Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-03-16 / 11. szám

A* gondolkodás siabadiá^íó! n!ne* miért félni vallás dolgában. A' vallásbeli gondolkodás szabadsága állal veszthetnek ugyan ez vagy amaz, önkény szerint szerzett vallások, midőn azoktól az, mit egyébiránt is jogtalanul birnak vagj bitorlanak, visszavétetik: de ez a1

vesztés hasonló azon erőszakos ember vesztéséhez, ki midőn, haszinte sajnálva is, kénytelen visszaadni azt, vagy lemondani arról, mit másoktól ragadott volt el, teljességgel nem panaszolhat méltán azon, hogy rajta igazságtalanság történt, mert csupán az vétetett el tőle, mi külön ben is, igazság szerint, nem volt övé. Azonban ezen, vallásbeli szabad gondolkodás által okozott vesztésben minden esetre nyer az igaz vallásosság, nyer az emberiség. Ide alkalmazhatni a' régi pogány jósszékek- oraculumoknak, Jézus vallása általi, eltörléséről irt ezen verset: Me puer hebraeus, divos deus ipse gubernans, Cedere sede jubet, tristemque redire sub orcám. Ama zsidó szűztől szüleltetett gyermek Kiáltja, hogy vannak elég setét vermek, Szálljak azokba és hagyjam el helyemet, Es ne gyakoroljam jövendölésemet. Midőn a' vallásnak szülő-anyja épen ama szabadság , miszerint azon vallások, mellyek nem annak, hanem a' kényszerítésnek leányai, soha igaz vallások nem lehetnek: innen a'ki azt mondja, hogy a' gondolkodásbeli szabadság vallástalanságra, hitetlenség- és közönbösségre vinné az embereket, erősen tévelygés a'vallásnak sem eredetét, sem lényegét és igaz természetét teljességgel nem ismeri. A' ki attól fél, hogy a' gondolkodásbeli szabadság miatt, az emberek, csaknem a' hányan vannak , annyifelé oszolva, az egyházak ember-egyedekre, mint valamelly atomusokra, felbomolnának és végképen elenyésznének, és az embervilágból a' vallás kioltatván, annak helyét istentagadás és erkölcstelenség foglalná el: az ollyan attól láttatik félni, hogy a'nap maga feljöttével setétséggel borít el, és azt reméli, hogy csak az éjszaka világosít meg mindeneket. Ok nélküli félelem! Mert a' teremtő a' vallás eredeti igazságait az emberi szivbe örök lángvonásokkal irván be, a' minden egyedi különbségek mellett is, egy közönséges alak — typus — szerint, és nemcsak polgári-, de erkölcsi- 's vallásilag is társaság-czélosan alkotott emberi természetből , mint a' növénycsira a' magból, a" vallás és egyház eszméje szükségesképen kif'ejtödik. A' honnan a' hasont érzők és hasont gondolók, több és kevesebb, kisebb és nagyobb egyesületekben, természetesen és önként összetársulnak, alakulnak, — az Istenség éshalhatlanság hite, az erény és tökélyesedés eszméi által összeköttetnek , hogy magas és felséges rendeltetésűket, meliyet közösen éreznek, közösen is megközelítni és elérni igyekezzenek, 's földi, az örökké valóságba átmenő, pályafutásukat egymásnak megkönnyebbítsék. Igy, csak igy alkottatnak a' vallások és egyházak Istenhez méltólag, emberi nemes természethez iliöleg és az emberiségre nézve jótékonyul; nem pedig különböző emberfők egy alakba verése, soha nem hitt hitre kényszerítésseli összetömítése, és az embereknek, mint juhoknak, erőszakosan egy akolba hajtása által. A1

kénysniTiíós a* vallás megölése. A' vallás vagy egyház alakítása 's terjesztése dolgában minden kényszerítő módokat, mint val -lásgyilkokat, lelkemből gyűlölvén, akaratom ellen is mind-annyiszor eszembe ötlik, a' mit Plutarkhns ír Prokrustesrol, egy attikai rémségről, ki vendégeit, a' mint azok érkeztek, ágyba fektette, és hogy annak mértékét találják vagy kiüssék , a' hosszabbakat elvágatta, a' rövidebbeket kinyujtatta, 's illy kegyetlen bánásmóddal sokakat megölt és kipusztított, mig végre amaz athenei nagy hős, Theseus, öt is érdeme szerint elvágatta vagy kinyujtatta. Voltak, fájdalom! vallási 's egyházi Prokrustese/ns, kik minden embereket, legyenek azok bár hosszuk vagy rövidek, legyenek bár Platók, Aristotelesek, Galileik vagy Neutonok, mind csak magok képzelgéstől szédülő fejők ábrándos gondolata- 's vélekedéséhez szeretnek mérni, melylyel ha találnak, jók, ha nem találnak, nem jók, és ez utolsó esetben aztán, ha hosszabbak, elvágják, ha pedig kurtábbak, kinyújtják, ha szinte minden csontjaik izre porra törnének, és minden inaik 's ereik, a' gondolatok 's képzetek társalkodása fonalaival együtt, szétszakadoznának is. De hála a' könyörülő egeknek! a' ker. Theseusok, isteni erővel, élethalálra víva, nagyobbára legyőzték már ezen vallási Prokrusteseket. (Folyt, köv.) Világ vári. Pár saz unió ti^yéi»cn. Alig harsant meg Zaynak a1

két prot. felekezet egyházi egybeforradására felhívó szózata e* lazában, kevés kivétellel mindíinnen helyeslő lelkesedés örvendetes jeleivel találkozánk ugy protestánsok , mint r. kath. hitv. világiak részéről. Nem levén akkoron még prot. lapunk, politikai hírlapjaink sürüen hozák és vitték szerte az ige testesiilendéséről némileg kezeskedni látszott örömhíreket, mellveken végig nézve, magasztas remény csírázott keblében nem egy hitrokonnak. Azóta megszületett e' lap 's megszületésével az? vélé sokunk, hogy az unió iránt kigyúlt lelkesedés tollat fogat szántalan kézzel 's e' hasábok uniói értekezésekkel lesznek elöntve "s a1

szerkesztők nem győzik azokat olvasni! És elöntve nem lőnek ('s mellesleg legyen említve, más teí