Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-16 / 46. szám

földi életben embernek soha sem sikerülhet, (áll), mert, úgymond, fénye öt megvakítná, földhez sújtana bennünket, (hát ezek az igazi okok, 's mii tanulunk ezen hatalmas inetaphorákból ?); végre hogy nem vagyunk csupa szellem, (áll), de még is le kell ráznunk, mi ránk a' föld salakjaiból ragadt, (hogy tehetni ezt már a' thesis szerint, ha nem vagyunk csupa szellem ?) 2) Az iskola természetéről 's egyházhozi viszonyúiról igy tanít T. ur: az iskola nem a' szülék helyébe, hanem segítségökre van, (csak segítségökre? 's csak a' szülék segítségére?); a' szunnyadó szellemi idomokat (?) ébreszteni, ez a1 feladása, ([semmi más ?); az iskolának alapja a' vallás 's a' melly ezen alapot nélkülözi, üres dióhoz hasonló. (Nem üres diói hasonlítás?) Az iskolákat nép- és határozott hivatási iskolákra osztja, hol tehát, mint látjuk, a' tiszta humanistikus philosophiai iskolákat vagy semmiknek kell vennünk, vagy már a' határozott hivatási iskolákhoz számítanunk, de micsoda joggal? „Melly kevés történik a' 2-dik rendű iskolákban a' vallási érzet ébresztésére 's előmozdítására, tudva van." De honnan tudja azt T. ur 's mellyek azok az iskolák, honi vagy külföldi, catholikus vagy evangélikus gymnasiumok, Iyceumok, egyetemek, politechnikumok 's a' t.? tudtomra nálunk be a' prímáig van ker. hittan, erkölcstan, biblia olvasása, nemcsak a' „rendszerben," hanem az éleiben is; van továbbá catechisatio, confirmatio, deprecalio, urvacsorávali élés, templomjárás, szent énekek, imádságok, minden becsületes gymnasiumban. Egészen más a' dolog, ha kérdjük: vájjon, ha sok történik is, czélszerüen történik-e, még pedig egyházban, ugy mint iskolában, 's mindenütt lelkes, ügyes-e pap ugy, mint tanító? véleményem szerint sükeresb lenne itt a1

kevesebb, de hatékony; nem annyira leczkézés, tanítás, mint példa és cultus mind a' családi, mind a' közéletben. Mert hasztalan melegszik fel a' tanító keble az ájtatosságig, magával emelve a' lelkesült ifjakat is, ha a' házi 's nyilvános élet ferdesége porba, sárba húzza őket a' legközelebb pillanatban, 's másnap nemcsak hidegen, árván, de sokszor meg is szeplősítve küldi az iskolába vissza ! Hoc opus, hic labor! bizony, bizony többnek kellene törlénni az erkölcstisztaság ügyében mind az egyházi, mind a1

világi hatóságok részéről, már csak a' serdülő nemzedékre való tekintetből is. — De továbbá meg kellene azoknak, kik az iskoláktól a' vallásosság ápolását 's terjesztését követelik, emíékezniök, hogy az iskolának nemcsak ez's egyedüli feladása Mit nem követelnek mindent az iskolától : nézzük csak a' lajstromokat I helyes boszélhetési, gondolkodási, irási, számítási, természet-, ember-, történetek-, nyelvek ismerési ügyességek nem születnek velünk: ezeket teljes joggal az iskolától várjuk még a' leendő egyháziak számára is. — Hát a' mindennapi clínica, a' nyers, v.'igy kificzamilott, vagy már romlásnak indult lelkek naponkénti ápolása, kik e' felett, ha már fel is üdültek, nem maradnak aztán köztünk, hanem idehagynak nem sokára 's más hasonló uj gyarlókkal cseréltetnek fel évről évre! ezekhez is kell hát idö, eszköz, munka: de végre, ugy hiszem,, a1

tudomány, mint tudomány gyarapításához is, melly nálunk nagy részint még parlagon áll's vájjon miért? — Legyünk csak igazságosak — 's ne vegyük az iskolát, (a szónak teljes 's nemosb értelmében veendő iskolát) merő szolgálónak 's egy vagy más önző érdek, kény, hatalom eszközének! hagyjunk fel mind a' lenézéssel, mind a' féltéssel, mind az elszakadni akarásróli gyanusítgatással. Az iskola , kellő rendezés 's méltánylás mellett, nem hogy emancipalio *), *) Helyesen jegyzé meg minap Valentinyi Dán. ur (a" prof. egyh. és isk. lap 42. szamában), hogy hol mancip um nincs, minek ott emancipatiót emlegetni. (Egyes ursági vágyak azonban itt-ott mégis észrevehetők 's e'szókat „emancipálni akarják magokat" én tanítóktól egyszer sem, de némeliy uraink 's papjainktól többször hallani). A' despotismust úgyis a* józan, miivel protestáns szellem sem szenvedi meg's ,,cooidinátiónk" is tiltja. (122 §.) Más részről, higyjék el ismét az illetők, hogy protestáns iskoláink históriai állására nézve mi is valljuk, hogy azok egyházunkba kebe.eztetvék, az egyház szellemének 's anyagi erejének is alapítványai, vedlettjei Vau hát az egyháznak jogos, alapos követelése az iskolák általelieuében; van számos külső, belső kapocs, melly a' kettőt összetartja. Ezt mi nem akarjuk feledni, 's felejtenünk nem is szabad. Elszakadásról tehát szo sem lehet. De valamint az iskola hálás's hasznos kiváu maradni az egyház iránt: legyen az egyház is liberálisabb meltánylattal iránta 's már sajat szellemi tőkéjének növesztése tekintetéből is, nagyobb anyagi erőt, élenkebb mozgalmat, biztosabb, gazdagabb működést eszközöljön. Hanem mindezeken kivül, nem kivánatos-e minden müveit hazafi előtt, hogy végre a" particularismus töredékeiből nemzeti totalismusra emelkedjünk, kivált tudós iskoláinkkal? — Ugyanazon számban V. D. ur a' gömöri iskolataníiók ohajtatai- 's törekvéseikről is tudósíi. Körülményes adatok hiányzása mellett, a" tudósításból az egészet kellőleg meg nem Ítélhetni. Ha azon nrak teljes tiszti önállást, függetlenséget akarnak, hatalmasan tévednek \s jobb útba hozandók; ha békételenkednek, vétkeznek 's itélendök; de ha folyamodásuk az esp. gyűlés eleibe netalán olly tények után keletkezett, hogy talán némeliy lelkész ur is tűi ment a' zsinóron *s felsőbbséget az iskolamesterrel érzékenyebben éreztette: akkor V. D. ur nem épen a' legczélszerűbb or>oslással all elő. midőn Sickel tanait 's olly modorban tartja eleikbe, mint mikor a' szüle beszél kiskorú fiához, vagy az iskolamester az iskolás gyermekhez 's őt argumentis ad hominem capacitálni akarja, hogy mi jobb neki: „lám te nem ismered a" viszonyokat" 's a1

t.; az iskolatanitó dekán nem lehet, „mert hivatalát mulasztaná, pénze nincs" 's t. i.! (Ezen kifejezés: ,,ök a' papnak alattvalói,'' tán csak szóhiba , alárendeltjei helyett) vannak, kik az akadémiákat is említik 's hogy sok iskolatanitó olt meg nem fordult. Van azonban több, ki mégis megfordult ottan, valamint több lelkész, ki ott meg nem fordult. 'S az „ott voltam" ceteris imparibus, ugyhi-