Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-03 / 31. szám

bíráink járásaik szerint, az isk. tanítók bizonyos körökre vagy járásokra osztvák, mindenik kör­nek a1 járásbeli világi és egyházi táblabíró levén fölügyelője 's vizsgálója. Egy illy körnek tíz isk. tanítóból állónak vizsgálata tartatott a1 közelebbi napokban M. F. és M. A. táblabiráink alatt, az elsőbbnek úri lakában. Közlőnek nem czélja a1 vizsgálat folyamával fárasztani a' nyájas olvasó türelmét, elég legyen annyit mondani, hogy reggeli istentiszteleten kezdve, az egész napon keresztül tartott. Vizsgálat végzetével t. b. Mol­nár Aníal nr valódi ihletséggel teljes beszédet mondott, a' többek közi tanulásra 's öntökélete­sítésre hiván föl a' tanító urakat, 's ennek egyik hatályos eszközéül egyletbe lépést ajánlván. Be­széde nem hangzott el pusztában, az érdemes isk. tanítók, kik között 60 évet haladlak is ta­láltainak, készeknek nyilatkoztak egyletbe lépni, 's azt tettei mutalandók, azonnal — szük jöve­delmükhöz mérve — nem megvetendő öszveget írtak alá, azon kötelezéssel, hogy míg a' körnek tagjai leendenek, azt évenként fizetendik. Növe­lik az összeget mindkét lelkes t.bíráink, egyik 10, másik 5 v.fttal, azon napon lefizetendökkel, mellyen a' kör alapszabályait elkészítve, az e. megyének megerősítés végett bemutatandja. Sza­badjon remélnünk, hogy a1 vidéken lakos tehetős világiak, és nem annyira tehetős, mint lelkes egyháziak e' szent ezélhoz pénz- vagy könyvbeli segedelmezéssel járulandanak. Az egylet még azon melegében, elnökét és könyvtárnokát Profét Mihály hangácsi, jegyzőjét és pénztárnokát Erdélyi Miklós boldvai isk. taní­tók személyükben megválasztá, 's azon ígéret­tel oszlott szét, hogy még a' nyári szünnapok alatt gyűlést lartand, — az alapszabályokat elké­szítendő. Az egylet évenként legalább két gyü­léstartásra kötelezé magát, az egyiket állandóan a' vizsgálat idejekor lartandván, mellynek min­denkori elfogadására t. b. Miklós Ferencz ur, az egyházak és isk. tanítók költekezésük kímélése tekintetéből ajánlkozott. Czélja az egyletnek, taní­tási tárgyakról, iskolafenyítékröl 'sat. rövid ér­tekezést tartani, eszmét cserélni, 's kölcsünös súrlódás álial a' jobbal 's helyesbbel megismer­kedni, 's azt elfogadni. E' czélból most egyelőre kisded pénzerejét a' jobb kézikönyvek megvá­sárlására íordítandja, 's csak később — ereje növekedlével — terjeszkedvén ki újságlapok- 's egyéb könyvekre. Azonban ebben sem szenve­dend jelenleg is hiányt, mert t. b. Miklós Fe­rencz ur a' Pesti Hírlapot küzlendi velük, 's re­ményünk van, hogy e' lapokat is, az ezt vidé­künkün olvasó lelkészek tőlük meg nem taga­dandják. Tegye íslen állandóvá a' jó szándékot, s adja reá legszebb áldását, hogy e' gyünge nü­vény olly élöfává emelkedjék, mellynek terepély ágai az egész e megye fülütt kiterjedvén, hasz­nos gyümülcsüt teremjen a' nevelés parlag me­zején Í Jul. 14. 1844. F. Borsodi. Diiiia-keriileti ev. oktatók gyűlése Nelmeezen. *) Jelen valának a' sopronyi tanodának két, a' modorinak egy, a' pestinek egy és a' selmeczi­nek valamennyi érdemes oktatói. A' pozsonyiak csak mentegető levél által jelentek meg. Szar­vas, Losoncz, Besztercze és Verbász is híva va­lának, de meg nem jelentek. A' meghívásra nézve eltértek a1 selmecziek ez évben —mint meghívók © —a' mult három év szokásától, a'mennyiben nem­csak a1 lyceumok, hanem a' gymnasium, söt progymnasiumok oktatóit is meghívák, egyfelől azon okból, hogy a' tanodásoknak nagyobb ter­jedelmet, és ha lehel, terjedelmesb érdeküséget szerezzenek, másfelől pedig azért, mivel a' gymnasiumi és lyceumi tanuló-intézetek ugyan -azon egy tudományos organismust képezik, ok­tatói mind tudós és többnyire academikus fér­fiak, kik közt elválasztó és metsző vonalt ho­nunkban húzni, most még igen üdvtelen külün­zésre vezető viszketeg volna csak, nekik úgy kell üsszeforrniok, a' mint az élőfa terebélyes ágai üsszeforrvák a' fa derekával. Mentsük tehát a' selmeczieket és kérjük a' többieket is, hogy azont cselekedjenek jövendőben. — A gyűlés­ben a selmeczi ez évi igazgató Breznyik János elnükle, a1 tanácskozásokat érdekes üdvüzlö be­széddel nyitván meg, hozzája kapcsolván a' sel­meczi iskola állapotrajzát, a' minőt, bár minden oskolák adnának, 's bár e' sfatistikai rajzokat is­kolai évhírlemények (programmok), vagy leg­alább é lap, — melly egyszersmind iskolai lap — utján a1 nagy közünség tudomására is juttat­nák. Pie desideratur! — Az első nap gyűlését értekezések olvasása és azok feletti eszmecseré­lések és vitatások fogták el. Dr. Teichengráber pesti okt. a' magány- vagy háználi iinevelés czélszerütlenségéröl és a' köznevelésre káros befolyásáról — ; Suhajda selmeczi okt. oskolá­ink hanyatló fenyítékéről és a' szigorúbb figye­lem rendszer szükségéről — ; Lichard selme­czi okt. a' mathematikai tanulmányoknak fonlos­sággáról hazánk jelen állapotjára és haladására nézve, és innen azoknak iskoláinkbani terjedel­mesb és czélszerűbb taníttatásáról, mérlani esz­közük elkerülhetlen szüksége és megszerzése módjáról — ; Kuntyius selm. okt. — már a' második nap tanácskozásában — e' kerületi okta­tói gyűlések czélszerűbb elrendezéséről — érte­kezének. Mind ezen értekezések, sok oldalú és sok érdekű, a' nevelés tanításra nézve áldásos eszmecserére, gondolalébresztésre és gondolat­egyesítésre adának alkalmat. Aztán küvelkezlek a' jelen nem vollak levelei; illyen vala kettő, *) Pótlék a' 29-ik számhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents