Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-24 / 8. szám
8. Il©f3lflli EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. lEarmaiiite évi folyamat. Pesten, . 1844. Február' 24kén. Egyenlő értelemmel legyetek köztetek. Kevélyen ne értsetek magatok felől, hanem az alázatossághoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek csak magatok' értelme szerint. Rom 12, 16. Tartalom. A' protest. egyházigazgatás' ingatagsága, mint a' papi tekintély' sülyedésének egyik oka. Tóth Mihály. — Egyházi gyűlés. Restauratio, es egyházi képviselet életbe léptetvéna' Rikán belőli ev. ref. egyházkerület' új szerkezetében. Kéz difi. — Iskolaügy. A' zalavidéki ág. hitv. esperességben alakult iskolatanitói egyesület'jószándéku működéseire, baráti észrevételek 's tanácsló kérdések. Varga Mátyás. — Losonczi iskolák. Tóth Mihály. — Pesti ev. gymnasium. Kanya Pál. — A'szarvasi iskolai próbatételről. Balassa Pál. — Irodalom. (A. K. Z.) — Külföldi hírek. — Belföldi hirek. A1 profest. egyliázigazgatás' ingatagsága, mint a' papi tekintély9 siilycdésének egyik oka. A' papi tekintély' alább szállásának egyik okát, a' prot. egyházigazgatás' ingatagságában keressük. Szabadjon itt eleve egy kis egyháztörténeti kitérést tennünk. Az első keresztyén egyház-alkotmány democraliai volt, mennyiben a'gyülekezet' minden tagja, a'köztanácskozásban részt vehetett, presbyterek'választásában, nagyobb bűnösök' kirekesztésében, mint szintén a'poenitensek' visszavételében, szavazattal birt. Csak lassankint hajlott ezen ősgyülekezetek' népszerű igazgatásmódja aristocratiaivá) a1 szerint, a'mint egyes gyülekezetek' kormányzása előjáróik ,vagy inkább tisztviselőik'1 kezeibe került, mint a' hogy ez, miután a' gyülekezetek'nagyobb terjedelmű társasággá nőttek , természettel nem is lehetett máskint. Miután ugyanis az apostolok 's apostoli tanítványok ; kik az első gyülekezetek' felvigyázói voltak iöxonoi~) , egymás után kihaltak , igy állt elő mindegyik gyülekezet'presbyter-collegiumából egy, ki, mint fő, az egyházi dolgokat vezette,- különösen azon okból, hogy a' szakadások az egyházban mcgorvosoltassanak, hogy mindegyik presbyter magához ne ragadja az egyházi kormányt. Valamint ezen új viszony, nem minden gyülekezetben egyszerre és egyformán keletkezett, igy történt az is, hogy csak lassan lassan ment állal az első presbyterrc a' püspök, vagy emaxoxog név. Minthogy továbbá a' tanításbeli átalános szabadság' a'gyülekezetekben, már az apostolok' idejében sok1 rendellenséget szült, úgy látszik, hogy még az! apostoli korszakban, — a' nélkül, hogy forma szerint el lett volna törölve; — a'szokás annyira korlátozta azt, hogy csak egyházi hivatalnokok tarthattak egyházi beszédet. Es igy az egyházi rend'eredete csakugyan egy idős a' ker. vallással, habár az első presbyterek- vagy püspököknek, sem részben, sem egészben nem levén hivatalos kötelességök a' tanítás: a' papság a' néptől elkülönözötf, vagy ellenjellemzett rendet nem képzett is. — A' második századtól kezdve, a'püspökök kezdettek a'presbytereknek fölibe emelkédni, 's a'gyülekezetek'legfőbb előjárói lenni, noha még ekkor a'presbyterek is, 's némelly esetekben a' gyülekezet' minden tagjai is, személyesen vettek részt az egyházi igazgatásban. A' vidéki 's kisebb városi püspökök felett, csakhamar (Concil. Antioch. 341.) megkülönböztették magokat a'provinciális fővárosok' püspökjei, kik innen középponti püspökök' (fxr]TQ07zohT)ig~) vagy metrópolitáknsili neveztettek; ezek felett ismét a'romai birodalom' első városinak, u. m. Konstanczinápoly, Antiochia , Alexandria , Jeruzsálem' püspökjei emelkedtek fel, 'spatriarchaiczimel nyertek, 's illy fokonkénti alárendeltetések után fejlelt ki az első aristocratiai alkotmány. E' rendszer a' keleti vagy görög egyházban folyvást fenállolt 's fen áll mind e' mai napig. Ellenben a' nyugoti vagy diák egyházban ezen aristocratiai rendszer, idővel monarchiaira alakula át. Itt nyert a' romai püspök a' négy első században ugyan, csak tiszteletbeli elsőséget (primátus honoris. Cyprian. ep. 55 ad. Cornel.) mennyiben már ekkor azon eszme kezdett lábra kapni, hogy Kriszlus urunk egyedül Péternek, mint első apostolnak, egyszersmind a' római gyülekezet' első püspökjének adta elébb azonjogokat, mellycket később minden apostolokra, és igy ez állal minden püspökökre is kiterjesztett. (Hyeronym. adver. Jovinian. 1. 1.). Később, miután a' romai szék' jogai mindinkább idősbödtek, kivált, mióta a'Péter' elsősége felőli eszmét mindinkább kezdték kiszéjlesbíteni, a'római püspökök' minden megtiszteltejtési Pétertől, mint elődjöktől öröklöttjogoknak tekintettek. (in actis Conc. eph. a. 431 Mansi IV. p. 8
