Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

arra kérném: Amerika földképét, mint a' melly földrész nemcsak sokkal nagyobb, mintsem hogy egészben egy illy kis ívecskére lehessen szorí­tani, de sokkal érdekesebb is, mintsem hogy ve­le, a' mint most van, meg lehetne elégedni: adná két részben két külön íven; igy nagyobb scálára esvén, szemünk az azt annyira boszantó és ron­tó apró belüktől ment lenne. VI. Magyarország földképén legújabb föld­irati határozatoknak ismerem azt, miszerint Za­ránd, Kraszna, Közép-Szolnok megyék 's Kővár vidéke a' tiszántúli kerülethez vannak kapcsolva; annak ismerem azt is, hogy a' német- bánáti és oláh- bánáti ezred közt az újonan felállított illir­banáti zászlóaljat látom; annak azt is, hogy Fiu­me, melly más földképein ez átlásznak, mint fö­lebb láttuk, máshova van szakasztva, itt a' több szabadalmas kerületek színében, a' több törvény­hatóságok sorában ott áll: de nem azt, hogy Csáklornya 's az egész Muraköz, melly eddig Zala megyéhez tartozott, itt Varasd megyéhez van kapcsolva; ezt, ámbár az ausztriai császár­ság földképén is ugy látom, mégsem ismerem annak el; hanem földképirói tévesztésnek kell lennie. — Hogy a' végörvidékeket itt olly pon­tosan találom cominandóik szerint felosztva, a1 milljen pontosan még eddig sehol; annak kü­lönösen örülök: de hogy a' turopólyai, vagy ha úgy tetszik turmezői nemes kerületet, mellynek követe ül országgyűlésünkön, feltéve nem talá­lom, azt salynálom. — Veröcze, Posega, Sze­rem vármegyéket, mellyek eddig Slavóniát, vagy Tóthországot tevék, ha az újabb vitatások szel­lemében drávántúli kerületnek; Zágráb, Körös, Varasd megyéket pedig Horváthországnak írja mégis: akkor Tóthországot hol keressük? Drá­va és Száva közt Zágráb, Körös, Varasd megyék 's a' sz. györgyi 's körösi ezredek — mondanak az újabb földirati vélemény' (de még nem hatá­rozat) baráti — tevék régen Tóthországol', Hor­váthország pedig Zágráb megyének szávántúli részéből, a' horváth végvidékekből és a' most töröknél levő horváth földből állott. Ezt tudjuk: de legújabb földirati határozatnak, mig törvény nem határoz felöle, még nem vehetjük be. Különös jelességére tartozik e' földképnek az, hogy minden megyék, kerületek, végörvidé­kek kiterjedése • mért földekben fel van téve számokban: de hogy a' Iíis-Kunságnak, mint itt áll, 20 • mértföld volna a' kiterjedése, azért sem hihetem, mert maga kiadó is Magy.or. statislicai 's geographiai leírásában 47re teszi. — Hogy Debreczen alatt a' 345', Pest alatt 330', Komá­rom alalt n' 369' számok pedig mit tegyenek ? kiadó szives felvilágosítása nélkül nem tudom. — Valamint azt sem, hogy Bereg vármegye, melly itt a' tiszántúli kerülethez; az austriai császárság földképén pedig a' tiszáninneni kerülethez van sorolva, igazán mellyik kerülethez larlozzék már? az illyen nem határzat. VII Erdély földképe igen pontosan kitünteti mind természeti, mind pohticai fekvését a' benne levő helyeknek. Erdélyben a' végörvidékek nin­csenek ugyan elkülönözve a' többi törvényhaló­ságoktói: de mindegyik' főtiszti kara helyét jobb lett volna feltenni a' magyarázat helyén, mint a' nroját p. o. lsö Székely ezred: főtiszti kara he­lye : Csikszerda. Ildik Sz. ezr. f. t. k. h. Kézdi-Vásárhely. lsö oláh ezr. f. t. k. h. Orlát Szeben­székben. Ildik oláh ezr. f. t. k. h. Naszód Besz­tercze földén. Huszárezred f. t. k. h. Sepsi Sz. György. — A' szászok székei közt 19 és 20 szá­mok fel vannak egymással cserélve. Kenyérme­zőt nem lelem. — VIII. Az ausztriai császárság Krakkó sza­bad városával együtt, egy földképen van adva. Amarra nézve meg kell jegyeznem, hogy Ma­gyarországból, mint már fentebb mondatott, Fiume 's az egész magyar tengerpart Illiriához; Mura­köz, Zala vármegyéből Ilorváthországhoz; Za­ránd, Kraszna, Közép-Szolnok megyék 's Kövár­vidéke Erdélyhez vannak kapcsolva , 's Bereg megye amott a' tiszántúli, itt a'tiszáninneni ke­rülethez sorolva : 's mellyik van már a' legújabb földirati határozatok szerint? igy-e, vagy mint Magyarország földképén ezeket láttuk? — Aus­triának Tyrol és Stájer közt levő csúcsát, a' salz­burgi kerületet, valamint annak fővárosát is kia­dó Vizaknának nevezi. Mi okon? tán csak nem azon az okon: mert Erdélyben, Vízakna nevü város németül Salzburgnak hivatik? Mert igy Kronsladtol Petersburg mellett szinte Brassón ak; Königsberget Poroszországban Újbányának for­díthatta volna. Mivel ezen magyar városok né­met nyelven úgy hivatnak: de hova vezetne az illyen fordítás ? — Kelet-Szileziában (a' többi Szileziától, mit Porosz-Szileziának nevez, délre) Freuivaldaui és Graefenberget jobb szereltük vol­na látni, mint Jauernik 's Hennerdorfot. Krakkó szabad városa térképét pedig a' mi illeti, az Európa földképén Némethon, Lengyelor­szág és Galliczia közt világosabban meg van kü­lönböztetve, mint itt, hol fel van ugyan Krakkó városa téve; de határa sem pontokkal, sem szín­nel nincs kijelölve, 's igy szinte ugy aláírhatá vala e' földképnek, hogy Frankfurt szabad váro­sával, mert igy azt is szintúgy megtaláljuk itt. Ezekben határozódnak észrevételeim, miket az ezen állászt már használóknak némi útmuta­tásul — addig is, mig fentebb nyilvánított chaj­lásom szerint magától kiadótól ez átlászszal ösz­szehangzó rövid földiralot nyernénk, iskoláink érdekében közzétenni szükségesnek láttam. Győri Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents