Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-10 / 32. szám

mintha jót kivánni embernek nem is lehetne? — 34. 1. A' lélekismeret tehát a' rosz kivánsággali ellentételében tudja 1) a' jót, 2) ennek megköttetését a' gonosz kívánság állal. Harless egész keresz. ethikai elvére igen nagy világot vet az, a' mit ö a' 34. 1. mond: „Ha a' kívánság tárgya — ugy mond - egygyé lenne a' lélekismeret tartalmával, úgy a' lélekismeret, mint tudás, és mint parancsoló követelés, nem állhalna szemközt a' kívánsággal, 's a' kívánságnál fogva magával az akarattal, hanem a' tudott egy lenne a' kívánattal és az akarattal. Minthogy ez nem áll, ebből az a1

következés: hogy az akarat, a' lélekismerethezi irányában ellenszegülő kívánság által van megkötve. E' megköltetés azonban csak relativ, az erkölcsi jóhozi viszonyban mutatkozó szabadságtalanság: viszont a' roszra nem kényszerítés, hanem inkább emberi hajlam. Ezért veti szemére a' lélekismeret a' véteknek a' szolgaiságot, itt azonban megszűnt szabad életműködés lenni, hanem a' helyett már korláttá vált. Ebből kijö az embernek tettleges — thatsachliger — állapotja , melly ez: hogy az akaratnak mostani szabad mozgása, nem egyéb a' lélekismerettőli távozásnál, bizonyos fokon lélekismeretlenség ellenébe áll a' követelő lélekismeret a' nélkül, hogy eggyé lenne az akaratot feltételező kívánsággal" 'sat. Látszik, hogy Harless Angustinus tanítványa. — De kérdem: mit nyer vele a' keresz. ethika ha az embert roszszabbá teszi az ember benső természeténél, nem több lenne-e a' nyereség, ha magyarán kimondaná : „ennyi 's ennyi telik az emberektől, ha szívesen akarja; mint örökké, csak ezzel gvöngítni az emberi akaratot: hogy az ember nem teheti, mit a'lélekismeret kíván, hanem itt magának az Istennek kell tenni? hiszem, maga a' lélekismeret nem egyéb, minta'jónak és gonosznak tudása. — A' törvény mondja Sz. 40. 1. itl közbeszól a' nélkül, hogy igazán szabaddá tehetne — az üdv 85. 1. csak az újjászületésben, 's az újjászületett ember részéről, a' megtérésben lehet. — Az újjászületés, 87 I. minthogy az embernek csak a' gonoszra van szabadsága, a' jóban pedig szabadságtalan, egyedül Istentől jöhet; és mikor az ember szabad öntudatosan újjászületését az Isten lelkéből meríti, magái ehhez vallja; akkor megtért. — Ezek szerint mi magunktól csak roszat tehetünk, Isten cselekszi bennünk a' jót 5 de igy nem tudom, hogy lehetünk felelősök azért, a' mi természetünk szerint másként nem is lehetett ? Szerző tehát az Isten és az ördög munkásságát állítja egymással szemközt az emberi lélekben, ezért mondja elég homályosan a' 1011. „Ekkor veszi észre a' Krisztus országába áttért ember, hogy az egymással küzdő két ellenlét, nem emberi benső természetéből jött elő eredetiképen ; hanem, hogy Krisztus országával az ördögé áll szemközt, és hogy az embernek magánharcza egy részét teszi a' világ nagy harczának, melylyet a* világ és a' világban az ember, emberen kívüli felsőbb erőkkel harczol, Krisztus is azért jött, hogy az ördög munkáit lerontotta" 'sat. — Igy bizony egy hajszálnyi sincs megmentve erkölcsi szabadságunkkal, bár a'szerző azt akarta De viszont kérdem, nem annyi-e ez, mint az erényt és bűnt egy nagy drámává tenni, mit Isten és az ördög játsznak végig az emberi szívben, 's a' mellynek kimeneteléért minden következéseivel együtt, a' szegény ember felelős, bár lcgkevésbbé ok? — A' föhiba, melly az egész munkán keresztül vonul ez, hogy Augustinusnak kegyelemről és szabadságróli dogmái Sz. Pál értelmével fölkeverve, vegyülnek bele a' határozott erkölcstanba, az afrikai képzelődő írhatott igy, de theologiai rendszerbe az illy ágasbogas tudományt jószerével bele takarni nem lehet. Egyébiránt a' munka, mint nagy figyelemmel átgondolt egész, mint egyenesen a' szent írás idézett szavain alapuló, és mint sajátságos tünemény nagy figyelmet gerjesztett a' német theologiában. — b) Das System der christliehen Sittenlehre in seiner Gestaltung, nach den Grundsatzen des Protestantismus im Gegensatze zum Katholieismus, von Dr. Heinr. Merz. Szerző, mit a' ke-resz. morálból vizsgálat és rend alá fogott, — mindazt kisebb nagyobb erőszakkal a' hegeli alakzatokra húzgálta fel, a' munka egyébiránt kitűnő szorgalommal, renddel, sok philosophiai és theologiai ismerettel van kidolgozva. — Mind a' mellett meg nem állhatjuk, hogy Merz urnák és társainak, kik hasonló kezekkel nyúlnak a' keresz. morálhoz, egy őszinte kérdést ne tegyünk, melly ez : váljon a' myslica theologiának és Hegel formalismusának efféle vegyülete bibliai morál-e? az evangyeliomi tiszta morálnak, Augustinus és Hegel e' zavaros kútfeje ? — Merz szerint a' liberum arbitrium a' kath. félen van, és ez állítása szerint a' katholicismusnak föhibája; a' prot. félen *) áll a' servum arbitrium, mi ugyan csak Merz szerint a' protestantizmusnak kitűnő elsősége — Sic I Már mi szegény jámbor keresztyének, kik Hegel magasan járó felhőiből aláhullotlunk, eddig legalább azt hittük, hogy minden kötelességnél a' kell a' lehettöl feltételeztetik, és épen ezért a' Kant féle híres követelésben: tenned kell, és igy lehet tenned-ben vqtsqov tiqót&qov-í láttunk. — Merz ur egészen másra tanít, az ö morálja szerint emberben mindent Isten tesz, maga az ember semmit. — Bármi istenes illatja legyen azonban e' mindent Istenre bízó tudománynak, *) Igen, a' berlini protestáns félen.