Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-15 / 24. szám

suos Principes retrahendis non aliam esse planiorem •iam, quam indifferentiam in Religionis negotio a Sectariis sub religiosae Libertatis nomine propagatam. Atque id ne dissimulant quidem novi illi Sodalis Foederis Christiani: qui licet se se alienos profiteantur a civilibus seditionibus concitandis, ex •indicato tamen unicuique de plebe Bibliorum interpretandorum arbitrio, diffusaqueita in Iíalorum gentem omnimoda quam vocant libertate conscientiae politicam pariter Italiae libertatem sua veluti sponte consequuturam fatentur. Quod vero primum et maximum est. levemus una simul manus nostras ad Deum, Venerabiles Fratres, eique nostram, totiusque gregis, et Ecclesiae suae causam omni, qua possumus, fervidarum precum humilitate commendemus; invocata etiam deprecatioue piissima Petri Apostolorum Principis, aliorumque Sanctorum, ac praesertim Beatissimae Virginis Mariae, cui dátum est cunctas haereses interimere in universo mundo. Ad extremum, nostrae pignus ardentissimae caritatis Apostolicam Benedictionem Vobis omnibus Venerabiles Fratres, et concreditis curaevestrae Clericis, laicisque fidelibus, effuso cordis affectu, peramanter impertimur Dalum Romae apud Sanctum Pelrum, postridic Nonas Maii MDCCCXMV Pontificatus NostriAnno Decimoquarto. Gregorius PP. XVI. Höiiyi iNineretés és bírálat. Észlan, kezdők' számára. Irta aranyosrákosi Székely Mózses, az unitáriusok ko lozsvári főiskolájában bölcselkedés' köztanára. Kolozsvárit, 1843, a' k. lyceum' betűivel IV és 108. ára 1 pengő forint. E' könyv mind tanmódjára, mind tartalmára nézve figyelmet igen érdemlő tünemény a' magyar philosophiai irodalom' térén. Tulajdonkepen „ Metaphysica" czim alatti ajánlattal lépeti föl a' bevezetés, és ámbár sz. ugyan ez ajánlatában említi, hogy Hegel' bölcselkedési módjára különös figyelemmel volt; de mivel ugyan ott, azt is nyilvánítja, hogy Hegei iskolájához nem kirekesztőleg csatlakozik, sőt Fries' tanmenetét is egyenlő példányi rangba helyhezi: az észtan névről, 's ennek sz.által mi értelemben lett vételéről, egy kis előleges jegyzetke fölösleg épen nem lecndett volna; ha csak meglepni nem akará sz. olvasóit, midőn igy a' kevesebbet ígérő név és szín alalt, e' könyvben a'gondolkodástanon kivüli összes bölcsészet' egyetemi rendszerét találja. Az első §-beli homlokmeghatározás utasítást adna: de ugyan azon §. másik fele egyedül a' metapliysica névre figyeltet. Minden tudományok között kétségkívül a' philosophia az, melly — főként Kant' ideje óta—legtöbbet küzdött 's küzd minduntalan a' különféle egyetemi és részletes elnevezésekkel, és egyedül a' más meg más műszavak' használatából is származott felekezetességokkel; és a' philosophia' részei között ismét különösen a' metaphisica az, melly az időszakonként változó nevekre bérmáltatásban legtöbbször részesülni kénytetett. E' nevek: metaphysica, philosophia theorelica, philosophia púra spei ulativa, philosophia prima, philosophia materiális, gnoseologia, ideologia, philosophia transcendentalis, mithologia 'stb., mind ugyan-azon egy tudományrész' különböző időkben, vagy különböző fölvételi! tudósok által használt nevei. Mióta műszavak' magyarításával foglalkoznak tudósaink, nálunk is mind átalában a' philosophiának, mind különösen a' metaphysicának volt teljes szabadsága és elég alkalma a' nevekből válogatásra. Legbajosabb az olly nevek'fölcserélése, mellyek már egy bizonyos jelentésben előbb használtattak. Illy név az észtan, melly már folyóiratokban, sőt iskolai kézikönyvekben is, hol az egész philosophia' (és nem alaptalanul), hol a' logica' (és pedig szónyomozási—etymologiai — alapossággal), hol pedig—mint sz. előttünk levő könyvében — a' metaphysica' (ismét kevéssé kárhoztatható önkénynyel) magyarított nevéül használtatik. Sz. a logicát = gondolkodást annak, és észtannak kirekesztőleg—Hégel' szellemében — a' metaphysicát nevezi. Találand-e Sz. e' részben követőkre ? előre meg nem határozhatni; mert annyi bizonyos , hogy ez, Andronikusz-féle elnevezésnél sokkal alaposabb, és a' közdivatbajövetel — Horáczként — illy dologban teljhatalmú önkénynyel biróskodik: de nem lehet a' későbbi idők tanuló nemzedéke'nevében föl nem sóhajtanunk, mert illy névcserék nagy részben ennek rovására tétetnek, és néki leend izzasztó hivatása a' nevek' tömkelegében szédelegni. Azonban megjegyzem előre, és ismét, hogy Sz. melaphysicája vagy is észtana, nem tulajdonképi metaphysica, hanem az egyetemi bölcsészet, nálunk ugyan még kevéssé ismeretes , de eléggé alapos és következetes rendszerbe állitva. Ajánlat czimü előszavában Sz. nyilatkoztatja, hogy: „Fries' és Hegel' bölcselkedéseik' módja közt némi közép álláspontot igyekezett tartani": innen csak szemlélődő bölcselkedésről szól, és ennek tevő részeiül a' gondolkodás—és észtant állítja, mellyek közül amaz, — Sz-nek a' 2ik §ban kifejlett nézete szerint —az észtan' ellenében értelemtannak következetesebben neveztethetnék, ha e' név kelletinél szűkebbre nem szorítaná a' gondolkodástan' valódi tartalmát; és épen itt egy bökkenő az észtan' nevének illy módon használásában. Részemről összeilleszthetőbbnek látnám, ha Sz. (ugyancsak a' 2-dik §-ban nyilvánított nézete' nyománj az egész szemlélődő bölcselkedést észtannak, a' logicát—közvetett észtannak , a' metaphysicát pedig=közvetlen észtannak nevezte volna. Én, ha az észtan nevet csakugyan illy értelemben használnám : a' logicát alaki, a' metaphysicát anyagi észtannak mondanám. Negyedik §-ban Sz. az észtan' tisztább föl— fogatása végett, annak rövid történetét adja. Itten eltér nézetem Sz-étől következőkben: 1) az első keresztyén hittudósoknak vagy keresztyén atváknak nem tulajdoníthatok annyi érdemet a* 24*