Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-07-20 / 29. szám

Oktatói gyűlés Selmeczen. Rövid közlés. A' dunai ev. iskolák oktatói gyűlése f h. 10-kén és tl-kén tartatott Selmeczen, mell) ben a' selmeczi oktatókon kivül csak a' soproni lyceum, modori és pesti gymnasium némelly oktatói jelentek meg 's vettek részt. — Ezen gyűléseknek egyik föczélja levén az iskolák nemcsak kül-, hanem főkép beléletének kölcsönös ismertetése 's az igy felfedezett hiányoknak 's hibáknak kölcsönös felvilágosítás 's közös tanácskozás (több szem többet lát) utján nyert eszközök általi orvoslása, már a' mult évben tartott gyűlésen végeztetett, hogy az igazgatók illy alkalommal iskoláik statisticáját adják elő vagy küldjék be. Mivel pedig csak a1

selmeczi igazgató tett bővebb jelentést az oltani lyceumról, a' többiek vagy igen röviden vagy épen nem adták az ohajtott statisticát: ajánltatotl, hogy ezután minden oktatóintézetröl és pedig különösen annak beléletéröl, a' benne lévő ifjúságnak mind erkölcsi, mind tudományos miveltségben tett elő, vagy hátraléptéröl 'sat. az illető igazgatók által bővebb és őszinte jelentés tétessék. A' felolvasott érdekes értekezések több tanácskozási tárgyakat 's az oktatás 's nevelésre üdvösen ható indítványokat idéztek elő, mellyeknek meghányásáiaál lelkes részvét 's buzgalom nemcsak az oktatók, hanem a1

gyűlésben részt vett nevelés baráti részéről is sokat igéröleg mutatkozik. Ezen indítványoknak főbbik ét az iskolai fenyítékről szóló velős értekezés szülte, mellynél fogva jövő évben, ha a' tiszai iskolák oktatói bele egyezendnek, a' magyarhoni ev. iskolák oktatói a' Zay-Ugróczon kezdett egyesülést felfrisítendik 's Pesten tartandó egyetemes gyűlésben az iskolai törvényekről 's más a' már czélba vett egyformaság előállítására vivő dolgokról tanácskozandnak, a' mire Istentől előlegesen erőt 's áldást könyörgünk. 14ülföl d. Mutatvány a' térítés töríéneteiból. Danziglíól ezt írják: Liala kis tanyán, Neustadttól l

/i mföldnyire, következő eset történt. Két fiú közül, kiknek szülői vegyes házasságban éltek, az idősb, anyja sugallatára r. kath lön, a' másik, 18 éves, ellenszegült. Mindketten megbetegedtek. Az anya 's r. kath. rokonai végóráiban újra szorgolák az ifjabbat hite elhagyására; a' káplán, a' kitérés szertartásait végrehajtandó, elhivalik. Az atya ellenszegül, meg nem akarván engedni, hogy fia, míg veszélyesen beteg és igy ítélni nem képes, olly fontos lépést tegyen, mire azonban azt válaszolá a' káplán, hogy a' beteg hite megváltoztatását több tanú előtt kívánta. Az atya mindazáltal megtagadja beleegyezését; ekkor a' káplán helyett rövid idő múlva a' dekán jő Lialába, a' sz. cselekvényt elvégzendő 's a' betegnek | az urvacsorát feladandó. Az atya, folyvást ellenszegülve, a' dekán parancsára saját szobájából volt kivitetendő, de haldokló gyermeke ágyához erősen fogózkodék 's további erőszakoskodásokat a' r. kath. részéről ideje korán csak a1

dekán jól kiszámított közbelépése gátolt meg. Az úrvacsora csak az idősb testvérnek adathaték fel, mivel az ifjabb már gyenge volt 's atyja tőle nem távozott, ez azonban meg nem gátolhatá azt, hogy a'dekán utolsó kenetei adjon a' félig eszméletlenül fekvőnek, 's e1

szertartás után a' dekán elhagyta a' házat. Azután meghalt mind a' két testvér, előbb az idősb,kir. kath. sírkertben temettetett el, utóbb az ifjabb, kit az atya természetesen ev. temetőbe akart temettetni. Temetés előtti este eljönek az atya által meghitt ev. barátok és szomszédok, halottörizetet tartandók és sz. énekeket éneklendök; de a' r. kath. is benyomulnak a' házba 's kétessé akarják tenni az evangélikusoknak a' rangot, mennyiben az anya őket is halotlörizelre hítta meg. Végre abban egyez meg a' két párt, hogy e' foglalkodásban kölcsönösen felváltandják egymást 'saz evangélikusok helyet adnak. A' r. kath., elfoglalván a' helyet, nem akarták többé elhagyni a' szobát, kikaczagák elleneiket, kigúnyolák imájokat, lerészegedtek 's a' t. Az ev. sem tágítottak a' helyről 's igy a' két rész egymás fölibe törekvék kerekedni a hangos éneklésben, mig végre rendőrség lépett közbe. Másnap két gyászkocsi jelent meg a' haloltház előtt; az egyiket az atya, a' másikat az anya és hivei rendelék meg. A' halott, rendőri hatalom közbeléptével, végre az ev. gyászkocsira tétetik; de a' r. k. zabián megfogják a' lovakat 's a' halott nővére kocsi elibe veti magát és a1

holttest tovavitetésének ellenszegülve, kiálta: ,Testvéremet soha nem fogom phariseusoknak átengedni.'Illy körülmények közt legjobbnak vélé a' helybeli hatóság, hogy felsőbb ítélet által.halároztassék el a1

két sírkert közül mellyikbe temetlessék el a' halott, 's a' kocsiról ismét szobába vitelvén a' holttest, ismerősivel Neustadtba sietett az atya, a' dolgot a'tartományi tanácsossal közlendő.,Mindenült isten földében nyugszunk,— szólt a tisztviselő— de ön joga nem fog megsértetni;4

's a' bohlschaui ev. paphoz, hogy ez tudósítást adjon, küldé őket. De Bohlschauból visszatérvén Lialába barátaival az atya, fia holttestét nem találta többé lakában, mert a' r. kath. azalalt lusinoi egyházba vivé azt, honnan semmi bírói ítélet azt visszakövetelni képes nem vala. (B. A. Kirch. Z.) Tiltott könyvek. Niccolini nem rég Florenczben megjelent ,Bresciai Arnold4

czimü szomorújátéka, mellyet több olasz kormány szigorúan megtiltoM már, most interdictum alá vettetett. A' pápai határozat sz. Péter temploma ajtajára volt felszegezve 's az okok terjedelmes felhordásával nemcsak a1

költész, hanem mindenki,