Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-16 / 11. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 11. szám. Negyedik évi folyamat. Mart. 16. 1845. Ein Bienlein ist ein klein Thierleio, — maciit sűsz Honig, denooch hat es cinen Stachel. Alsó hat ein Prediger die allerliebtichslen Trostspröche , — doch weno er aus billigen Ursachen zum Zorn gereizt und getrieben wird, so beiszt und sticht er auch die Schuldigeo. Roques. TARTALOM: Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Világvári. — Pár szó az unió ügyében- Daru. — Püspökszenielés a' ITTfnánlúTr iretvr Tfilv. egyházkerületben. Török. Wiinmer Ágoston. — Életképek a' helv. hitv. tiszántúli egyházkerületből. — Könyvismertetés. — Szent lant. — Vegyes közleményei-. Egyház 9

állományhoz! viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélje. (Folytatás.) Az állományban leheínrk akárlaányfé'e vaIlá*oE*. A' lelkiösmeret szabadságának megszorítása az, ha az állományban csak határozott-számu, p. o. két, három vagy négy bevett vallások vannak, mellyeken kívül más valiások kővetőit vagy száműzik, élethalálra üldözik, vagy minden polgári jogokból kirekesztve, csak eltűrik. De mi! hát ha ezen száműztek vagy eKürfek, idővel megsokasodni és elhatalmasodni szerencsések levén, a' számüzöket, üldözőket vagy eltüröket magok is száműznék, üldöznék vagy csak eltűrnék: Vájjon akkor igazságos dolgot cselekednének-e ? Amazok azt mondják,- hogy nem, de csak azért, hogy a' rosz rajtok esnék; mert midőn ök másokkal igy tettek, azt igazságlalannak nem tartották. De a'mit egy vagy több ember vagy társaság magának nem akar, azt mással sem kell tennie A' csupa lüredelem, még akkor is, midőn az szívből ered, csak tagadólagos erény, az erényesség legalsó mérfoka, t. i. mást meg nem bántani, haszinte minden büntetés félelme nélkül lehelne is ezt lenni, melly türedelmen az emberek 's egyházaknak, ezennel czélunkra nem tartozható, egymás iránti kötelességeik— a' szeretet és jótevöség* kötelességei -— széles terjedelme és felséges foglalata egészen felül és hívül esik : de a' színes és kényből jövő türedelem a1

csupa szoros jog kivánatának sem felel meg, és magában véve, nemhogy erény volna, de még erény árnyéka sem, hanem az erény- és jognak valóságos megsértése, mennyiben,mint csak eltitkolt, elsimított, elpalástolt, elhallgatott vagy elhalasztott türedelmetlenség, azt teszi fel, hogy az állomány csupán kénykegyböl és míg tetszik, veszen be, vagy szenved meg valamelly egyházat vagy vallást, — mihelyt pedig másképen tetszik, vagy kedve ugy tartja, legottan megszorítja, üldözi vagy el is törli; mi szerint tudnivaló, hogy akármelly egyháznak is nem illykénytüredelemre, tetszéstől függő bevétetésre's ebből folyó kérelmi bizonytalan állásra, melly a' bizonyos gyötrelem- és halálnál nem kisebb rosz, fut exspectarellanium in horas singulas), van szüksége: hanem szüksége és joga van másokat kényszeríthető türedelemre, kölcsönösen megismert jogegyenlőségre vagy egyarányu jogos léteire, ugy, hogy igazság szerint, bevett vagy eltűrt vallások az állományban nemcsak ne létezzenek, de még ne is említessenek. Mert az állományban egyetlen embernek is, mint erk. lénynek, maga valláshite- 's gondolkodásához épen olly szent és sérthetlen joga van, mint vele átellenben tíz vagy száz vagy ezer milliónak a' magokéhoz, ngv, hogy sem ö ezeket, sem ezek öt, jogszerint, valamelly hitre nem kényszeríthetik, a' nélkül, hogy a' hitet, mint lelkiösmeret dolgát, durva erőszak anyagi tárgyává,'s azzal együtt magokat is kegyetlen zsarnokság eszközeivé tegyék és — megalacsonyítsák. Mellyik halandó mondhatja józan, ép és egészséges észszel. ha lelke egét a' tudatlanság vagy szenvedély fellege be nem homályosította, hogy neki akármelly halandó társának is hitet szabni, parancsolni joga és szabadsága volna ? Midőn senki nem teheti még csak azt is, hogy ugy higyjen, mint neki tetszik, mi teljességgel nem is függ tőle. hanem szükségesképen ngy kell hinnie, mint a' hivés okai belsőleg határozzák : ugyan mondja meg valaki: mi módon lehet képes az ember ugy hinni, mint másoknak tetszik? A'mire, vallási tekintetben, egynek joga nincs: arra az egész föld minden népei-, 's egyházai-, nak sincs 5 mert a' mennyországot nem a' szokásos gyakorlatok-és kiáltásokkal: Uram! Uram! Uram! erőszakosan ostromlók, hanem csak az erkölcsi erősek kapják, kiknek t. i. szivök tiszta 's kezök ártatlan, kik emberi testben élve is, isteni életet követtek, és a' testet, az ö kívánságaival, és a1

mennyei atyának akaratát megfeszítették, cselekedték.