítésében, és illy jelenetek Franczhon déli és nyugoti részeiben gyakoribbak, — községek papjaikkal együtt térnek az evang. egyház kebelébe. D. A. Z. Nrol75 1844. Elégszer hallottunk már ellenkezőt, talán nekünk is szabad lesz már jobb híreket hallani! Emberi miveladés történetei Rajzától. Tudva van a' t. cz. olvasó közönség előtt, mikép Bajza úr a' történeti könyvtárban az „emberi mivelödés történetei" czimü munkát németből magyarra szabadon átfordította. Milly alaptalan, ész elleni és lelkiösmeretlen állításokkal legyen e' munka telve? a'Rel. és Nev. és ennek függeléke, az Egyházi Literatura nagybecsű lapjai nagy tudományossággal megmutatták, és a' benfoglalt, égbekiáltó rágalmakat méltólag megczáfolák. Én tehát mindeneket mellőzve, egyedül e' kérdést intézem itt Bajza úrhoz : Vájjon micsoda okok bírhatták öt ezen istentelen, és valamint az úr Jézus által égből alá hozott kinyilatkoztatást is megsemmisítő (nem talán?) — és ne infirmis detur scandalum — örök setétségre méltó munkának anya-nyelvünkrei áttevésére? Rel. és Nev. 36. sz. 1844. 2. f. év. Egy szóval Santhó Károly eszt.megyei áldozó pap Bajza urat tüstént feleletre, revocatióra szólítja fel,—különben Isten ítéletével fenyegeti. Különös polémia! — Már csak elolvasom azt a' híres munkát, mellyröl méu a' szerkesztőség is azt mondja, hogy Dupuis és Gibbon után van dolgozva; a'derék Bajza pedig ugy ismeretes előttem, mint igazmondó kritikus, historicus, ki meg nem retten az árnyékától. Közli J. A. •Fexulták. A'genfi népgyűlés választmány által nyilatkozatot bocsátott jezuiták ügyében szövetségtársaihoz, mellyböl következőket közlünk: ,, A'jezuiták erkölcsössége vagy inkább erkölcstelenségeismeretes; a'philosophiaugy, mint az egyház, a'nemzetek ugy, mint a'királyok megbélyegeztékazt; azegészemberiséglelkiösmerete, ezen örök, az isteni igazság sugarai által e1

földön megvilágosított lelkiósmeret ugy tér,mint idő szerint, bizonyos kárhoztató Ítéletet mondott ki rája 's a' schweizi nép, mennyiben helyesli azt, bebizonyitandja, hogy a' becsület 's becsületesség nála még nem üres szavak. A'jezuiták első kötelessége türelmetlenség. A' schweizi első joga ellenben hitének tisztelése 's első kötelessége, más hitét becsülni. Ellenkező elv felállítása lemondás volna atyáink tapasztalásáról, félreismerése a' századnak 's olly országban, hol a1

lakosság két hitvallásra oszlik,behozatala a'rendetlenség-'s polgárháborúnak. . . . Nem akkor kell idegen beavatkozástól félnünk, midőn a' rend helyreállíttatik 's az anarchia gyors terjedése meggátoltatik, hanem ellenkezőleg akkor, midőn óvszereket nem használunk, midőn a' nemzet feloszlatását egy felekezet által munkátlanul nézzük, felekezet által, melly