Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

tök, mint az iskolákban, hol a' pontosság- cs szabatosság még a' kicsinységekben is nem utol­só dolog. 6) Még egy kérdést vagyok bátor itt kiadó­hoz intézni; legyen szíves nekem megmagya­rázni: mi különbséget tart e' két nevezet közt: hon és ország ? mert miután egy részről Ir-, Norvég- , Svédkirályságokat szintúgy honnak irja, mint Német-, Lapp-, Finn-//o»t, mellyek nem királyságok, mint amazok; hanem a' rajtok lakó népek hona; más részről az Olaszföldet, melly több királyságokra 's apróbb egymástól független álladalmakra oszlik, mintha egy egész álladalom volna, Olaszországnak irja, szintúgy, mint az egy fejedelmet uraló Spanyol-, Franczia-, Orosz- 'sat. országokat: megvallom, nem tudok tisztába jöni e' két nevezetnek kiadó általi ér­telmezésében. Mert ha a1 régi Németországot, a' legújabb földirati határozatok szerint, jól nevezte Némethonnak, megszűnvén a" német vagy római császár alatt egy egész birodalmat alkotni: úgy vélem, Olaszföldet, melly a' napnyugoti császár­ság enyészte óta csak Napoleon alatt örvendel­hetelt egy kevés ideig az egységnek, Olaszhon­nak nevezhette volna, mint Olaszországnak. Fo­galomzavar kikerülése 's földirat-tanulás köny­nyebbitése tekintetéből, minden álladalmat alkot mányos kormányzata szerint óhajtanék földké­peken 's földirattanokban neveztetni: császár­ság, királyság, fejedelemség, herczegség, grófság, köztársaság 'sat. nevekkel p. o. osztrák v. aus­triai császárság, magyarkirályság, erdélyfejede­lemség, stájerherczegség, Tyrolgrófság, Helvét­köztársaság 'sat. III. Asia földképén, a' már fentebb (1. sz. a.) említettem Európa határinak Szibériáig lett kité­telén kivül, az ásiai orosz birodalmat itt ismét tetemesen megkisebbedve látom az által, hogy a' kirgizek egész földe, mellyböl a' kis és közép horda, a' régibb földképek és földiratok szerint, orosz felsöség alatt volt, itt az orosz uralmat nem ismerő szabad Ta/rírsághoz van adva, ugy hogy a halár, melly rég' a' káspitenger felső csúcsától az Araltó déli csúcsának tartott, onnan a' Syr vizéig nyúlt, most a' két fél közt az Ural és Tobol vize. Mikor és hol hozatott ezen leg­újabb földirati határozat, mellyben az orosz e' birtokveszteséget szenvedte ? énnemludom; de iskoláink érdekében — ha van illyen — remény­lem, kiadó szíves lesz velünk tudaini. — IV. uifrika földképén 1) Elsőben is az tűnik szemembe, hogy ez a' földrész is nagyobb itt, mint a' régibb földké­peken volt, t. i. Arabiából Jementől északfelé, a' Veres tenger keleti partján egész a' Iíözéplen­gerig jó darab föld — kétség kivül legújabb földirati határozatok szerint — ide van csóvázva. Mi okon? talán hogy Mehemed Ali egyiptomi alkirály a' Yechabiták vagy Wahabiták (kiadó Wahabi/o&nak irja Ásia földképén - mi, melles­leg legyen mondva, vallásos felekezet levén,olly formán áll ott, mintha Európa földképén husszi­tákat, vagy ha kiadó ugy akarja, Wahabitok-ja mintájára, husszi/o/rat látnánk) leggyözése óta, midőn Mekkát, Medinát a' rajongó különködöktöl a' nagyúr nevében visszavette, e' vidéken ura­dalmát ma már a' maga nevében gyakorolja. Ámde ezen az okon, úgy hiszem, Európa határait a' Donon 's Volgán túl, vagy már, kiadó szerint szólva, az Ural folyón 's hegyen túl, söt a' Béh­ring szorosán is túl egész Orosz-amerika keleti határáig ki lehelne vinni , mert az orosz czár birtoka addig kiterjed. 2) Ilogy Afrikában szerecsenek lakhalnak: a' mellelle levő két tengerről, a' Szerecsen ten­gerről nyugolra, és a' Szerecsen szigetteng erről keletre gondolom, mert egész Afrikában őket itt fel nem leljük. Sudan ugyanott áll: de hogy az Szerecsenhont tesz és mi nyelven, ha kiadó (ki ilt is, mint egyebütt is, az idegen neveket annyi­ra szereti magyarosítani, hogy p. o. Capland, Capstadt, [Buschruanner 'sat. neveket nagy gond­dal Fok föld, Fokváros erdei ember ek-rc lefor­dilni jónak látja) meg nem mondja, bajos kita­lálni. 3) Meg kell még ilt jegyezni, de a' mi már V. Amerika földképére is tartozik, hogy t. i. itt a' különböző hatalmasságok birtokai külön­böző színekkel vannak megkülönböztetve, melly színeknek magyarázata az ivek alján bal felül ott áll; de a'melly minden meghatározás nélkül levén odavetve, azonban a'mustraszinek sem mindenkor egyezvén a' birtok-színnel, talán több zavart okoz, mint felvilágosítást, mert p. o. Afri­ka földképénVelsö-Gmneában Christiansborg dán birtok: de hát Alsó-Guinea is az? (Loango, Kongo, Angola, Benguela Alsó-Guineának nevez­tetnek; de itt a" földkép'ró e' nevet elfeledé fel­tenni; hanem a' keleti féltekén ott van) — meri azon színnel van festve? nem gondolnám. Algier 's néhány partvárosok 's szigetek franczia bir­tok : de Sofala, Ayan, Nubia is az-e, mert kék­kel vannak festve ? nem gondolnám. A' német­alföldieket pedig (Belgiumé-e vagy Hollandé ?) jó szem legyen, a' melly a' színek utón itt meg tudja különböztetni az angolokétól. Amerika földképén hasonlag, az egyesült stá­tusokat a' mustraszin után hamarabb fogja dán birtoknak fogni a' kereső, mint Grönlandot; Bra­siliát hamarabb svéd birtoknak, mint Sz. Barthe­lémy szigetet, mellytöl ismét ki tudja szinöknél fogva megkülönböztelni a' körötte levő angol szigeteket? Ilát déli Peru, franczia birtok? mi­kor lett azzá? kérném kiadót, lenne szives meg­mondani. Még egy kérés: ha még egyszer kiadná, kiadó, átlászát; mit iskoláink érdekében jobban óhajtanék, mint magán használat tekintei^M*

Next

/
Thumbnails
Contents