Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI n ISKOLAI LAP. 2. szám. Nef e ; .'k évi folyamat. Jan. 12. 1845. Civitatem et ecclesiam, arctissimo juris naluralis ví^K^^lnjunctam, alteram alterius finibus adversari nefas; ecclesiatn tamen, sub civitate, taoquam őrbe societatis majoris et externae, comprehensam, huiusdem spiritu rectore, in hac vita terrestri, regi et administrari necesse est. — TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Virágvári. — Egyesüljünk! Tö­rök. — Iskola-ügy: Luther levele iskolák felállítása ügyében. Yalentinyi János. — Könyvismertetések: Szeremlei Gábor Politicája 's Neveléstana H. L. — Bio­graphia: Csákány József életrajza. Baló Benjámin. — Szent-lant. — Vegyes közlemények. Fgjháí * állományhoz! viszonyban, okosság jogtani pontból, «znuléhe. Okosság! egyhi?jf>g:ta«. Az egyház minden jogai 's kötelességei fog­lalata, a' külső vagy idöszerinli, vagy úgyneve­zett szerzett — positiv — törvényadástól elvá­lasztva, neveztetik természeti, vagy philosophiai, vagy okossági egyházjogtannak. Egyhár, fogalma. Az egyházon az embereknek, mint érzékeny­ségi vagy testi okos lényeknek, olly egyesületét érijük, mellyet azok, a'művelődés mérfokai sze­rint, az előbb ösztönileg, később eszményileg je­lenkezö okosságnak ellenállhatlanul szükséges belső izgatásából a' végre szerzettek vagy al­kotlak, hogy abban és az által az ő erkölcsi val­lásos érzéseiket és meggyőződéseiket, mellyek t. i. a' főjót és annak föltételeit, az Istent és hal­hatlanságot, erény jutalmazását és vétek büntetését stb., egyszóval: az erkölcsi világot tárgyazzák, — külsőképen is kinyilatkoztassák, serkentsék, tisz­títsák és elvenítsék, és így a'külső 's belső világ­ban egyiránt, legbizonyosb nyilvánsággal, mutat­kozó Istent, ki az erkölcsi tökéletességben, 's abból eredő boldogságban álló főjónak is egye­düli végrehajlója, sőt maga az eredeti főjó, kö­zönségesen tiszteljék. Minthogy már az érzéki okos lények, minden köz- 's időbeli, együtt létele és társasága, a' külső szabadsággali visszaélhetés ineggátolhatásaért, az emberiség sajátságait védő, és igy mindeneket, kivétel nélkül, kötelező jog­törvényeknek szükségesképen alávettetett: innen az egyház is, mint nem az égben vagy légben, hanem itt alatt e földön létező társaság, azon törvényektől kell, hogy függjön, azok szerint kell, hogy megítéltessék és meghatároztassék. Mert egy illy függés nélkül az állomány, melly a'jog­törvénynél elsőbbet nem ismerhet, felfordulna, annak czélja, a'közbátorság és boldogság, veszé­lyeztetnék , maga az egyház is, mellynek erk. fenmaradhatásaért , legelső kötelessége ama törvénynek engedni, ugy elromlanék, hogy az nem lenne egyéb, mint az önzés és önkény czél­jai- 's eszközeinek az erőszak és csalárdság, tu­datlanság és vétek halmain épült sötét háza és szomorú intézete. — Domus sanie, dapibusque cruentis, Intus opaca, ingens. Látható ém láthatlan egyház. A' fennebbi magyarázatból önkényt megtetszik, hogx- mi itt csupán a" látható egyházról szólunk, ném pedig a' láthatlanról. A' láthatlan egyház, ez az okosságnak változhatlanul szükséges esz­ménye, melly erkölcsi világ, — Isten országa — s mennyországnak is neveztetik, nem egyéb, mint minden erkölcsileg jó lények vagy igaz is­tenfélők belső vagy lelki összeköttetése, a'dol­goknak valamelly érzékiség feletti rendében, mellynek feje az Isten. — E' láthatlan egyházra nézve akármelly külső egyházi társaság is nem egyéb, mint csupán valósító kísérlet vagy próba­tétel. A' honnan a1 látható egyház a' láthatlan vagy eszményi egyház képe- és segéd-eszközé­nek is neveztetik. Amaz különbféle, tökélyesb, vagy tökély telenebb, következőleg változó és mu­landó: ez egyetlen, általánosan tökélyes, változ­hatlan és örökkévaló. Egyliá/. c^ólja. Az egyház legközelebbi és közvetlen czélja áll a' vallásos érzések- és meggyőződéseknek valamelly meghatározott-alaku kijelentésében, és ezzel összeköttetett közönséges külső isteni tisz­teletben. De minthogy az isteni tisztelet, ha ez csupán külső szertartásban állapodik meg, és ha csupa műtétté (opus operatum) válik, — akkor nem isteni tisztelet, hanem alávaló, silány szolgálat, é9 semmit érő testgyakorlás: innen annak valamelly magán kívüli magasb czéljának is kell lenni, mely­lyet az okosság általánosan kíván, 's mellyre néz­ve a' külső isteni tisztelet csupán eszköz. Ez a* magasb ezéi pedig az erk. világ- vagy Isten 2

Next

/
Thumbnails
Contents