Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-08 / 14. szám
különösen és főleg a' magány- és nemzeti gazdaságban , az összes mütanban 's a' nevelés- és polgárzattanban vagy politikában. Igy p. o. hogy most többet ne említsek, ki nem látja, milly használható munka a' törvényhozásban Szemere Bertalannak a' büntető jogróli pályamunkája? Vajha mind illy közhasznú pályakérdések tétetnének fel! Egyébiránt, úgy hiszem, nem veszi rosz neven a" tisztelt szerző, ha átalában nagyra becsült munkájának egy helyére, mint theologus, egy kis jegyzést teszek. Mózesnek a' büntetést illető két rendbeli törvénye közt — csak igazán értsük azon helyeket — nincs semmi ellenkezés. Az egyik, melly a' Deuteronomiumban fordúlelő, 's azt mondja, hogy a' fiak ne büntetődjenek az atyák' vétkeiért, a' határzott vagy positiv büntetésekről szól. A' másik pedig, melly a' tízparancsolatokban foglaltatik, csak azt fejezi ki, hogy, ha a' zsidó-nemzet a' inonotheismustól, a'Jehova'tiszteletétől elhajolva, bálvány-imádásra adja magát: ezért még a' maradék is lakolni fog, 's a' bün' szomorú következései a' fiakra és unokákra is kihatnak. Innen a'zsidó theocratiai rendszer' pragmatismusának egy az ó testamentomban mindenütt feltűnő főelve: hogy a' Jehova iránti hűség, boldogságot, 's az elpártolás szerencsétlenséget áraszt az egész nemzetre. De a' históriából tisztán is ki lehet mutatni, miként a' zsidóknak a' Jehovátóli elpártolása, mindig olly bűnökkel 's bolondságok- és balfogásokkal volt összekötve , mellyek őket a' Jehova' közvetlen közbejövetele nélkül is, a' természet' okozati törvényinél fogva, szükségkép és sokszor sokáig tartó nyomor és siralomba merítették. Ez igy van ma is 's igy lesz világ' végéig, mig a' bün' természeti következései az erkölcsi világ' rendében megmaradnak. A' dolgot csak azért jegyzém meg, hogy kitessék, miként még az ó-szövetség' legrégibb könyvei is sokkal észszerűbbek , mint némellyek gondolják. fj A* több éveken átviendő készületek ugyan miként vezethetnek örök negatio' elvéhez? Hiszen ez csak úgy eshetnék meg, ha azokról, kik az előkészületnek baráti, azt a' fekete gonoszságot tennők fel, hogy a' készület' ürügye alatt, csak a' dolgot kívánják in infinitum eltaszítni. De imé, itt van a" hely, hol a' Baksay ur' következtetése szörnyű hibás, és a' dolog' mélyebben felfogott természetével merőben ellenkezik. Mert a' nagyszerű positiv intézkedések, mint a' polgári 's egyházi törvénykönyvek, confessiók 'stb. nem néhány évre, nem is évtizedekre, de századokra szóló dolgok; 's épen azért mind ezeknek a' mult 's jelen' teljes adataiból úgy kell készülni, és úgy szólva, kifolyni, hogy ezeknek árnyékában's oltalmok alatt a'folytonos haladás, fejlődés és tökéletesedés századokon át megtörténhessék , 's mindaddig, mig az idő' szükségei azon intézeteknek átalános megújítását kívánják. Ollyanok ezek, mint a' századokra készült nagy épületek, mellyekhez ha időről időre apró újítások, javítások 's pótlások járulnak is, de azért egészben hosszas időkig megmaradnak és használtatnak. Egy szóval: a' haladásnak naponkénti sőt évenkénti elemei is, ama századokra szóló nagyszerű intézeteknek összesummázott tökéletesedési mozzanatai mellett, csaknem elenyésző parányiságok 's végetlen kicsiny | mennyiségek, mellyek tehát azon intézeteknek játalános megújítását évtizedek múlva sem feltéte— jlezhetik, és szükségessé nem tehetik. Például szolgálhatnak protestáns confessióink, mellyeknek árnyékában 's oltalmok alatt három század óta észrevehetetlen apró fokozatokon áthaladóit és emelkedett theologiánk a' mai magasabb öntudatú tökélyre; 's csak nem régiben kezdé magát jelengetni ja' confessiók' átalános megújításának szüksége. Es ha ez a' tudomány' mai állása szerint czélszerüleg megtörténik: bizonyosok lehetünk az iránt, hogy, még sokkal tovább nem lesz szükség confessio-újílásra. Ezekből tisztán láthatja Baksay ur, hogy én és azok, kik velem egy értelemben vágynák , nemcsak hogy örök, de épen semmi negatio' útján nem járunk, a' midőn időnk' minden adatai' és segédeszközei', 's egy szóval minden szükséges anyagok1 és egyéb kellékek' birtokába akarjuk magunkat tenni, mielőtt egyházi törvényrendszerünk' nagy épületéhez hozzáfognánk. 2.) A' mi Baksay urnák az öltözet iránti kérdését illeti: olvassa el csak még egyszer Baksay ur 's értse meg jól szavaimat, meglátja hogy kérdésének nem lesz helye. Ide tartozó szavaim nem zavaros, nem ellenmondó, de tiszta 's következetes eszmékből folytak, s ugyan azért én is bátorkodom kérdeni Baksay úrtól: nem látott-e kevés költséggel tisztességesen öltözködő embereket, és viszont rondákat, kik ruhára sokat költenek? Vajha azt, mit e' részben Göttingában nagy meglepetés közt tapasztaltam, Baksay ur' elébe állíthatnám, hogy a' dolgot kézzel foghatná meg! Ugyanisolt létemben esztendeig járék egy leczkét Blumenbachnál egy fenséges ifjú személylyel, és két úri jtársaival, kiknek, csak nem kétli B. ur is, volt 's ! lehetett módjok a' világban. És ime ezeken egész év alatt két rendbeli öltönynél többet nem láttam, 's mondhatom, példát adtak akár melly szegény legénynek : miként kelljen az öltözeti csinosságot 's illendőséget takarékossággal kötni össze; mert az általok megőrzött határok közt, nem mondom B. ur, de csekélyebb jövedelmű pap is, a1 ruhabeli illendőséget megbírhatja. Az én szavaim nagyon is érthetők valának, a' Samu' nadrága nélkül is, — mellynek én itt annyival kevésbbé látom helyét, mivel nem tudok semmit róla — 's csak azt teszik, hogy a' minden félévi apró cseprő divatváltozást nyomban kisérő számos új ruhák' csináltatását hagyja a' pap gazdag urfiaknak 's gavalléroknak, 's ne legyen a' divat'apró hullámzásainak óramutatója , mert ezek nélkül is lehet tisztességesen öltözni, ha mindjárt több