Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-12 / 41. szám

leznay értésökre adóan eszközlé, hogy ók is, mint már előbb a' reformátusok tevék, közesedezö le­véllel járolnának a' királynéhoz. Ezen a* múltnál szabadabb mozgás következtében az ágostai hit­vallásnak 1774-dikben apr. 20-án Pesten szinte egyetemes gyűlést tartának, hol hasonlókép egy consistorium létesítetett. Elnökévé egyszersmind főfelügyelővé báró Zay Péter, alelnökké Tihanyi Dani, ülnökökké pedig a' négy superintendens és kerületi felügyelök választattak. Ennek évenként Rogate vasárnapján, szükség esetében pedig több­ször is össze kellett jöni, a' közügyeket rendezni, a1 hagyományok (Legate) fölött őrködni, az isko­lákra felügyelni és minden részekre nézve mintegy közéletmüvet képezni állott tisztében A' superin­tendensek és kerületi felügyelök állandó közle­kedésben tartoztak lenni az egyetemes főfelügye­lővel. Ez az egyetemes felügyelőség eredete, melly mind mái napig szakadatlanul fenáll. Az esperességi felügyelök, ugy látszik, az Eger mellett egyesült rendek fenemlített paran­csának következtében lőnek lassanként átaláno­sak. Állandó lételöket az idők viszontagsági még inkább parancsolák, mint a' kerületi felügyelőkét. Az esperesség, mint testület tekintélye, a' nagyobb részt r.kath. megye rendeknél megszűnt, magok az egyházak gyakorta igen el voltak szórva, és egy férfinak működése, mint a' korban az esperes volt, korántsem lehete olly messzeható, hogy az egymásközti közkapcsot a' többi esperességekkel és rendezetlen kerületekkel mindig súlyegyenben tartsa, ennélfogva szükséges lön egy olly férfi, ki a' testület jogait a' megyéknél kezelje, a' köz­ügyeket az esperessel elrendezze, ennek nehéz esetekben védül szolgáljon, és az esperességet a' kerületnél képviselje. Hatalma, jogai és köteles­ségei ezen különböző szükségek mértéke szerint határoztattak meg, 's annál nagyobb befolyást és tekintélyt szerezhete magának, mennél több mun­kásságot tanúsított a' közjó gyarapításában. Söt megelégedtek, hogy ö egyedül maga személyé­ben mind azt végbevigye, mit ma csak az összes esperesség mint testület tesz; de mint is gyako­rolhaták jogaikat, midőn ezen egész időközben tán egyszer sem voltak teljesen összegyűlve. Végtére az egyes egyházak felügyelöket egyedül ott választának, hol azt a' -zükség ugy hozá magával; választattak különösen ott, hol számos nemesség tartozék az egyházhoz, vagy városokban, hol a' tanács megszűnt az ev. egy­ház érdekeit pártolni, söt ián ellenséges indulattal is viselteték iránta. Sok egyházakban azonban nincs nyoma ezen egész idő lefolyta alatt a' felügyelöknek; mig más oldíflról a' leányegyhá­zakban fellelhetők. Még a' különféle felügyelők felhatalmazott­ságáról kell némellyeket megemlítenük. Eleinte egyetemes főfelügyelőknek alig volt más teen­döjök, mint az egyetemes gyűlést összehívni, eb­ben elnökölni, az ott elhatárzott esedező levele­ket az ország fötör vény hatóságainak és a' Fel­ségnek átnyújtani. A' kerületi felügyelők köte­lességei már fölebb említvék, ezekhez csatolandó még a' superintendens-választások elintézése és a kerületi gyűlés tartása, hol már akkori időben is mint jelenleg elnököltek. A' superintendensre történt szavazatok beszedése egy kiküldött által történt, ki minden egyházakat, söt leányegyhá­zakat is, ha sok nemesség, különösen pedig fel­ügyelő lakta, bejárt. Az esperességi felügyelők védék az egyházakat és lelkészeket, a' megye­rendek minden sérelmei ellen, a* kerületnél az esperességet képviselék, az esperest a' rend- és fegy kezelésénél segíték és az esperes-választást rendezék. Az egyházak felügyelői végre annak tökéi felett őrködtek, a' külrendre ügyeltek, és aT pap és tanító választását vezérlék. Az 1781-töli 1790-igi időköz, mind statusi, mind egyházi tekintetben kivételkép tekintendő. Az uj mindenről felsőbb helyen rendelkezési mód, melly által a' helytartótanács minden eddig fenálló törvényhatóságok önállóságát elnyelé és azokat egyedül a' legcsekélyebb tárgyakig ki­terjedő királyi leiratok végrehajtóivá alakítá, az egyházi körülményeken is változtatott. Az egye­temes és kerületi felügyelők egészen elmellöz­tettek, minthogy minden egyházakat, lelkészeket, iskolákat és tanítókat illető rendeletek a' királyi biztosokhoz küldettek, kik miután azt a' megyével közölték, az esperes vagy esperességi felügye­lőnek adák további köröztetés végett vissza, és egyedül azon esetben intézték a' superintenden­sekhez, ha minden egyházakat közösen illettek. Az egyházak magok is a' megye által intézék egyházi ügyeiket a' helytartótanácshoz. Ennél­fogva minden felsőbb felügyelők egyedül a' fő­törvényhatóságok gépmüvei lőnek. A' helybeli felügyelők tekintetében megjegyzendő, hogy mi­helyt az ujdon keletkezendő egyház még a' va­lósulat elölt ellátta magát illy felügyelővel, ki templomépitésre, a' lelkész- és tanító-választha­tásra az engedelmet kieszközlé, ezeknek válasz­tását vezeté és a' lemplomépítésnél ellenörködék. Ezáltal az egyházak azon irányt nyerék, hogy az ujdon létesült egyházak nagyobbára helybeli fel­ügy elöket birának, hololt a' régiek felerészében sem találtatott. Vannak olly esetek is, hogy az illy felügyelök, miután a'templomépítést bevé­gezék, hivatalaikat azonnal letevék. Ugy látszik azonban, hogy II-ik József császárnak az egy­házaknak, a' helytartótanácstól, megyehivalalno­kok által történt igazgatásmódja, magának is igen súlyos és alkalmatlannak telszék; mert 1786-ban egy német módoni consistoriumnak felállításáról gondoskodók, melly t. i. királyi igaz­gatóhatóság legyen. A' legújabb időköz lépcsőihez érve, szükség, hogy biztos tájékozás végett, a' multat még egy-

Next

/
Thumbnails
Contents