Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-19 / 42. szám

kölcsöket, magánérdeknek, hiúságnak alárendelni! Hátillyen-e a* protestantismus- és korszellemnek kivánata ? Restaurálni, mert megyei hivatalnokok, falusi birok, egyháfiak (csoda, hogy R. még a1 csőszöket is nem említé!) is változtatnak, 's mert ö' változatosságot kedvelő fiatalság is óhajtja ? ez utolsót illetőleg azt mondom Niemeyer szavai-val : „Die Jahre der Jugend sind mehr die Jáhre der Kraft, als der Besonnenheit; und Kraftohne Mass und Regei kann ein gefahrliches Element werden,6 * Egyh. tisztujítástól mentsen a' jó isten, ki a' vallás szavaiban igy int: „Ne legyetek hiú dicsőség kívánói, egymásra irigykedők /" — Nem bánom én, ha Reformb. a' tisztviselői képességet 's az egyház iránli buzgalmat megtagadja is tő­lem, hogy az egyh. restaurationak ellene vagyok. Bérmálhat engemet stabilismus emberének, azt sem bánom. Megvallom magam is, hogy én sta­bilismus embere vagyok; de csak ott, hol kárral akarnak újítani. Most van a1 magyarhoni protest. egyház átalakulási időszaka 's annak kórrohama (paroxismusa); kellenek gyógyszerek, de óva vá­lasszuk meg azokat, nehogy olly corrosiv szert tegyünk a' rosz sebre, melly nemcsak a' sérült tagot, hanem az egész ép testet átenné, 's a' prot. egyház a' felgyógyulás helyett még bete­gebb lenne, 's a' helyett. hogy életre viradna, meghalna. — Ugy illik, ugy kell tehát tisztújítás ügyében gondolni *s szólni, mint Dánielfi és Hor­váth István szóltak, kiknek itt nyújtom örömmel jobbomat, mint üdvezlelt elvbarátimnak. Küzd­jünk tovább is az egyházi tisztújítás ellen, és semmi álok, semmi ürügy meg ne vakítson min­ket. Ha azt mondják; a' korszellem sürget tiszt­újítást , és a' megyei municipalitások analógiája, — a' restaurationak minden bajokat megorvosló ereje, — a' protestantismus haladási elve, — a' jogszerűség's a't. —kérlek, ne higyjetek! A' hiúságot ne pártoljuk soha, se az irigységet, fon­dorkodást, melly a' restaurationak elválhatlan úti­társa. Küzdjünk lélekismeretesen a' tisztújítás rút máza ellen, hogy Reformbarátnak oka ne legyen prot. egyházunk ellenében viszont igy énekelni: „Téged festenélek, hazám szentegyháza, kit nem fogott meg az ujabb idők máza." — Éljen a' tiszt­újítás ellen alakult oppositio! —Le vele, az egy­háztisztujítással! Ie — mint Babylonnal — poklo­kig ! — Ne higyjünk, mint Zsigmondy és B. F., a' legelső proclamationak, bármint agitál Reformba­rát ! Fentebbi mottóm legyen jelszavunk : Schwarraer prágen den Stempel der Wahrheit auf Lü­gen und Unsinn, Wem der Probirstein fehlt, hált sie fúr redliches Gold. Kiss Sámuel. Alsó-Borsod jelenkorából. (Adalék a" ti?ztujitas kérdéséhez). Egyházmegyénk 9 évig volt közkedvességü segédgondnoka Szathmáry Király József ur, gondnoki hivataláról méltó fájdalmunkra lemon­dott, azon okból, mint leköszönő levelében meg­mondá, hogy: „nz egyházi hivatalok se legye­nek örökösek, és: mivel az egyházmegyén kivül esvén lakása, gondnoki hivatala a' gyülekezetek némi terheltetésével van összeköltetve, 's annak maga is ohajtásához mérve meg nem felelhet." Nemes jellemre mutató nyilatkozat! — ámde ne­künk nem elég arra, hogy illy ritka sajátságu el­nöktől elszakadjunk. Elsöbbik okát tekintve: ta­gadhatlan ugyan, miszerint akármi sem szolgálhat kedvezőbb alkalmul a' hatalommal 's bizodalom­mali visszaélésre, mint a' hivatal örökössége 5 ugyanazért ezt jómóddal megszüntetni kívánjuk: de keserű nekünk ezen elvet épen attól halla­nunk, épen abban alkalmazva látnunk, kit elnöki jeles tulajdonai annyira megkedveltetének velünk, hogy öt örökös elnökünknek közértelemmel óhaj­tanék, "s bár mennyiszer kellene is választanunk, csak öt választanok. Másik okát nézve: igaz, hogy az elnök, ha megyéje határain beiül esik lakása, inkább ismerheti az abban létező egyházakat, egyházi személyeket 's azok viszonyait; előbb értésére jutnak az ott keletkező bajok és esemé­nyek, 's közelebb érheti azokat a' kívánt orvos­szerekkel , mi bizony a' megyének nagy nyere­ség : de gondnokunk ismert hűsége e' tekintetben is mindent kipótolhat, és ha eddig méltán kér­kedheténk gondnoki ritka buzgóságával, ezután, mikor már a' polgári hivataloknak is búcsút mon­dott, az egyházinak még több időt szentelhet. Ezen nézetekből tétetett az indítvány, hogy se­gédgondnoki hivatala további megtartására kül­döttségileg kérettessék meg. Tetszett ez indít­vány mindnyájunknak, mivel — mindnyájunk kebléből vala az merítve, és mivel abban szerelve tisztelt segédgondnokunk tovább birhatásának kedves reményét látók. — E'reményünkben azon­ban csalatkozánk. Sept. IS. járt el a' kinevezett küldöttség megbízatásában, közragaszkodásunk kijelentésével megkérte a' tisztelettel említett urat elnöki széke megtartására; de a' szilárd jellemű férfiú rendületlen megmaradt előbbi szava mellett, és gondnoki hivatala visszavállalására semmiké­pen bírható nem vala. — Elvesztők hát a' jeles miveltségű, mély belátásu, bölcs kormányzatú elnököt! és e. megyénk jelennen is érzi, idővel még mélyebben érzendi ezen veszteségének nagy­ságát. — Ezek következtében elnökileg fel van­nak híva a' gyülekezetek gondnokválasztásra, mi — bár ne telnék be jóslatom — némi zavar­gásokat alkalmasint fog előidézni. — Látom lé­lekben , mint kel fel e. megyénk felett a' cortes­kedés vészterhes förgetege! látom, az által, mint

Next

/
Thumbnails
Contents