Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 46. szám. Harmadik évi folyamat. Nov. 16. 1844. Die Schule bezweckt wie die Kirche die Eutwickelung des geistigen Menschen überhaupt; aber sie ist zugleich eine Vorbildungsanstalt fúr ein besonderes Volksleben im Staate, wodurch das höhere Leben erst vollsiándig Termitlelt und dargestellt werden kann. Dr. Föhlisch. TARTALOM: E.yház és iskola. Vandrák András. — Javaslat, használatba hozandó iskolai évi hirlemény (proaiainm) iránt. Tavasy L. — Néhány szó a' Pesten felállítandó prot. főiskola felől. Bexheft K. — Gyűlések: Bácsmegyei közgyűlések 1844-dik évben. Tessényi János. — Irodalom. — Vegyesek. Egyliá/ és ixkoltt. „Doctor Taubner Károly, cs. k. lombard-velenczei 's dalmáthoni evang-. tábori pap Milánóból Contrada S. Valéria 2804. sept 22. 1844-ben" egy Külsőleg sokat igérö, de érdemileg a' várakozásnak aligha sokak előtt megfelelő czikket közöl a' prot. egyh. és isk. lap ez évi 40 számában. Nekem nem szándékom az értekezés teljes bírálatába ereszkedni, hanem csak annak fonalán az ott tárgyalt eszmékről kimondani eltérő véleményemet 's igy eszmecserére szolgáltatni bővebb alkalmat *) Taubner urnák főtárgya az iskola-emancipationak eszméje 's egy kis általános elmélkedés után arról, hogy „most a szellem vadon dúl szét (!!) 's mindent le akar rontani, vagyis, hogy általános a" szabadság utáni törekvés," rájö csakhamar a' dolog velejére, hogy ,,az iskola is jogosítva érzó magát az egyháztól elszakadni (hol?) 's igy önálló életei élhetni, és hogy az innen támadt harcz 1) harcz a' philosophia 's dogma, 2} harcz a' világi 's egyházi között. Hogy a1

harczot ugy kelljen venni, mint a1

philos. 's dogma közti harczot, arról kétkedik (miért V), 's annál inkább *) El nem hallgathatom azonban megütközésemet T. ur magyar nyelve felett, holott is iteii sertök a' nyelvtani ("s nemcsak toll- vagy uyomtaiasi) hibák és szerencsétlenek a/, utánzások. Így: r^ndelvek, iecsillapulvák, rendeltetvek, csillapitatvák helyett; megroskadvák (?) ma?- (egyesben) fekvek (participialiter); továbbá: korunk jeleneles (?) kórjelul (?!) a' miudenütt mutatkozó 's élénk lörekcéat bírja sxuibadság után; a'szellemi világaban ; ku/delem es törekvés, me ly szamunkra kitűzött (tűzetett); erre nem kerill (adde: a' dolog); egyiraot=egyarant; dicsóultetni, átvilagilani (durchleuchten. act.); ha a vallasoeságra mar itt munkálandó (elaborandum est) lest a' szellemet atruhazia; magat igaiolui uj el«t akur,a(

azt irányozni 's t. ef. megállapodik a1

másik mellett, hogy t. i. a' világi kezdett pört az egyházival,— az iskola csak status intézetévé akarna alakulni. Itt legott az egyház feladását és statushozi viszonyát kezdi terjedelmesebben tárgyalni, azután pedig az iskola viszonyát az egyház- és statushoz, végre kimondja véleményét az iskola igaz állása- s kormányoztatásáról, hogy t. i. az iskola középett áll az E. 's St. között's hogy a' felügyelés papra ugy bízandó, mint világira." Ezen rendezés, vagy disposilio ellen nekem ugyan nincs lényeges kifogásom, de annál több a' föfogalmak értelmitése, az észleti elözvények, több következtelések 's szerző egyes thesisei 's nézetei ellen. 1) Ha az egyház feladását T. ur oda határozza : „azon lenni, hogy a' mennyei élet a' földit mindenütt áthassa, vagy más helyen: a' földi viszonyokat dicsőíteni, abban vele tökéletesen kezet fogok. Ez t. i. az isten országának gyarapítása már itt a' földön, igazán a' papi rendnek sajátságos feladása; a' tanítás,igazgatás másokkal közös , mint közös lehet az eszköz 's a' vele való bánás különféle czélok valósítására. Ellenben a1 következő állításokat, mint fél- vagy ferdén felfogott igazságokat alá nem Írhatnám: hogy a' föld idegen ország, nem hazánk, azt még csak keressük, (hisz épen az egyháznak kellene azt a' religio által legalább első hazánkká tenni iparkodni, maga az egyház, mint szentek községe, isten országa itt a1

földön lehetne illyen; — de a1

számos visszaélések mialt sem szerelem azon tant, hogy a' föld idegen ország; innen származóit ugyanis 's még mindig származhalik amaz anachorét, remetés, elégületlen, savanyu élet, vagy is életmegvelés, ama pietistikus, mystikus sopánkodásokkal egyetemben): azután, hogy az igazság nem földi ismeretben létezik, nem emberi tudatban, (e' határozatlan féligazság szerint a' malhesis, meehanica, astronomia, történellan tehát nem igazság; bizonyosan az összes, teljes, bevégzett ismeretre és tudatra gondolt szerző, mellynek a' földiek és végesek ismerete, igaz, hogy csak egy része); továbbá, hogy a1

teljes igazságot felfoghatni e' 46