Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

boldogító hit-, remény-, szeretetté, religiová alakulnak, melly az egyház 's a' papi rend feladása; a' cselekvő, műveleti élet végre, vagyis az emberi akaralnak százezer alakú, iránvu kihatása 's mások hasonló akaratjávali találkozása a' társas nagy életben, a* czélszeröség, jogosság, erényesség, szóval: jóság eszméje alatt községgé, önálló társasággá , országgá nemesedik , melly a1

kormány 's a' politikus rend feladása. (A tudományossággal jár a1

technika is; a' religioval öszszefüggnek a' szép művészetek, az országgal a' közipar) Hogy az érintett 3 főelem 's annak nyilatkozatai egy organikus egésznek, az emberi léleknek, vagy lelki életnek elemei, még pedig egyaránt jogosított, egyaránt lényeges és fontos, egymást kiegészítő, feltételező, szakadatlan kölcsönös közlekedésben együtt működő elemek, vagy tényezők, azt minden elfogulatlan emberismerő magában is tapasztalhatá. Igy van az a' népek életében is. Cum grano salis bízvást lehetne mondani, hogy az I is E és 0; az E is 0 és I; az 0 is E és I. Ellenben nézzük csak különváltan! tudományosság, elszigetelve a' többi testvér elemektől, üveg alatti méz és zárt kincs; különösen országos nagy intézetek, gyarapítás 's felhasználás nélkül silány is marad 's nagy részint lehetetlen is 's magában elsorvadó; vallásos szellem és irány nélkül ingatag, elbízott, befejezhetlen, profanus. — Ellenben religio becsületes tudományosság, critica nélkül homályos, zavart zajló érzelgés és vagy ábrándos mysticismus, vagy vakoskodó babona, vagy dühöngő fanatismus, féltudományosság mellett megint könnyen indilferentismus, hitetlenség 's materialismus; más részről ismét status nélkül föld nélküli vetés, azaz sem nem alkalmaztatható a' nagy társas életre, sem teljesen ki nem fejlődhető, sem nagy hatásaiban nem érezhető, sem jogaiban nem biztosított. — Végre status értelmesség nélkül, vak és siketnéma emberhez hasonlólag, czélszeriien nem is alakulhat, fen sem tarthatja magát, czéljait nem is ismeri, el sem is érheti, minden lépten életveszélyben forog, a' viharokat vagy nem látja, tudatlanság miatt, vagy nem képes elhárítani, ügyetlenségénél fogva, szellemi tökéje vagy nyers vagy lekötött fejletlen; religio nélkül pedig nincs magasabb keresztsége (Weihe), nincs szellemi méltósága, nincsenek népeket nevelő leghatalmasb eszközei, törekvéseinek valódi 's megáldott iránya. Ha tehát illy elválhatatlan, egymást semmikép nem nélkülözhető a' 3 elem: minek az elsőbbség feletti méltatlan és veszélyes viták? Minek a'sok gyanúsítások, pártoskodás, nyílt harczok élet-halálra? Menenius Agrippa paraboláját a'tagok felzendiiléséröl, kis módosítással ide is lehetne alkalmaztatni. A' melly elem egyedüli urságra törekszik, nem bölcs, nem okos az, 's valamint a' többi iránt igazságtalan, ugy 's leginkább, maga iránt mostoha. Utlörő a'gondolat;lelkesítő, megnyugtató az érzelem; végrehajtó az akarat. Világító a' tudomány; szilárdító az országlat; megszentelő a' religio. Szántóvető oltó az iskola; kertelő, őrködő, munkát, jutalmat osztó sáfárkodó a' status; érlelő, buzdító, megáldva boldogító a1 szentegyház. Oh, a' dicső nagy nemzeti életet, hol mind a'három elem testvérileg együtt működve, egymást megértve és méltatva, — irigység, gyűlölség, ellenségeskedés nélkül, — világos belátással , tiszta szerelettel 's buzgón erélyesen teljesíti kötelességeit! lanítószék, trón, oltár, — szent helyek, — ne legyen soha versengés köztetek!! Vandrák András. Javallat, IiaNzinilatha hnzaiuló Iskolai cvi liii'leinciiy ( prosframsii ) iránt. ,,A' prot. tanodának tápeleme 's felvirágzásának egyik fötényezöje a' közbizodalom és a' részvét." — E' szókat választom legczélszerübben e'jelen dolgozatnak, használatba hozandó isk. programm iránt — homlokigéjeül. Igenis, közbizodalom és részvét nedvével kell öntöztetnie a' tanodának, ha virágzásban diszleni és ha honunk-és egyházunknak e' virágzásból érlelendő gyümölcsöket biztosítni akar. A' közbizodalom és részvét olly tápnedve a' tanodának, mint tápnedve a' mezőnek az égi eső és az éji harmat. A' föld, mellybe a' magvető búzáját szórja, a' legtermékenyebb lehet, ö azonfelül még jól művelheti is, magja is egészséges lehet, és ö Ián mitsem mulasztott el, sem időben, sem ügyességben, hogy termése bő lehessen, — de ha a' vetés mégis silány és az aratás mégis szűk, mi az oka? tán az ég nem hullatolt elegendő esőt a' telekre, és az éj nem öntözte kellően éltető harmatjával, kiasztak a'gyökerek, fonnyadtak a'csirák's üresek lőnek a' kalászok. Ollyan a' tanoda közbizalom és közrészvét nélkül. Tantermei fultig lelve lehetnek tanítványokkal, — megjegyezve, mikint a' látogatott és népes tanoda még nem v rágzó tanoda mindig, — a1

tanítók, ama telkész gyanánt, mindent elkövethetnek a' növendékek tanítása és nevelése körül, munkát és időt nem sajnálva, söt éltök erejével sem gazdálkodva, hogy intézetjök — mi az ö birtokuk és az ö telkök — felvirágozzék 's hogy virágjai gyümölcsöket ígérjenek és hozzanak; és tán mégsem virágzik ugy, mégs,em gyümölcsözik annyira, mint és mennyire virágoznia és gyümölcsöznie kellene! mert tán sok napja van az intézetnek, deesötlenek: hosszú éjszakája, de harmatlan. Önkényt folyó kérdés ebből: mikint nyerhető ez eső és harmat, mikint ébreszthető e' közbizodalom és részvét, e'nyilvános érdek és vonzalom a'tanoda iránt? és mikint biztosítható és hatályosbítható e' megnyert kincs ?