Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-24 / 8. szám
1296) Méginkább, miután kis Pipin' bőkezűségéből, Olaszhonban nevezetes fekvő birtokot nyertek, bátor eleinte nem egészen független birtokul kezdett egyházi nagy tekintélyűknek világi szilárd alapja is megvettetni, 's attól fogva a' római püspök, mint az egész nyugoti keresztyénség' monarchiai feje, tűnik föl a1 világ-történet' évrajzaiban. Csak illy alaptételek után fejlődhetett ki hierarchiai rendszer, mivel csak akkor és igy alakulhatott az egyház' keblében erő és hatásteljes középponti hatalom, melly a' vetélkedő lelkierők' egy zászló alá gyűjtése, 's egy irányra függesztése által, az egyháznak világihatalom fölibe emelkedését igen könnyítette. Azonban mind ezen nagy egyházi változások' alapját, a' IX-dik században készült Pseudo-Isidor aldecretalisainak gyűjteménye veié meg, mivelhogy ebben fordulnak legelőször elé ama fenhéjázó szellemű törvények, mellyek az összes papi rendet, dfi kiválta' pápát, a' világiaknak fölibe emeltetni rendelik. Illy kedvező előzmények után, Hildebrand és rokon szellemű utódai, Il-dik Orbán, II-dik Paschalis, III-dik és IV-dik Incze, a' Xl-dik század' végétől a' XIII-ik közepéig, a' hierarchia' eszméjét teljes erőben életbe léptetek. Az egyház , ez igen eseménydús időben , a' polgárzat felett állt, 's világ-monarchai állású főnökét úgy tekintette a' közvélemény, mint a' kit Krisztus és apostolai, közvetlen istentől eredő természet feletti teljes és határtalan hatalommal ruháztak föl az összes egyház' kormányzására. — Ha bár örömmel tesszük mi is azon vallomást, hogy a1 hierarchia a' középkor' barbar népeire jótékonyan hatott, mivel ez Európa' népeit egyesítő lánczszemül, 's a' katonai despotismusra hajló polgári hatalomnak mérséklő ellensúlyul szolgált, 's a' vallás'befolyásának még a' legvastagabb bálvány-imádó ncp közé is utat tört, 's mig a' görög egyház' hajdani fényének csak némi árnyéka maradhatott fen, ez a'nyugoti keresztyénséget a' világromboló mongolok, 's az Izlam' üldöző szelleme ellen, hatalmasan védte: tagadhatlan történeti igazság más oldalról, hogy, mivel a' hierarchia közvéleményen alapult, mihelyt ezt némi változás fenyegette, rögtön elhárítni törekedvén , ez által kétségkívül kártékonyán hatolt, 's mivel e' miatt a' Ielkiszabadságot, az észt szorította meg, erelnek-nyomozó törvényszéket állított, a' vallás' szolgáit a' szabadabb gondolkodás és vizsgálódás' titkos kémjeivé aljasítá le, 's hittörvényeket elutalt. — Igy állt elő a'reformatio, maga az idő' lelke szülte azt, elébb, mint Luther, mintZwingli, mint Calvin születtek volna, már a'pisai (1409) constancziai (1414) és bázeli (1431) zsinatokon úgy állottak a' pápák, mint perlekedő felek felsőbb biró előtt, 's ki lőn mondva az elv, hogy a' concilium felette van a' pápának. Mind e' mellett is fenállott a' hierarchiai rendszer épségben a' XVI-ik század' kezdetéig. — Ekkor ha Luther, ha Calvin nem emelnek is szót, a' reformatiónak megkellett lenni, mert az idő eljött, és annak teljessége újólag bétölt. A' nyugoti keresztyénség' egy nevezetes része, melly Rómától elvált, megszüntette a' hierarchiát. E' szerint a' ker. egyház' történeti folyamából kiderülő igazság, hogy a' reformalio' főczélja — mint köztiszteletü Fáynk a' pesti gen. conventen(1841) nyilvánítá— a'hierarchia' bilincseinek széttörése volt. Magok az első reformátorok, Luther és Calvin, csak annyiban ragaszkodtak a'régi egyházi törvényhez, mennyiben ez, szintén mint ők, a' polgári és egyházi hatóságot egymástólelkülönzé. De minél tisztább öntudattal mentek vissza, az apostoli egyház'önkénytől ment állapoíjára, annál világosban mutogatták meg , hogy a' lelkeken Istenen kivül senki nem uralkodhatik. Az egyházi rend nem , mert apostoli értelemben az öszszes keresztyénség egyetlen királyi papságot képez ((juouelov ÍEgáTsvfAcc') Pét. 2, 9.), 's az egyház' hivatalnokai közölt hierarchiai fokozatnak helye nincs; a' világi rend vagy fejdelmek, annyival kevésbé, kiket a' reformátorok is csak alig említnek. — Innen van, hogy a'protestanlismus' lelke, uralkodást nem tűr. Azonban a' világ'jobbra fordulását majd mindig elkerülhetlen gonoszok kisérik, 's az emberiség egyik túlságból a' másikba könnyen esik. A' német birodalmi gyűléseken, csak az ország'prot. rendei képviselheték az újdonan keletkezelt egyházat, de még mindig azon jó remény' fejében, hogy a' törvényes püspökök ismét kibékülendnek az egyházzal, 'saz illető képviseletet állal veszik; ugyan ezért a' legfőbb egyházi hivatal, a' lutheránusok között, betöltetlen maradt. Innen eredt legelsőben, hogy fejdelmek 's polgári hivatalnokok vették addig is által k. szeretetből, az egyházi legfelsőbb igazgatást, mint szükségből püspökök , bele vonván a' birodalom' vagy apróbb fejdelemségek' rendeit, megnyervén eleve a' népet. Ez eredete a' consistoriumoknak , mellyek 1543 óta állítattak föl, egyházi és világi tagokból, legközelebb, a'házassági ügyek' eligazítására, az egyházi kirekesztés' gyakorlására, 's a' papság' ügyesbajos dolgainak elintézésére. Igy jutott lassankint minden országbeli prot. egyház consistorialis kormányzat alá,fejdelmi legfőbb fölügyelet alatt, igy történt, hogy a' valóságban, a' gyakorlati életben, egészen máskint ütött ki a'prot. egyház-igazgatás, mint a' hogy az a' jogszerűség' alapelve , a' collegialis rendszer, a' presbyteri elv szerint kilüzelve volt. Csak néha emelték föl egyes elnyomatott hittudósok panaszos szózatukat, hogy Krisztus nem azért szabadító ki övéit a' pápai hatalom' szolgajármából, hogy a'politikusok'szolgáivá legyenek. E' rövid történeti vázlatot azért bocsátottuk előre, hogy kivilágoljékprotestáns egyház-igazgatásunk' főelve, mint történetileg bebizonyított igazság, hogy t. i. sem Krisztus és apostolai, sem később a' reformátorok, hierarchiát, anynyival