Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1845-01-12 / 2. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI n ISKOLAI LAP. 2. szám. Nef

e

; .'k évi folyamat. Jan. 12. 1845. Civitatem et ecclesiam, arctissimo juris naluralis ví^K^^lnjunctam, alteram alterius finibus adversari nefas; ecclesiatn tamen, sub civitate, taoquam őrbe societatis majoris et externae, comprehensam, huiusdem spiritu rectore, in hac vita terrestri, regi et administrari necesse est. — TARTALOM : Egyház, állományhozi viszonyban, okosság jogtani pontból, szemlélve. Virágvári. — Egyesüljünk! Török. — Iskola-ügy: Luther levele iskolák felállítása ügyében. Yalentinyi János. — Könyvismertetések: Szeremlei Gábor Politicája 's Neveléstana H. L. — Biographia: Csákány József életrajza. Baló Benjámin. — Szent-lant. — Vegyes közlemények. Fgjháí * állományhoz! viszonyban, okosság jogtani pontból, «znuléhe. Okosság! egyhi?jf>g:ta«. Az egyház minden jogai 's kötelességei foglalata, a' külső vagy idöszerinli, vagy úgynevezett szerzett — positiv — törvényadástól elválasztva, neveztetik természeti, vagy philosophiai, vagy okossági egyházjogtannak. Egyhár, fogalma. Az egyházon az embereknek, mint érzékenységi vagy testi okos lényeknek, olly egyesületét érijük, mellyet azok, a'művelődés mérfokai szerint, az előbb ösztönileg, később eszményileg jelenkezö okosságnak ellenállhatlanul szükséges belső izgatásából a' végre szerzettek vagy alkotlak, hogy abban és az által az ő erkölcsi vallásos érzéseiket és meggyőződéseiket, mellyek t. i. a' főjót és annak föltételeit, az Istent és halhatlanságot, erény jutalmazását és vétek büntetését stb., egyszóval: az erkölcsi világot tárgyazzák, — külsőképen is kinyilatkoztassák, serkentsék, tisztítsák és elvenítsék, és így a'külső 's belső világban egyiránt, legbizonyosb nyilvánsággal, mutatkozó Istent, ki az erkölcsi tökéletességben, 's abból eredő boldogságban álló főjónak is egyedüli végrehajlója, sőt maga az eredeti főjó, közönségesen tiszteljék. Minthogy már az érzéki okos lények, minden köz- 's időbeli, együtt létele és társasága, a' külső szabadsággali visszaélhetés ineggátolhatásaért, az emberiség sajátságait védő, és igy mindeneket, kivétel nélkül, kötelező jogtörvényeknek szükségesképen alávettetett: innen az egyház is, mint nem az égben vagy légben, hanem itt alatt e földön létező társaság, azon törvényektől kell, hogy függjön, azok szerint kell, hogy megítéltessék és meghatároztassék. Mert egy illy függés nélkül az állomány, melly a'jogtörvénynél elsőbbet nem ismerhet, felfordulna, annak czélja, a'közbátorság és boldogság, veszélyeztetnék , maga az egyház is, mellynek erk. fenmaradhatásaért , legelső kötelessége ama törvénynek engedni, ugy elromlanék, hogy az nem lenne egyéb, mint az önzés és önkény czéljai- 's eszközeinek az erőszak és csalárdság, tudatlanság és vétek halmain épült sötét háza és szomorú intézete. — Domus sanie, dapibusque cruentis, Intus opaca, ingens. Látható ém láthatlan egyház. A' fennebbi magyarázatból önkényt megtetszik, hogx- mi itt csupán a" látható egyházról szólunk, ném pedig a' láthatlanról. A' láthatlan egyház, ez az okosságnak változhatlanul szükséges eszménye, melly erkölcsi világ, — Isten országa — s mennyországnak is neveztetik, nem egyéb, mint minden erkölcsileg jó lények vagy igaz istenfélők belső vagy lelki összeköttetése, a'dolgoknak valamelly érzékiség feletti rendében, mellynek feje az Isten. — E' láthatlan egyházra nézve akármelly külső egyházi társaság is nem egyéb, mint csupán valósító kísérlet vagy próbatétel. A' honnan a1

látható egyház a' láthatlan vagy eszményi egyház képe- és segéd-eszközének is neveztetik. Amaz különbféle, tökélyesb, vagy tökély telenebb, következőleg változó és mulandó: ez egyetlen, általánosan tökélyes, változhatlan és örökkévaló. Egyliá/. c^ólja. Az egyház legközelebbi és közvetlen czélja áll a' vallásos érzések- és meggyőződéseknek valamelly meghatározott-alaku kijelentésében, és ezzel összeköttetett közönséges külső isteni tiszteletben. De minthogy az isteni tisztelet, ha ez csupán külső szertartásban állapodik meg, és ha csupa műtétté (opus operatum) válik, — akkor nem isteni tisztelet, hanem alávaló, silány szolgálat, é9 semmit érő testgyakorlás: innen annak valamelly magán kívüli magasb czéljának is kell lenni, melylyet az okosság általánosan kíván, 's mellyre nézve a' külső isteni tisztelet csupán eszköz. Ez a* magasb ezéi pedig az erk. világ- vagy Isten 2