Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-06 / 14. szám

. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 14. szám. Negyedik évi folyamat.

April 6. 1845. Die Zeit ist Uurz, die Arbeit, die wir thun können, gering, und der Lohn ist grosz und ewig. Rusbroch. TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Világvári. — Képviseleti rendszer a' dunántúli helv. hitv. egyházkerületben. (Palotán, 1844-dikí sept. 16. és 17-kén, tartatott közgyűlés jegyzőkönyvének 67-dik pontja.) — Belső-somogyi egyházmegyei közgyűlés. Mezei Pál. — A.-zempléni helv. vallástételű egyházmegyei közgyűlésről. Z — . Y —. — Felső-Szabolcsból. Tót Péter. — Vegyes közlemények. — Egyliáz, állományhoz! viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. (V é g e). Az egyház minden szolgáinak egyetlen Feje a* fejedelem. Akarmiféle-vallásu legyen is a' fejedelem, csakhogy az ö vallása az állomány czéljával, a1 közbátorsággal, ne ellenkezzék, ő maga pedig, mintha egy valláshoz sem tartoznék, egyik egyház tagjaihoz is inkább, mint a' másikéihoz, ne szítson, egyáltalában egy félhez is sem kedvező 's részrehajló, sem ellenséges, igazságtalan indulattal ne viseltessék , hanem mindeniket egyaránt pártolja: — nekie minden egyházi szolgák, papok és papi elöljárók az ugy-nevezett hódolati esküt letenni tartoznak ; még pedig minden észbeli hát— ratarlás (mentalis reservalio) nélkül, nem ugy, mint már Euripides-nél iratik: Lingva juravit, mens manet injurata, azaz : a nyelv megeskütt, a' szív eskütlen marad. 'S minthogy ök az állományban nem is lehelnek egyebek, mint csupa polgárok, ámbár közölök sokan, valamelly földi polgárságon felüli 's ettől független lelki polgárságról ábrándozva, sokszor semmik nem kevesebbé, mint polgárok: tehát ök a' fejdelem 's országrendek megegyezése 's helybenhagyása nélkül , semmi a1

közvetlen és közvetős egyháziakat, vagy klérikusokat és laikusokat kötelező rendeléseket nem adhatnak, vagy ki nem hirdethetnek; sem pedig, mivel ök nem valamelly idegen állomány , hanem tulajdon állományuk kebelében és oltalma alatt élnek, valamelly más idegen állománybeli egyháztól vagy annak elöljáróitól semmi részben nem függhetnek. Mert hová lenne igy az állomány személyes önfenállása és szabadsága? Hová lenne annak erkölcsi jelleme és szelleme? Hová lenne az állományi vagy királyi főhatalom tekintete? Nem erkölcsi és politikai alacsonság 's mintegy rabszolgaság szomorú sorsa lenne-e ez minden igaz erény 's érvényesség nélkül? Vájjon csak akármelly okos és tulajdon jogát 's javát értő 's érző gazda is szereiné-e, ha egy idegen, más helységbeli, ha tán valamelly szent vagy angyal lenne is, az ö külső 's belső háztartása dolgaiba, hívatlan 's önkényileg, bele avatkoznék, háznépét, házastársát, gyermekeit titkosan vagy nyilván az ö czéljaival ellenkező czélokra csábitná, tulajdon ellene 's egymás ellen-késztetné, ingerelné, cselédeinek parancsolgatna és a' ház titkait, gyengeségeit, még a' legkényesbeket is, mellyeket senkinek nem kellene tudni, kihalászná! Minden efféle függés és idegen állománybeli lelki-halalom befolyása, mint a'történettan és tapasztalás tani -ja, az állomány rendét és egységét megzavarja, az állományban állományt alkot, az állományt egyházzá és az egyházat állománynyá teszi, vagy a1 mi mindegyremegyen ki, a'jogtörvény uralkodását, kisebb nagyobb mértékben , megnehezítvén, gátolván, utoljára az állományt is felfordítja. Mert illyenkor az egyház szolgái, vagy közvetlen söt közvelös tagjai is, szinte inkább függenek az idegen állománybeli egyháztól és annak elöljáróitól, kiktől t. i. bűneik bocsánatát és lelkeik idveségét remélik, mint tulajdon állományuktól és annak fejdelme- 's főnökeitől, kiket amazokhoz képest meg is veinek, söt semminek tartanak. Kétség kivül itt is igaz: Senki nem szolgálhat két urnák; ha egyiket szereli, másikat gyűlöli "stb. Mi természetesb tehát, mint az, hogy az idegen állománybeli lelki hatalom- vagy egyháznak, az állományba, lassú víz módjára partot mosó befolyása miatt, szükségesképen romlik a' jogok bátorsága, csökken a1

fejdelem és igazgatás hatálya és tekintete, söt félő, hogy végképen is elenyészik, ha a' vésznek jó-korán eleit nem veszik. Minek okáért minden egyháznak, mint csupán állományban és állomány alatt fenállható erkölcsi egésznek, ugy kell otthon rendelkezni, minden dolgait olly karba hozni, magát lelki önteremtö és szüntelen megújító 's újuló élet-müszerességgel ugy kell kialakítni. egészítni és kerekitni, hogy 14