Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-10-19 / 42. szám
szóratik közénk az egyenetlenkedés üszke, 's tágittatnak meg a bizodalom foglaló szerei! ugyan mi történnék velünk? mi lenne belölünk? ha egyházi életünk mezejére a1 restauratió fejletlen növénye, szükséges előkészületek tétele nélkül, amúgy mohón átültettetnék! — Ha most csak ritkán, csak valamelly hivatalnok önkénytes lelépésével, vagy kihalásával veszteget és rongál, — akkor szüntelen tépne és szaggatna bennünket a' restauratió vásott erkölcsű leánya: a' corteskedés! — A' tisztújítás levén szóban, helyén lesz, ugy vélem, az iránt, nemcsak magam, de sokunk véleményét előadnom. — Az egyházi tisztújítás ellen elvben semmit nem szólunk, attól szükséges elöintézkedések után, mi is csak jót várunk: de annak kivitelét, nálunk helvét hitvallásunknál különösen, nehéznek, és sok akadályokkal bonyolódottnak látjuk. Ugyanis: — mindenik egyházmegyében van rendesen hat egyházi, és ugyanannyi világi táblabíró, ezeknek már vagy egyszerre, egyh. megyei gyűlésen történni kellő szavazással, — vagy egymás után, egyházanként készített szavazatokkal — kellene restauráltalniok. Az elsöbbikmód lehetetlen; mivel gyülekezeteink az egyh. megyei gyűléseken képviselve nincsenek. Az utóbbik mód képtelen, mert, ha az álalános szótöbbség elmaradhatlan feltétele, sine qua non-ja a' törvényes megválasztatásnak ; ha — ritka levén az olly közkedvességü egyén, ki egyszerre átalános szótöbbséget nyerjen, — mindenik táblabíró megválasztására egy-egy évet veszünk két gyűléssel, mennyi idő, a' tapasztalat szerint, többnyire szükséges is; — ime mig a1 hal ülnök restauráltatik, csak kétszer fordul elö a' tisztújítás három éves ideje! ezt felgondolva, ugy látszik, mintha nem vetettek volna jól számot magokkal azon helvét hitvalló egyének, kik az egyházi lisztujítást, minden egyházi bajaink egyedüli panaceájaul tekintve azt, rögtön éleibe léptetni minden áron óhajtják és szorgolják. — Várjanak a' reslauratio heves emberei, várjanak, mig a' képviselet egyházi életünkben is meghonosul; akkor a' tisztújítás önként jö, és könnyen megy; addig, legalább illő renddel, nem kivihető. F. Gyűlések. Tlszániimeiii reform, egyházkerület közgyűlése. A1 Megyasszón őszelő 25, 26. napjain főt. Szalhmáry József superint. és tek. bizáki Puky István segédgondnok elnökletök alatt lartatott, tömérdek ügykérdéssel terhes, és bő tanácskozást szült közgyűlésnek böngészetét a' t. cz. olvasó közönségnek ezekben adom át: Templombeli fohász után egy pár felolvasott k. k. rendelvényt hallgatott le egész tisztelettel a1 tágas paplakba gyűlt kettős elemű rend. Majd a' májusi e. k. számvevőszéknek jegyzökönyve olvastatott fel, mellyböl látható, hogy a' különböző alapítványi tökéken kivül az ügyviselöi pénztár öszlete: 85,938 ft 19 kr. Az erötlenültek- 's ahhoz csatoltaké, kiadáson kivül: 30,689ft 21 [A kr. a' hirdetési öszveg 593 ft 49 krnyi kiadással együtt: 1342 ft 46 \/2 kr. mind váltóban. Ezen jegyzőkönyv az illető e. megyéknek megküldetni határoztatott. EzenlűI bizonyos algondnoki pecsét alatti körlevél említetett fel, mellyre szükség volna, de hozzányúlni tilos. Alsózemplén bejelenti: „hogy a' T. Ladányban felbontott 59 szavazat közül 39 S. J-ra esvén, esperesnek választatott." E' hir soknak szökkentett vért arczára a' boldog emlékezetű pataki gyűlés miatt (prot. egyh. és isk. 1. 31. sz.). Az elnök- segédgondnok, minthogy e' tárgyba nem avatkozhatik, villámhárítóul, részéről székhagyást említett; loyalis nyilatkozata mindnyájunkban tiszteletteljes rokonszenvet ébresztett; a' gyűlés helyén hagyta és nem csalatkozott. De hogy az ellenhad, melly .a'pataki gyűlés halárzatát crucifigálni szállt síkra, magát tájékozhassa, ügyes tacticával, eleinte csak apró manoeuvreökben fejledezve tüzelt. Nyeltünk golyókat pilulákul — szent haragnak adagait — : „Patakon ifjú hév határozott4 4 — „az e. lapba még azt is beírták, hogy „ " pedig Patakon nemcsak ifjak voltak, és az egyházi tanácskozásban 's egyebütt ifjú papot nem ismerünk, hanem ifjú embert. Az e. lapba pedig mindazt, mi közgyűlésben kimondatik, beírják , nemde ? legalább közlő e' kikötéssel veszi fel jövőben is tollát, ha veheti. „Meg kell semmítni a'pataki határzatot4 4 csendült a' haldokló felett. Egy tekintély szelíden vetett rá kétélű fegyvert: „hogy bírálhatta küldöttség a' miskolczi gyűlést?4 4 „olvastassanak fel a pataki acták.4 4 Csakhogy a' miskolczi gyűlés határzata ellen egy megye tett panaszt, minek következtében küldöttségnyomozott, véleményezett gyűlés itélt; a' pataki gyűlés ellen pedig senki sem panaszkodhatott, hacsak az e. kerület önmagát nem vádolja: 's igy annak nctáinak felolvasása valóságos anomalia fogott lenni. Az ellenvélemény más rést keresett: „az elválasztott a zemplényi esperestől nem igen jó néven lehet venni, hogy ezen gyűlésben meg nem jelent.4 4 De kisült, hogy az elválasztott esperesnek jegyzői hivatal által ugyan, de minden forma nélkül, ollyan galambposta módon adatolt tudtára az elválasztás. A levél tartalma ez: „Az a. zempléni helv. hitvallású Tdőe. megye folyó 1844. év sept. 18—19. napjain a' t. ládányi paplakon tartott közgyűlése jegyzőkönyvének kiirt pontja 2d. szám. Az esperesi hivatalra bejött szavazatok felbontatván, a1 s. pataki főiskola sok érdemekkel tetézett k. oktatója nagytiszteletű Somosy János ur egyházmegyénk közörömére 39 szavazattal az esperesi diszes hivatalra elválasztatott. Kiadta Lad. sept. 19. 's a' t."
