Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-12-02 / 48. szám

579. tattak. — A' kerületi gyűlésekre nézve tehát az említett rendszerben, rövideden mondva, követ kezendők vágynák megállapítva: hogy azok nyil­ván tartassanak, — évenként más esperesi me­gyében, -- minden ev. keresztyén, a' község is, megjelenhet, tanácskozhatik, de elhatározó szavazattal a' fő t. superintendens , fő Inspector urak, senior, és senioral. inspectorok, és ezeken kivül még minden megyéből »'álasztolt egy egyházi, és egy világi küldött, kik a' gyűlésen végig je­lenlenni tartoznak, ha valamellyik megyében al­kalmatos világi egyed nincs, más megyéből vá­lasztassák; továbbá a'törvényszéki birák, illy kerü­leti egyh. törvényszéki birák pedig vágynák egyházi részről is tizenöt, világi részről is tizenöt rendes, és ugyan ugy és annyi számú helyettesek, összesen az egész kerületből hatvan, kikhez a' seniorok, senioral. inspectorok , és megyék' kövelei hozzá számítat­nak, több mint százan birnak eldöntő szavazattal. Ezeket előre bocsátván, a' feltett kérdésre azt fe­lelem, hogy igen is ajánlható, hogy — nem az esperességi küldöltek csak , hanem az általam a' rendszer' értelmében előszámláltak bírjanak eldön­tő szavazattal; tanácskozási szavazattal pedig min­denki bir. És mikor jön elő eset, hogy szavazni kelljen, (én 20 esztendő óta, sőt több , hogy a* ker. gyűléseken többnyire jelenvalók , 's illy ese­tet nem tudok) azon ellenvetés , hogy ha olly dolog jön tárgyaltatás alá, mellyet a' megye ele­ve nem tud , a' megye' kövelei az idő' rövidsége miatt utasítást nem kérhetnek , 's a1 megye'köve­tei illy hirtelen esetben nem tudhatják az egyes gyülekezetek' viszonyait, 'stb. nem áll; mert ha a' dolog átalános, úgy a' megye'követei, megyé­jek' előtlök tudva lévő körülményeihez képest szól­hatnak hozzá; ha pedig ollyan, miből az egyes gyülekezetekre terh háromolnék: akkor a' rend­szer' értelmében illy tárgyat előre velők közölni kell. — Másik ellenvetés, hogy párt-érdek, pártoskodás szárinazhatik , 's ha mindenki eldöntő szavazattal nem bir, nem megy gyűlésre 'stb. Epen ezen tekintetből volna legroszabb, ha min­den jelenlevő, határzó szavazattal birna, p. o. most a' rendszer' szabálya ellenére, törvénytele­nül Győrre határozták a' jövő gyűlést, a'seniora­tusoknak cassájok nincs, vagy igen üres: Győr környékünkön legdrágább város, kiki tudja, 's igy megyék elegendő számú követeket megyei költ­ségen nem küldenek, tehetősb uraink, vagy nem érnek reá, vagy kényelmesek, 's legfeljebb egy nap ott vágynák, vagy fösvények; a' sze­gényebbektől ugy sem kerül, és igy nem men­nek, — mennek tehát csak a' közelebbiek, a' Győr megyeiek, és a' számos Győr városiak jelen lesznek; majd hoznak ezek határozatokat a' ma­guk érdekében, vagy hozhatnak, de legjobb szán­dékjuk mellett is tudják-e ezek ollyan jól a' tol­nai, vagy somogyi megyék' körülményeit, hogy oda is alkalmazható végzéseket hozzanak. Berzsenyi Zsigmond. £ urnák, a' jSzeiiielvéoyek4 írójá­nak . válaszul*) Attila' szerepét, ki magát — nem ugyan iro­dalmi, hanem egészen más tekintetben — önként Isten' ostorának nevezte: most a' 19-dik szá­zadban, semmiképen sem örömest vállalom ma­gamra. 'S még is ugy látszik szinte magamnakis, mintha épen az ő szerepéből jutott volna nekem egy rész osztályul. 3Iert ismét ugyan ezen ope­rátióra látom magamat kénytetve. De mit tegyen a'becsületes ember! Neki tennie kell, a' mit el­kerülnie nem szabad! Nekem nem szabad kémélnem az alávalóságot, akárhol találkozom vele. Egyéb­kint nem volnék jó tanítványa nagy mesterem­nek, ki (Máté 10, 34) igy szól: ,,ne gondoljátok, hogy azért jöttem volna, hogy békeséget bocsás­sak földre; nem azért jöttem, hogy békeséget bocsássak, hanem fegyvert\l ( A' föntebb kijelelt l umak ostor kell, mint — mint a' rosz lónak. Rosz lónak pedig nemcsak azt nevezem, melly nem huz, mivel lusta; hanem azt is, melly moz­gékony ugyan, de csökönös és csupa makranezos­ságból ágaskodik, rúg és a' kocsin még sem moz­dít semmit. Az illyen, ha meg nem vagdaltatik, még megátalkodottabb lesz. i urnák nem lehet sze­mére vetni, hogy lusta, mert ő izeg mozog; de mellette csökönös, cs szokásszerint kirúg a' hám­ból , 's semmit sein mozdít. Ez látni való szemel­vényein. 0, hogy fontos okokból motiválja tollának jelen működéseit, imigy beszél" „mennél több volt ay zaj, jelen hírlap' első félévében, a dunántúli ev. egyházi ügyek bajok iránt: annál inkább felötlik az olvasó közönségnek a röglön el­csendesülés és mély hallgatás a' folyó máso­dikban. Melly hallgatás tulaj donképen az egy­házkerületi gyűlés' napjaitól fogva datált atik; mellyeket azonban e hírlap' utján közhírré tenni nem is méltóztatott senki. JE' gyűlés fe­lől immár , illyen szótlankodás mellett, az arról halló és tudó közönségnél két gondolat ébredhet fel leginkább: vagy, hogy az, amúgy jó török-divánosan, jövendőre minden további közleményeket, é lapban, meg tiltott: vagy, hogy az egész győri-gyűlés ollyannemii, mely­lyel nem igen lehet dicsekedni. Ugy de ez eggik sem áll. Hogy tehát mind ezen , mind más ne­mű balvéleményeket az illető elmékből kiirtsunk, vagy megelégítsünk: a' vég ve kívántatik jelen töredék• közleménynyel megszóltamlani." Mi pedig mellőzvén minden haszontalan kér­déseket, például: kik indították a' sok zajt jelen Ilii lap' első félévében a' dunántúli ev. egyházi ügyek bajok iránt ? miből gyanítja 'S, ur, hogy az ol­vasó közönségnek felötlik a' rögtön elcsendesülés és mély hallgatás a' folyó másodikban? mivel bizonyítja be 'i ur, hogy ez a'hallgatás tulajdon-A' Szemelvényeket lásd f. évi Pr. Lap* 3U-ik sz.

Next

/
Thumbnails
Contents