Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-23 / 12. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. / 12. szám. Negyedik évi folyamat. Mart. 23. 1845. • ——i—

— Ecclesia, sicut Inna, defectas habel et ortuí frequentes, sed defectihus snis credit et his raeruit ampüari. Ambrosius. TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Világvári. — Életképek a' helv. hitv. tiszántúli egyházkerületből. — Püspökszentelés a' dunántúli helv. hitv. egyházkerületben. Török. — Vegyes közlemények. Egyház 5 állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. (Folytatás.) Az egy igaz vállát létesítése is csak a* gondolkodás szabadsága által lehetséges. Noha a' vallás- és egyházra nézve, a' véges határok közé szorított embereknél, világ végéig lesznek különbségek, mellyek az igazság elevenítésére, és annak az életbei hatésb befolyására szükségesek; 'de az idö, hely 's másféle okok 's okozatok körülményei szerint, elkerülhetlenek is: mindazáltal valamint egyfelől egyáltalában a' vallás 's egyház, az ö igaz természetök 's tulajdonságaik szerint csupán csak a' gondolkodásbeli szabadság által, alapítathatnak: ugy másfelöl a' világban fenálló minden különböző vallások- 's egyházaknak, a' födologban, a1

dolog valóságábani általános megegyezése is — a' mikor t. i. minden ellenkezések lehetségig kiegyenlítetnek, és ezen okossági eszmének: Lészen egy akol és egy pásztor, létesüléseelközelítend — soha nem másképen, csak a'gondolkodás minden-oldalu szabadsága, és abból folyó szabad beszéd-, irás-, nyomtatás- és olvasásbeli közlekedés által lehetséges. Tanítsatok minden népeket! azt mondta Jézus, és midőn azt is mondta: Kényszerítsd őket bemenni! bizonyosan nem értett azon sem durva testi vagy vékonyabb lélektani, félelem, ijesztés 's a' t. általi erötetést, sem valamelly álmesterséget és csalást, a' minek nemcsak szóval, de egész élete 's cselekvése módjával is, mindig ellenkezőjét mutatta, — hanem, az ö tudománya lelke szerint, az emberi lélek értelmi 's erkölcsi természetéből vett okokkali ösztönözést. Egyébiránt is a' sz. irás szavait nem kell betü-szerint venni, hanem okosan magyarázni, mert a' betű megöl, a'lélek pedig megelevenít. A' ker. embernek három fő vallás-könyvei vagy bibliái közöl, mellyek a' sz. irás, természet és okosság, ez utolsó a1

két elsőnek illető eredeti magyarázója s bírálója, mellynek itélőszékétöl, minthogy ennél van a' vallás legeredetibb szövegben letéve, más felsőbbre utalni nemlehet. Egy iró mondja, 's vélekedésünk szerint nagyon helyesen: Multum, plurimum mlet s. seriptura eum ratione, e contra nihil potest valere sine ratione et contra rationem, ad salutem. A' szabad gondolkodás tehát, a'gondolatok kölcsönös kicserélődése által, a' lélek teljes igazságra törekvő természete szerint, csak egyedül képes kivíni az egy igaz vallást és egyházat, mennyiben az, mint okossági eszme, az emberi véges tehetségektől kivíható; mert a' vallásigazság is egy közkincs, meilyböl mindenki bír valamelly, a* kölcsönös szabad gondolkodás által szüntelen szaporítható, részecskét, de a' mellyet senki egészben nem birhat. Midőn ellenben épen a' kényszerítés egyfelől képmutatást, vallásos mindegylegességet, istentagadást, hitetlenséget, és igy vallástalanságot, — másfelöl pedig vakhitet, babonaságot és ebből folyó rajoskodást, és igy hitdühöt vagy hitkórságot nemz, és különböző, egymást mérgesen gyűlölő és megölő felekezetekre szaggatja széjjel az atyafi emberi nemzetet, megsérti a' jogot, gátolja az erényt, és igy az igaz vallást, mellynek élete csak amazok társaságában virulhat, megfojtja. Illy mérges, söt erkölcsileg halálos gyümölcsei vannak a' helytelenül értett status-ratioinkább status-irratióból eredt vallás-kényszerítésnek. Nem jobb volna-e vallásra nézve, jogtörvény határin belül, az embereknek tökéletes szabadságot hagyni; melly esetben kétség kivül okossággal 's egymással is legegyezöbb vallás-és egyház- alakok jelennének meg, és a' legtökélyesb vallás és egyház, Jézus vallása- 's egyházának igaz értelme megvalósulna, az ige megtestesülne Mert, mivel a'vallás az ember eredeti természetére tartozik, és az ember a' társaságosságra természelileg olly hajlandó, hogy annak ösztönét soha belőle egészen ki nem irthatni: innen akárki is, a' helyett, hogy egyház- vagy vallástalan legyen, — mi lelkileg épen olly természet-elleni és lehetlen, mint testileg az, hogy lég, világ, meleg és élelem nélkül éljen, — valamelly 12