Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-01 / 22. szám

egyházán leendő valósítására szolgáló legjobb módok' kikeresésére újra biztosságot nevezett ki. Az 1841 -iki rosnyai gyűlés, teljes tervet 's élénk adakozást óhajtva, hasonlókép intézkedik. Az iglai 1842-ki gyűlésen, hol is kiviláglott, hogy az intézetre egybegyűlt pénzalap az 1841 végével még csak 1500 vftra ment, a' nyíregyházi követek's az elnök felügyelő emelék magasb stadiumra a' mármár elalvásnak indult ügyet; az előbbiek ugyanazon lelkes nyilatkozattal, hogy Nyíregyháza szabadalmazott városa az intézet' számára, egy most igen olcsón (4600 vfton) megszerezhető nagy házat és fundust szemelt légyen ki, hogy ugyanazon nemes indulatú város az intézet'felsegélésére évenkint 300 p. ftot, 30 köböl búzát, 6 tanítvány'számára állandó élelmezést és a' mezei gazdaságbani tanítás' 's gyakoroltatás' érdekében 50 köblös földet ajánl; az utóbbi pedig azon ígérettel, hogy a' megveendő ház' ideiglenes kibéreltetése jövedelmét, a' mennyiben a'belefektetett tőke' kamatját nem fedezné, magáéból kész pótlani. E' felett a' szentczélra gyűjtendő adakozás ismételve sürgettetik 's a' többi t. superintendentiák is az országos érdekű tárgy' ápolására megkéretnek. A' felkai kisgyülésen tavaly már örvendetesb részvét mutatkozék. A' gömöri t. esperesség G45 pftal járul az alaptőkéhez; a' kárpátaljai eddig 238 pftot gyüjte, a' hat kir. városi mintegy 140, a' békési pedig rövid idő alatt a' tavaly történt barátságos felszólítás után 600 pftot Most folyó év. jun 18-ára hivatnak össze elnökileg *) az állandó választmány'tagjai, hogy az intézetnek életbeléptetéséről tanakodjanak, hogy a' legközelebbi ker. gyűlés már eldöntőleg határozhasson. Ez az ügynek históriai folyamatja rövid vázlatban eddig, 's az alkalom elég fontos és kedvező, hogy alapul szolgáljon a' tárgynak fölelevenítésére 'sajánltatására e1

lapokban is, mellyre nézve az érdemes szerkesztőségnek pártolását, hiszem, szerencsés leendek megnyerni. Korunkban, protestánsok közölt, ott, hol illy képzőintézet még hiányzik, hol az elemi tanítók''s egyházi zenészek' képeztetése a' sorsra van bizva, hol az alkalmas és derék candidatusok olly ritkák, millyekre pedig olly mondhatlanul nagy a' szükség , kiktől a' családos, egyházi és polgári közéletre nézve annyi függ, hol mondom, mint nálunk, ezen okok szólanak ott, „seminariumot" megkívánni és előteremteni, úgy látszanék, hogy olylyan egymásután jövő valami, mint szomjúság és szomjoltás. Jobbjaink közül nem islesz, gondolom, senki, ki a' néptanítókat képző intézetnek mind mellőzhetlenül szükséges, mind százszorosan hasznos voltáról kételkednék. Ezekről tehát itt nem is szólok. Rég elismerte azt a'müveitvilág, elismer•) A' biztosság1

elnöke t. Dráskoczy Sám- ur, az intézet' pénzlárnoka pedig t Szontagh István ur Káhón. lék gyűléseink is, mint a' fennebbi protocollaris adatokból kitetszik. Még is vajmi nehezen akar sikerülni az egész, 's hét esztendő' lefolyta után is, úgy látszik, nem eléggé meleg és egyetemes a' részvét. Hol keressük ennek okait? Mellyek az akadályok ? 'S mi Ígérhetne jobb sikert? Tisztelet, becsület az egyes buzgóknak, áldja is meg őket a1

jó Isten; de a' kérdés mégis csak megmarad: miért nincs hát több, az az annyi buzgó, hogy hét esztendő alatt életbeléptesse a' gazdagon gyümölcsözendő intézetet? Egy pár szép példa adatott, miért nem talált több utánzókra? Én úgy hiszem, sokan, kik magokat eddig meghúzták, kik az ügy iránt hidegebbek, vagy kik azt épen ellenzik, nincsenek az eszmével tisztában, s egy illy intézetnek természetét, fontosságát kellőleg nem érzik, mert kellőleg nem értik. A'müveit külföld, p o. Prussia, olly fontosságot tulajdonít az illy intézeteknek, hogy számukat 45-nél többre szaporította, erejöket országosan gyámolítja, 's 1200-nál több ügyes egyént húz belülök. Milly szellemi tőke ez aztán! Mink itten indokokat ne találjunk? De nálunk vajmi sok még az ismeretlen jó, és — ignoti nulla cupido! — Sok, Isten tudja, mit ért mindent a1

,seminarium(

alatt 's a' névtől is ijedez! Sok, nem értvén a' falusi iskolatanítók'hivatását, azt véli, hogy illy egyént uton útfélen találhatni annyit a' mennyit csak kell 's többet is. Pedig bizony még illyet sem találhatni mindenkor, mint több közönség bizonyítja itt körülöltünk is; 's kit már csak a végszükség szorít be az igába (mert ha más bármi lehet, falusi mester nem lesz), annak ugyan nincs mit örülni. De van, ki falusi tanítónak nem is akarna különösen müveit's igen ügyes embert, „mivel, úgymond, az be nem érné olly fizetéssel, millyen legtöbb helyen a' mostani; az A-nak, B-nek galyibákat okozhatna 's mindenféle jogokat (emancipatiót!) követelne; az a' népet kihozná rendes vágásából" 'stb. Az illy szomorító nézetek' alapja bizony nem más, mint balvélemény, az az helyes ismeret' 's tán még jó akarat' hiánya is Már csak az illy nézetek' megczáfolására is szükséges és hasznos a' seminarium. Én azt hiszem's vallom, hogy a' képesebb, nagyobb sikerrel munkás embernek többet is szívesen fog fizetni, sőt fizel/ie£ni az általa emeltebb község; továbbá, hogy a' műveltebb emberrel mindig kevesebb a' baj, könnyebb az eligazodás, sikeresb a' munka; végre, hogy épen a1

seminár fog szintolly szerény, békés, józan, mint ügyes és hasznos férfiakat képezni, nem pedig rabulistákat, vagy felhőn-nyargalókat. Ne ijedezzünk hát ezen jámboroktól uraim. De más részt ne véljük ismét, hogy „nem nagy mesterség a' falusi, vagy városi elemi tanítóság, hogy jó arra, ki írni, olvasni, jól zúgni 's valahogy kintornázni képes." Jól irni, olvasni, énekelni 'stb. már az sem csekélység; de jól irni, olvasni tanítani már jóval több. Hát az átalános nevelési képesség, különféle hasznos ismeret hol