Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-10-12 / 41. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 41. szám. Harmadik évi folyamat. Oct. 12. 1844. Ipsa autem verbi et pascendi gregis Dominici auctoritas (quae proprie clavium potestas est) cunctis summis aeque et imis praescribens, vei certo et consulto eccle­siae sulTragio, vei eorum sententia, quibus hoc officii delegavit ecclesia, electis tan­tum et idoneis administrandum, committi debet. Confess. H el vet. TARTALOM : Pártfogók és felügyelök. (Vége.) HoitsSámuel. — Egy-két szó B. F-nek a' tisztújítás ügyében. Dáni el fi. Gyűlések: Felső-szabolcsi-, Nagykárolyi-, Iíárolyvári­'s Alsó-Zempléni egyházmegyei gyűlés. — Iskolaügy: — Irodalom.— Külföld.— Vegyesek. Pártfogók és felügyelők. (V é g e.) A' felügyelői hivatal 2dik Rákóczi Ferencz felkelési szakában öltött magára elhatárzott ala­kot. Tudva van ugyan is, hogy 1705. és 1706-ban, a' szövetséges Karok és Rendek végzése sze­rint, minden egyház, mellynek környékén több protestáns, mint r.katholikus találtatik, minden hozzátartozandóival a' protestánsoknak engedte­ték által és saját lelkészszel magokat ellátni en­gedelmet nyerének, eldöntése azonban megyén­ként két királyi biztosra bizaték. Tudva van to­vábbá, hogy miután az evang. egyház jogaiba is­mét visszahelyezteték, 1707ben Rosenbergben zsinat tartatott. Ezen zsinaton két felügyelök vá­lasztattak, kik jövendőben a' superintendenssel együtt az iskolák felett örködjenek. Azonban milly kevéssé volt hajlandó a1 zsinat egyházi ré­sze az egyház belügyei fölött hatalmat, a' test­véregyletek (fraternitas, azaz esperesség) ha­tározataiba és Ítéleteibe való befolyást, a' lel­kész, hivatal és fenyítéke fölött őrködést ne­kik megadni, részint onnan látható, hogy a' canonban világosan ki van fejezve, hogy egyedül a1 gymnasiumok és collegiumok, szóval. a' tudós iskolák őrködésére választattak a' su­perintendensek mellé; részint onnaní hogy a' testvéregyletek az egyházügyek vezérletét 1707 — 1711-ig, mint negyven évvel ezelőtt, minden más befolyás nélkül gyakorlák. Azonban ugy látszik, mintha az egyesült Rendek azt máskép értették volna, mint azt a' következő telt bizo­nyítja. Egy levél jött t. i. kézre, mellyet az evang. részröli elégületlenek Eger melletti táborból 1768-ik jun. 2-án, mint rendezett gyűlés Szir­may Miklóshoz, felső Magyarország iskoláinak világi felügyelőjéhez és consistorium elnökhöz intéztek. Ebben azon határozatot közlik, hogy minden megyében egy világi felügyelő válasz­tassék, ki figyelmét leginkább a' lelkészek erköl­cseire és hivatalok viseletére fordítsa, és a' su­perintendenssel egyetemben, a' rendetleneket, tunyákat vagy kicsapongókat bírálja, azon lelké­szeket ellenben, kiket bűnösöknek talál, vasra verve Árva vagy Szklabina várába küldje. Egy­szersmind azon joggal is fel akarták ruházni, hogy a'fő-és alespereseket számadásra vonja, mint kezelték a' fenyítéket, 's kiket elég szigorúaknak nem talál, letegye és helyébe mást választasson. Sőt megfoghatlan gőgös „sic volo, siejubeo" ál­tal azt adják a' felügyelőnek tudtára, hogy mint a' papság ugy az összes népnek is hirdesse ki, hogy ök (t. i. az Egernél összegyűlt rendek) jövendőben minden rendetlen lelkészszel ugy teendnek, mint már Ilegyfalusy rosnyói lelkész- és alesperessel cselekedtek , hogy t. i. ök a1 vizsgálat eredmé­nyét nem várandják, hanem mint ollyant, még ez­előtt vasra verve, az említett helyekre küldendik. Ezen gyűlés érvénytelenségét, kápláros igaz­ságszolgáltatását és ingerültségében minden len­álló rendet felzavaró törekvését nem tekintve, 's nem tekintve továbbá, hogy illy zavarteljes idők­ben , illy tünékeny hatalomnak határozata többé alig alkalmaztaték, annyi mégis bizonyos , hogy e' korban az egyháznak valamint belszakadása, ugy kiilszorongaíásai is mulhatlanul követelék, hogy mind bel- mind külérdekeinek felügyeleté­re , a' lelkészen kivül világi tagok is helyeztes­senek. Ezen közszükséget a1 rosenbergi zsinaton más módon is igyekvének orvosolni, mert a' 25-ik canon szerint, jólehet kevés évekre, két consisloriumot alapítottak : egyet Fel-, mást Al­magyarország részére, tagjait pedig a' már fen­említelt főfelügyelőkön kivül 12 egyházi és vi­lági ülnökök képezék. A' superintendens, mint egyhár-i elnök, csupán azon előjoggal ruháztaték fel más társai felett, hogy a1 consisloriumot ösz­szehíVni neki volt halalmában. A' consisloriutn jogaihoz tartozék: a1 testvéregyleltöl (mellyek, mint előbb, csupán egyházi tagokból álloltak) 41

Next

/
Thumbnails
Contents