Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-07-20 / 29. szám
holtig- tartó hivatalok szüntessenek meg, indítványba hozatott, 's noha a' közvélemény az indítványt pártolni látszott, de mivel az 1843 ki ker.gyűlés olly szellemű végzése olvastatott fel, melly a1 szomszéd barsi egyh.megyét oda utasítja , „hogy az egyházi hivatal viselést — bizonyos évekre szorító véleményül — a' budai zsinat munkálatára teendő észrevételei közé sorolhatja — az egyházi törvényhozás idejeig pedig magát eddigi törvényeinkhez 's gyakorlatunkhoz szabályozza'4 — e' végzés iránti liszteletböl a1 tisztújítás sürgetésétől ezultal elállottunk, különben is a' képviseleti rendszernek még ez évbeni kidolgozására kerületi választmány levén kinevezve — oda utasítottuk a' megyénk részéről megjelenő választmányi tagokat, hogy a' tisztújítás eszméje is tárgyalás alá vétessék, 's bárminő javalat nvujtatik be f. e sept. 15-kén Palotán tartandó ker. gyűlésünkre, az, elébb sem mint érvényesen elfogadtatnék, megyénknek is, megrostálás végett küldessék meg. 2) Az egyh. személyek ezüst pénzbeni fizetése. Az e1 tárgyban hozott egyh.kerületi végzés szellemében leginkább világi tagokból álló választmány küldetett ki, mellynek feladata leend, a' gyülekezetek állását, erejét, egyszersmind az 1799-ben már létezeit egyh fizetést megvizsgálni, 's eljárása eredményéről az e' végeit f. é. sept 8-kára kitűzött egyh.megyei gyűlést hivatalosan értesíteni. 3) A1 nógrádi ag. h. esperesség meghívó levele, melly azon végzést foglalja magában, hogy egyházmegyénket ezentúl közgyűléseinek napjairól értesitendi 'sazazokoni megjelenésre bennünket egész bizodalommal szólit fel. Egyházmegyénk ez iidves felhívást örömmel fogadván, rokonnemii határzatát a' nógrádi ev. esperességnek hivatalosan megküldetni rendelte. 4) Egyházmegyei ülnökök választatása a' világi részről. Az eddigi gyakorlatra hivatkozva, segédgondnokunk ő nagysága három egyént ajánlóit, az egyházak jelen volt képviselői állal meg* álasztandókat. Hiába szólaltunk fel, hogy a' jelenlevő képviselők az egyházaktól erre meghatalmazva nem levén, ezek is, mint a' papi ülnökök, az egyes gyülekezetek beküldendő szavazalai által választassanak meg, — azt nyertük válaszul, hogy az eddigi gyakorlat nyomán az elnök ezeket ajánlja, 's a' jelenlevők gyűlésben választják meg *). •) Szolgáljon ez egyuttnf felvilágosító felefetűl Török barátunknak is, ki az t 842-ki prot. I. 9ik számában azt a' kérdést teszi: ,,Gyűlésben? — ugy e' választott t bírákat nem tekinthetni tgyli.megye képviselőinek/* Igaz, de hol a' képviseleti rendszer még kidolgozva 's elfogadva nincs — ott csak szokás és gyakorlat határoz. Ezért van épen zsinatra szükség, hogy ha e. kerület és megyék az eddigi gyakorlattól 5) Végre olvastatott e* f. é. april 17-kén Szokolán tartott e. megyei gyűlés jegyzökönyve. E gyűlésén világi ülnök, egy sem levén jelen, a' papi ülnökök s egyháziak egyedül tanácskoztak. Azért is a' világi részről szó emelkedett az illynemü gyűlések ellen, de a' kiknek a' gyűlés mentségeül felhozatott, hogy meg valának híva, 's ha nem jöttek vagy jöhettek, régi szokásos gyakorlatnál fogva praesentes concludunt. Jövendőre mindazáltal világosan meghagyatott a' jegyzői hivatalnak, hogy mivel világi ülnökeink többnyire polgári hivatalokkal elfoglalvák, ezentúl minden ülnököt külön levél által emlékeztetöleg hívjon meg, 's a' jövő gyűlés határnapja mindig a' jelen gyűlésből tűzessék ki. Ez alkalommal jelesül fejtegelteték, hogy valamint a' világi rész magában nem teszi az egyházat, úgy más részről a' papi elem is, világi nélkül gyenge és erötelen, hanem a' kettőnek tökéletes súlyegyene 's egyetértő közrehatása tartja fen az egyházat. *) eltérni nem akarnak, az uj törvényhozás léptesse életbe a' valódi képviselet eszméjét. K. E' nézetet tökéletesen osztva —helyén látjuk szintén, az idei Abauj egyh.megyei gyűlés névtelen Glossatorának egész tisztelettel válaszolni, hogy igen nagy tévedésben van, midőn felölem és társaimról állítja (Prot. I. 1844 sz. 15 I. 350 egyes * alatt) mintha elvünk volna, hogy a"1 világiak csak védöleg folyjanak be a1 prot. egyh. igazgatásába. Mi valamint az általa megrótt czikkben (Prot. 1. 8 sz. 1844) adatokkal mutogattuk , hogy a' presbyteri vagy képviseleti rendszeren kivül nincs másban üdv, ugy most is ismételjük: ,,a' reformatio elveivel tökéletesen öszhangzó 's önálló egyh.igazgatási rendszer nem lehet más, hanem egyedül az, melly visszavitetve az egyes gyülekezetek szabad képviseletére, súlyegyenbe hozza az egymás jogai felett féltékenyen őrködő elemeket, kiméri mindegyiknek kétlen jogait, 's ezáltal az ingatag állást törvényes állással cseréli fel" 'sat. — Hol van itt a' puseysmusnak csak árnyéka is — mellyel az, ki magát a' reformatio critica históriájában a1 lelki szabadság bajnokának adja ki — prot. iró prot. irótársát olly hamar gyanúsítni kész?! Adatokkal méltóztassék adatok ellenébe föllépni, — mert elvitázhatlan történeti adatok azok, miket a' bodrogkeresztűri gyűlés "s budai zsinat philippikájában idéztünk, "s hogy a" tárgyavatott szerkesztőség osztozott azokban, onnan világos, mert lapjaiba felvette — mert adataink történeti igazságát érezte és ismerte. Kár volt azért kéretlen mentségére föllépni, valamint kár az is, hogy protestáns—ki észokok és adatok ellenében puszta tekintélynek nem barátja — pusztán csak egy nagyúri tekintélyre hivatkozik czikkünknek talán igenis elevenen érzett igazsága ellen. Hogy azért névtelen glossatorur ne rettegjen, mintha mi Rómával alkudoznánk, határozottan nyilatkozunk, hogy valamint minden hierarchiának a' prot. egyházban nyilt elleni vagyunk, «gy más részről azt sem akarjuk, hogy a' protestantismus — ha ugyan feloszlásához kózelítni nem akar — merő quackerismussá olvadjon le. — Tót Mihály.