Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

választmányi munka tárgyalásául sept. 17-kén közgyűlés határoztatik. És mig sept. 17-ke közelednék, 's mi alig kezdénk elmélkedni a' tárgy 's különösen a' fe­lett, mint kellene a' világi elem befolyását és kö­rét az egyházival, evangyeliomi szeretet és igaz­ság feláldozása nélkül, kapcsolatba hozni; fenne­vezett föesperes ur egyházmegyénk lelkészeihez körlevelet bocsájt, mellyben lelkünkre köti, hogy az ülnökök ellen nyilatkozzunk, s tölök minden határozó szavazat elvétessék, hogy e' végből kiki irja nevét a' körlevélbe, 's ö a' többség illye­tén véleményét, további e1 tárgy körüli szóvál­tások elkerülése végett, mint törvényes közhatá­rozatot,, a' közgyűlésnek beadhassa. Ezalatt sept. 17-ke reánk viradt. Papjaink, egy hiján mindnyájan, világiak is többen valának jelen. — Egyházmegyénk tisztelt ügyelnökét ez­úttal nélkülözni valánk kénytelenek, 's az elnöki székben föesperes ur foglalt helyei. — Mielőtt a kitűzött tárgy felvétetnék, fenlisztelt főjegyző ur, mint egyházmegyénk egyik küldöttje a' kerületi és egyetemes gyűlésen, tudósítását levé, 's lelkes felszólalása által lön előidézve azon végzés, melly szerint a' minden lélektöli egy p. krt ez évben, egyházmegyénk tartozását pedig részletenkint fizelendjük be. Most a' választmányi mun­ka, 's nevezetesen a' renden levő ülnökök létet, vagy nem létet tárgyazó pont vétetett fel. Elnök ur kijelenté, hogy a' többség Írásbeli nyilatkozata oda üt ki, hogy az ülnököknek tanácskozó sza­vazatuk igen, de határozó semmiben se legyen.— Majd a1 lelkészek közül felénél többen 's egy ül­nök, hosszú beszédekben nyilatkoztak a' tárgy felett. — Elnök ur szavai csak itt-ott találtak viszhangra. Megállapodás ugyan nem törlént, de ha jól ügyeltünk, a1 többség véleménye oda haj­lott, hogy, esperességünkben, az egyházi inspe­ctorok eszméje, jó sikerrel 's az egyházak valódi hasznával, több félremagyarázhallan okoknál fogva kivánt általánosságban nem levén alkal­mazható, ülnökök, bizonyos számmal, jelenleg az egyházak által megerősítendők, jövendőben meg­választandók létezzenek, itt a1 világi elem leg­czélszerübb organuma. — Szavazás tekintetében: egyházakat közvetlen érdeklő 's anyagi tárgyak­ban valamint tisztújítás körül csak az egyházak hiteles irományba foglalt szavazatai legyenek ér­vényesek ; tárgyakban, mellyek nem ide vágnak 's gyűlési tárgyalás alá esnek, érvényesen sza­vazzanak a' jelenlevő lelkészek és ülnökök; tár­gyakban végtére, mellyeknek alkalmazása min­denki anyagi hozzájárulását igénylik, — millyen progymnasiumunk ügye — minden egyesnek, ki a' teherben részesül — minden egyes egyház — egy személynek tekintetvén — személy szerinti határozó szavazat adassék. Azonban elnök ur, hi­hetőleg követve azon egyéb alkalommal is kije­telt meggyőződését, quia pluralitatis praelensio est injusla, a' végzést ki nem mondá, 's lön csű­rés csavarás , mig azt határoltuk, hogy máskor határozunk. Még egy jelenet. Mult évben az egyházak Ujverbászt jelölték ki a' közgyűlé­sek állandó helyéül, most azonban minden adott ok nélkül elnök ur azt Újvidékre tétetni óhajtja, és nem kérdve az egyházakat, kik a'költségek-'s fuvarokat adják, *s mellőzve az ülnökök szava­zatait, kik a' gyűlés tagjai — — . •) — — Ez gyűléseink eredménye! Igen, egy hosszú év alatt, a' XlX-ik század derekán, 40ezer pro­testáns egyházi és iskolai tömérdek szükségei enyhítéséül ennyit tevénk? 's nem többet! bor­zasztó kép! állapodjunk meg kissé mellette, és okuljunk. Tessényi János. I r o d a 1 o m. Észrevételek Fényes Elek kézi és iskolai atlaszára. **) 4) A' régibb Niederlandi királyság helyén itt két ország áll; az egyiket Hollandiának (ezt mi is igy tudjuk), — a' másikat Németalföldnek nevezi kiadó. Ezt azonban én Belgiumnak vagy Belga királyságnak; és királyát I.Leopoldot bel­gák királyának — nem Németalföld királyának tudom. Iskoláink érdekében, — hol nem mind­egy: Németalföldnek hívjunk-e valamelly orszá­got vagy Belgaországnak — kérem kiadót: le­gyen szíves megmondani, én hibázok-e vagy a' földképiró tévedt? 5) Magyarországhoz itt (t. i. Európa föld­képén) reincorporalva van Dalmatország, mit tettleg is megtörlénendönek óhajtunk: ellenben Fiume és magyar tengerpartunk az anyaország­tól itt is, az ausztriai császárság földképén is el van szakaszt va, és itt Némethonhoz, amott Illi­riához; Magyarország földképén pedig már — mint kell — az anyaországhoz van kapcsolva, az illyen pontatlanságok — bárha csekélyek is — az otthoni használatban könnyebben elnézhe-A' pausák ezúttal szerkesztői törlés nyomai. Székács. Ezen czikket nem tudom hogyan nem adtuk ki eddig. Oua hihetőleg egyedül az, hogy eleje nem erkezett hozzánk. Én legalább sehol sem találom. Más okot nem lelhetek, mert i;t olly munkáról levén szó, melly iskoláink számára készült, bírálatát adni kötelesek vagyunk. Csonka u«*yan, mert az első négy pont hiány­zik, de azt hiszem, az itt kö/löttek is megérdemlik vagy az elfogndast, ha igazak; vagy a' visszautasítást, ha puszta rafogások. Lásd egyébiránt Protest. Lap 1843. 204, 240, 252 1., hol mindenütt magasztalva volt a' munka a' 240dik lapon épen pathossal, jele, hogy vagy az Ismertető felületeskedett — mi már gyakran megtörtént vele — vagy pedig a' Biráló ár­nak niucsen igaza. Már egyikünk vagy másikunk, vagy hogy hárman legyünk, tehát Fényes urat is ve­gyük be közénk, tehát vagy harmadikunk bizonyo­san szégyent vallunk.

Next

/
Thumbnails
Contents