Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-09-28 / 39. szám

iránti biztosítás ekkép megtörténvén, illy formán ohajtnám azokat kezeltetni: választassanak az egyháziak által a' világi rendből egy pénztárnok, az egyházi rendből egy ellenőr, 's a' biztosítást elvállalt világiak közül az esperes mint elnök mellé két tag, kik hárman állandó választmányt képeznének, kiknek hiriik 's beleegyezésük nélkül a' legcsekélyebb summa sem adathatik ki, — nagyobb mennyiségű kölcsönért mindenkor a' közgyűléshez leend szükséges folyamodni, hol minden biztosító ur érvényes szavazattal birand, állandó választmány megvizsgálhatja, mikor neki tetszend, a' pénztárt; körülményes jelentést tesz évenkint az egyházmegyei gyűlésnek munkálatairól 's a' pénztár állapotjárói; számadás mindenkor a' közgyűlés előtt, teljes nyilvánossággal ; innét adatik utasítás az állandó választmánynak a'tömegek körül teendők iránt. A' gyámintézet alapjául e' következő forrásokat gondolnám: 1) A' papi 's tanítói hivatalokba lett bekeblezéskor az egyháztól 's uj hivatalnoktól meghatározott osztályzat szerint fizetendő állandó menynyiséget. *) 2) A' három nagy ünnep második napjain reggeli publicatióból begyült öszveget. 3) Minden egyházi rendes hivatalnokaink, mindenik elemből, a' superintendenstöl le az e.megyei utósó ülnökig, a* beigtatáskor, e' kegyes czélu intézet alaptökéje nevelésére szabad tetszés szerint egyszer mindenkorra ajánljon 's adjon valamit. 4) Önkénytes ajánlat mind az egyházak, papok 's tanítók, mind vagyonosb hitsorsosink által évenként; vagy ezek is egyszer mindenkorra, — de kivetést 's kényszerítő adóztatást e' czélra nem használnék, mert a' végrehajtásnál, meglehet, sok akadályra bukkanunk s czélt nem érünk. Mivel pedig gyenge erejű intézet kevés sikert eszközölhet, véleményem szerint, legalább 10 évig, az igy begyült öszvegek kamatjaik töke növesztéséül fordítandók, csak 10 év múlva kezd az intézet rendeltetésileg működni. A' segedelemkiosz*) Az illy alkalmi, bizonyos, de nem túlságos mennyiségű fizetést, csakhogy az látatlan czélra ne szivárogjon el, mint eddig némelly egyházmegyékben, a" jó renddel összeegyezhetőnek találom. De azt a1

gyakorlatot, melly a' felső szabolcsi egyházvidéken kivül, nem tudom divatozik-e másutt, hogy a' pap ne csak a" bekebleztetéskor , d; valahányszor jövedelmesb egyházba hivatik, mindannyiszor fizessen, és csak fizessen, ezt helybe nem hagyhatom, — és pedig nemcsak azért, mert igy egy rókáról, kivált a"' gyalázatos papmarasztás elve mellett, nem két-;

de, meglehet, csaknem minden évben uj bőrt nyúzunk le; de főleg azért, mert ha a' jelest, a1

kitűnőt jutalmazni jónak látjuk, miért ugyanakkor őt büntetni is? Nem latom igazságosnak azt sem, hogy az olly egyház, mellynek papi 's tanítói hivatala nem halomás, de az illető egyén promotiója általjött ürességbe, miért terheltessék a' bekeblezési díjjal? hisz elég kár reá nézve, hogy a' jeles egyént elbocsátni kénytelen, miért büntetnők őt kétszeresen? Hajnal Ábel. tásra nézve e' rendszert követném. Minden égyházmegye, a' keblébeni segedelmezendöket öszszeiratván, azokat közgyülésileg 3 osztályba — classis — sorozná, az első osztályúak, mint leg-* ügyetlenebbek, legtöbbe, a' többiek aránylag lennének segítendök; továbbá az egész egyházkerületből a' gyámintézeti tőkék kamatjai az egyházkerület pénztárába adassanak, mert illő, hogy szegényeinket összesen segítsük; ;

s ilt a' kerületi közgyűlésen állapítatik meg a' kivetési kulcs, melly természet szerint évenkint változó leend, a' mint több vagy kevesebb a' segedelmezendök száma ; kézhez adatik pedig a' segedelempénz sz. Mihály, vagy sz. György napkor, én az elsőt inkább óhajtanám az egyházmegyékben, az állandó választmány felügyelése alatt, az illető pénzlárnokok által. E1

gyámintézetek rendeltetési munkálata nyomban maga után vonná az úgynevezett Peregrinusok kóborlása "s zsarolásaik eltiltását, kiknek legnagyobb részéi, mint ingyen élő heréket, 's a'szegény egyházi hivatalnokok csekély vagyonaik szomjas nadályait, nem lenne felesleges a' n. m. helytartó tanács utján e' valláscsufoló élelmi keresetmódtól mielőbb elejteni. Másik jótékony intézet, mellynek létesítését a' szükséges biztosítás melleit igen óhajlnám, a' nyugpénz-intézet 's ezt illyformán: Minden egyházmegyében három osztályzat — classis — alakíttassák az egyházi hivatalnokokra nézve, 's kik ezek közül az 1-sö osztályba akarnak soroztatni 120, a' 2-ik osztályzaluak 80, a' 3-ik osztálybeliek 40 pengő forintot fizessenek be egyszerre vagy részenként alaptőkéül, mint részvénydijt, — önkényt értetvén, hogy kötelezvény 's szükséges kezesek mellett a' részvényes tagoknál is maradhat kamatozó tökéül. Tiz esztendeig, melly időfolyam alatt azonban a' nyugdíjintézetet alapítók részvényeiket okvetetlen lefizetni tartoznak, ezen tőkék kamatjait is tökenövesztésre fordítnám, ezen időn túl az alaptöke összes kamatja, a' hivatalviselésre alkalmatlanná lett részvényesek, vagy halomás esetében a' papi 's tanítói özvegyek, 's ezek még 12 évet be nem töltött árváik közt, azon arányban lenne szétosztandó, mellyben a'betétel történt, például az első rendűek három annyi mennyiségű járandóságot kapnak, mint az utolsó osztályzatban levők, — 'se' nyugdíjas intézetet az egyházmegyékben önmagok állal ohajtnám kezeltetni, minden felsőbb beavatkozás nélkül. Mivel azonban adhatja elö magát eset, mellyben a' nyugdíjt követelhetök kevesen levén, a' kamatöszvegböl, bár aránylag, de mégis sok jutna egy egyénre: a' maximumnak, mellynél többre egy évben azon egyén nem számolhat, jó eleve meg kell határozlatnia. Szabad tetszésökre hagyandónak vélném pedig az egyházi hivatalnokoknak, hogy azon osztályba fizessenek, mellybe kedvök van 's tehetségök engedi. Ezen nyugdíjintézetbe leendő beállás 's fizetésre, véleményem