Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-10 / 32. szám

gyűlést's feleljenek: Hol az esperes - választás iránt tanácskozandó, intézkedendő gyűlésnek, szeretetbcli megelőzéssel föpásztorilag küldetik meg a' candidatio: megvan-e olt állapítva (!) a' szabad választási elv, mind rendszerben, mind gyakorlat szerint? — Lehetett tehát és lehet még ma is szabadválaszlás elvéről szólnunk és a mellett buzgólkodókat dicsérnünk 's lelkesílnünk. — A' modorról máskor értekezzünk. De nem Lostorfer úrral, kinek czikkében 's szándékainak vizsgálását, ki megítél mindnyájunkat, ama napon. Török. ii 1 f ö 1 d. egyházi irodalom. li Miilíoldi 1) Keresztyén morál. — a) Christliche Ethik von Dr. G. K. A. Harless Stutgard 1842. Bár sz. önvallomása szerint Schwartz Beck és Sarlorius elhagyott ösvényein indul nyomot lelni a' keresz. ethiká— (Pr.L. 13. sz.) hemzsegnek „fondorkodásai, mes- ban, mégis rendszerét, hanem egészen újnak, terkélése, fortélyoskodása vádjai, az igazság és de a' kivitelben sajátnak és szokatlan újnak lehazugság keveréke" 'sat. Ö nem prédikálhat W urnák a1

helyes és szép modorról, 's e' nemben én sem akarok töle leczkéket venni. Nemcsak, nem is merek közelítni a' szívek és vesék vizsgálójához , ki tudja 's el meri mondani hogy: „W. nyilatkozásainak czélja nem egyéb, mint a' körületet a' gyülekezeteknél gyanússá tenni, őket ellene felingerelni. — W. A. ur igyekezete eleinle odament, hogy gyülekezetét a'többiektől elszakassza, későbben mesterkelését azon terv kivitelére fordította, hogy a' többi gyülekezeteket is részére vonja, "s a' separatismust terjessze, — a' prédikátorokat gyülekezeteiknél gyanúsokká akarta tenni, — midőn a1

gyülekezetek jogaik és szabadsága mellett buzog, ö azt nem a' gyülekezetek iránti szeretetből teszi, legfőbb igyekezete csak oda megy, hogy magát egészen függetlenné te

őYe

) ~ vádjai, az igazság és hazugság keveréke, nem egyebek, mint általa felt demonstralio, hogy a1

közönségnél maga és fondorkodásai felöl jó vélekedést támasszon, 's ennek szerzése általierveinek kivitelénél azesperességetés a'keriiletet kijátszhassa" 'sat.-, a' ki, mondom, ezekel ludja, a'sziv rejte ét, akaratját, czélját, terveit s eszközeit is meri: az legalább is több, mini ember, lllyennel Jákóbnak is, ha vele csatázni merne, kificzamodnék forgócsontja. Trónoljon tehát L. ur nyugodtan borostyánkövén 's én töle, az emberfölötti lénytől, csak azt kérem : Higyje el, én a' szabadválasztásról szólottam, 'sW. urnák a' melletti buzgókodásáról átalában, nem pedig buzgókodásáról egyes jeleneteiben 's részleteiben, mellyeket nem ismerek ; a' mit tehettem a' dolog valójába illőképen be nem avatollan is. Higyje el, a' f. lövöieknek, nem a senioratus a' dislrictus elleni ellenszegülésök melleit szólamlotlam fel buzgó részvéttel, miről igen keveset tudok, 's annálfogva nem is Ítélhetek. Kérem továbbá mondatomnak ne tulajdonítson idegen értelmet, 's a' szőnyegkérdést ne csűrje csavarja, se szélesebbre ne terjengesse! végre kövesse, mit ö maga hirdet: „Nem jó az embernek Ítéletében hamarkodni és valamelly dologról időnek előtte itelni! annálfogva bízza a' mennyei biróra, — ki sem felfuvalkodott, sem goromba, sem személyeskedő, sem sophisla, -- W. ur szive titkai bet mondani. Sz. nem barátja az újítási viszketegnek, és elöbeszéde VII. VIII I. kereken kimondja : „hogy még a' legjobb irányú német theologián is megtetszvén a' fejét fenhordó, abstract gondolatgyárlás soványsága, — melly az apostolok isteni mély és halászos egyszerű modorával leirhatlan ellentétben áll. — Sz. e' német betegséget — mennyire lehet — kerülni óhajtja ethikájában. — Úgy látszik, Sz. itt nem kellőleg különbözteti a' vallást a' theologiától. A' rendszeres theologia nem sokra megy a' vallás halászos egyszerűségével. — Azonban, lássuk a' munka tartalmát, mint van benne megfejtve a' könnyű feladat. A' három főrészre osztott munka 1-sö része szól 5 — kO I. az üdvbirtokról — Heilsgut — 2-ik 21—36. I. az üdvbirásról — Heilsbesilzung, — 3-ik 37—55. 1. az üdvmegörzésről — Heilsbewahrung. — A' Krisztus elölti és kívüli emberi élet természetszerű alakjával, Jézus életszabályait, és Istennek a' Krisztusban megjelent megváltási munkáját, szemközt állítva; kijö — a' sz. szavai szerint — az üdvbirtok fogalma, mint a' keresztyén élet obiectiv alapja; az üdvbirás, üdvbirtok subjective, a' mennyiben a' tárgy a' birtok alanyivá lesz a' bírásban. Az üdvmegőrzés, az üdvvel egy czélra törekvő keresztyén éleinek concret kifejlése. Már itt szerzőt megfogta a1

német betegség, és kiesett a' halászos egyszerűségből. Megjegyezvén itt annyit, hogy ez a' három föfogalom, nincs magyarán kifejtve, hogy mi, hogy a' pleonasticus vagy szószaporitó Heilsgut helyeit czélszerübb, érlhetöbb lelt volna magát a' Heil-1 tenni alapfogalommá: lássuk, mi lehet ez a' Heilsgut, mellyen, szerző értelmében, az egész keresz. ethika épül ? — 20. 1. a' Heilsgut: az Én és a' Világ közötti meghasonlás — Zwiespalt. — E' meghasonlásban vesztegelne az emberi élet, ha bensőjében Istentől a' valódi erkölcsiség felül nem értesíttetnék. Ez értesítés, a' benső kijelentés, mellynek eszköze, organuma, i\ lélekismeret. 24. 1. É' szerint a' lélekismerelben isteni subslantia van, ellenébe állnak az ösztön, a1

hajlam, a' kívánság. Mintha a' kívánság nem volna magának az akaratnak feltételezője, és 32*