Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-24 / 8. szám
kevésbé küriarchiát vagy caesaropapiát nemálí- csak ezen esetben ragadtatik ki a' prot. papság azon tottak föl a'ker. egyházban, hanem e'két szélső- veszélyből, hogy mindinkább elvilágiasodjék, 's ség között középen fekszik az, mi mind Jézus' a1 hely ett komoly tudományainak mélységében és evangeliomi szelíd tudománya', mind a pro- szentségében keresse és találja ismét magasb élde -testantismus' haladást és tökély esbülést igénylő letét. Es ekkor teljesülend az is, miről a' mély természetéből foly, a presbyteri rendszer, melly- tudományu Ammon mintegy ihletett kebellel igy nek elemeit legtisztábban megtaláljuk az ő^keresz- jövendöl: „Dann wird der Protestantismus auch tyénség' első századiban, a'zsinatok' tiszta kép- seinen negativen skeptischen und polemischen viseleti szerkezetében, a' mennyiben ezekben nem Character verlieren; er wird diegrosse Aufgabe a' ker. egyház' bármellyik túlsúlyt nyert rendje, lösen, Wissen und Glauben, Geschichte und hanem az összes egyházat alkotó minden rendek és elemek valának képviselve. A' reformatio Kiemelte ugyan ezen elavult és meghomályositott eszméket a' századok', és a' jus canonicumban clége Idee, Tugend und Frömmigkeit auszugleichen, und den knechtischen Gottesdienst wieder in eine freie Religion des Herzens und Lebens zu verwandeln; das Sectenivesen dieser trügerische tett hierarchia' romai alól; de mivel egy törvény- Klein- und Schleich-handel des Aberglaubens könyvet könyebb megégetni, mint helyette mást wird aufhören, und Staat undKirchejener ohne irni, az örökös villongás elméleti hitkérdések felett, Meuterei, dieser ohne Partheisucht und $67m>árnem engedett időt gyakorlali életkérdésekre, Luth er merei werden wieder eintriichlig ah die beiden grösslen Wohlthaten Gottes auf Érden gepriesen werden Innen lehet most már azon élénk mozgalmat megfejteni, melly kivált századunk' lefolyt két évtizede alatt, az egész prot. egyházban , igazgatási és Melanchton, a' lerontott rendszer helyébe elmulasztának újat építeni, mit akkor reformátori nagy tekintélyök könyebben életbe léptethetett vala. A' világi fejdelmek 's országnagyok, kiktől indúla ki, legnagyobb részben a'reformatio, hajlandók levén magok körül minden hatalmat központosítni, erőt! rendszere szilárdítása körül mutatkozott's folyvást vett csakhamar majd minden prot. országban., a' mutatkozik. A'német birodalom'majd minden prot. központosító consistoriális rendszer, 's a' valódi tartományiban, keskenyebb vagy tágabb érlelempresbyteri rendszer, mind e' mai napig, csak szebb ideálként lebeg a' prot. egyház'szabadabb és jobb állapot után esdő reményei között. Es e' szabadabb, e szebb és jobb állapot nem más, mint a' reformatio' elveivel tökéletesen öszhangzó's önálló egyházigazgatási rendszer, melly visszavitetve eredeti alapjára, az egyes gyülekezetek* szabad képviseletére , súlyegyenbe hozza az egymás' jogai felett féltékenyen őrködő elemeket, kiméri mindegyik nek kétlen jogait, 'sez által az ingatag állást törvényes állással cseréli föl, a' papi, mint úri önkénynek, a' zártkörű főnöki hatalomnak véget vet, 's igy a'prot. egyházi rend' szükséges tekintélyét "s annyi szabadságát, annyi függetlenségét, önként vissza adja, mennyi az ő vallási egyesületének természetébe fekszik, és a' mellyért symbolikus könyveinek eredeti elvei kezeskednek. A' honnan elfogulatlan , mély belátású és jó érzelü jogtudósok, magok nem titkolják többé, hogy ugyancsak eljött az idő, mellyet a' XlX-dik ker. század' óramulatója jelöle ki, hogy a' nevekedő humanismus, az eszmélő kor, az átalános jogérzet' eme'századában, elvégre a' nyomasztó 's világosító rendszer a' prot. egyházban is véget érjen, mivelhogy ennek mind egészben , mind részben , szinlazon igényei vannak önállóságra, melly a' kalholika és görög testvér-egyházaknak már régen megadatott. Csak ezen feltétel alatt felelhet meg a' prot. egyház dicső rendeltetésének, 's csak ekkor egyesítheti hatályosan ismét a' prot. pap hitszónoki hivatalát lelkipásztori gondviseléssel, mellynek elhanyagolása és megvetése, mindeddig olly *) Fortbild. des Christenthums ÍV. 13, 1840, p. kártékonyán hatolt a' nép'kegyeletére (pietas), 's «*) Prot. E. L. 1842. sz. 33- 1- 390. ben, presbyteri igazgatás lépett éleibe. Jelesül: Bádenben, az 182l-ki unió'alkalmával, poroszhonban 1835-ben , szászhonban, különösen Drezdában és Lipcsében, szinte 1835 óta, bajorhonnak, különösen rajnántúli kerületében, Würtembergben 1824, Hassiában 1832. óta. Jelenleg a' skót nemzeti egyház, hol már eddig is legkifejlettebb volt, a' presbyteri rendszer kezd lassankint új életet nyerni, a' patronusi jogból eredt százados visszaélések' megszüntetésével. (Alig. Kirch. Z., 1843. Maii, Nro 73.) Mi már közelebb, magyarhoni prot. egyházigazgatásunkat illeíi: osztozunk mi is azon nézetben, hogy a' reformált ker. vallás honunkban, mint az ágostai, önerejénél fogva fejlett ki a' nép között,'s mig mindkét felekezet azon egy igazgatási-rendszerrel birt, a' presbyteri-rendszer' elvei levoltak nyomva, az episcopalis elvek alá — mihelyt a' két fél meghasonlik, tiszta episcopalis igazgatás kél a' reform., inkább presbyteri vagy népszerű, az ágostai fél" kebelében — 's ez, észrevehető erőszak nélkül fejté ki magából a'presbyteri elveket; miga'reform, rész, erőszakosrázkódások között.**) Mi azonban, ez úttal csak emez utóbbira szorítkozva, néhány történeti adatokat idézünk ismét a' magyarhoni ref. egyház' évkönyveiből, mellyek e' különbséget némi üdvös eredményekkel együtt, igénytelen nézetünk szerint, fölvilágosílandják. Fenálló ref. egyház-igazgatásunk' alapjai, az úgynevezett gelei és komjáti cánonok, mellyek