Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-04 / 44. szám

528 sebb részletességeiben átlássa, mind pedig, mint illy tisztán látott, a' növendék' fölfogásához alkalmazott legyen; mert lehet a' kérdés tiszta a' tanító' fejében, de azért ha a' növendék' értelméhez alkalmazva nincs, helyes feleletet várni nem lehet; ekkor c) A' kérdés egyszerüsíttessék, vagy minél kisebb részletességre fejtessék föl; minden a' mi összetett, a' kérdésben mellőztessék el; ha a' kérdés összetett, fölékesített, vagy egyetemes mondatból áll: az egyszerű, fölékesítetlen, és alárendelt részletesre elemeztessék; ezért, hogy ezen szükséggé vált elemezés is, a' hol csak lehet, előre kikerültessék : d) Legyen a' kérdés , mennyire csak a' világosság elleni vétség engedi, rövid; vagy kerülni kell a' kérdésben a' tárgy' fő fogalmátóli eltérést, üres czifraságot, és dagályos keresettséget, vagy épen elcsontult szárazságot; ezért mindenek felett: e) Legyen a' kérdés határozott, vagy kerüljön minden kétértelműséget, vagy épen több oldalra érthető jelentést. A'nagyon tág kérdés szabad csapongást adhat ugyan a' léleknek, a' képzelő erő a' kérdés' körében és kívüle szerte röpülhet: de épen ezért határozott feleletet többé nem várhatni, f) Hogy végre mind ezen kellékek mellett a' kérdésre helyes felelet következzék: a' kérdés főleg gyengébb növendékeknél mindig mondattassék föl, még pedig inkább más szavakkal. A' tanító a' kérdezgető tanalaknál ritkán hagyja ezt el: mit kérdeztem ? mi volt a' kérdés? szóval, a' kérdést magát külön ismételtesse; mert ha a' növendékek a' kérdést fel nem fogják, hogyan várhatni arra feleletet? 2. Mi a' felelet' földolgozását illeti: a) A' növendékek, sokszor, vagy figyelemhiány miatt, vagy azért, mert a' kérdés fölfogásukhoz mérve nincs, semmi feleletetnem adnak; illy esetben szoktassanak arra, hogy a' kérdés' nem értésétnyiltan és bizalommal mondják ki a' tanító előtt : ez által is ingert nyernek a' kérdés' megfeleléséhez; holott ezen bizodalom' meg nem engedése, sőt e' helyett komoly bánás által. az ébredő lélek egészen is visszaveretik, bj Ha a' növendékek feler letet adnak — legyen az bármi helyes — de ha úgy van fölmondva, mint a'könyvben áll, azzal a' a' tanító soha se elégedjék meg; mert a'gyermeknek saját gondolkozásából merített, saját szavakba öltöztetett, szóval alanyi felelete, sokkal helyesebb bármi pontosan felmondott könyvbőli feleletnél: ezért minden feleletet más szavakba öltöztetve, illő mondatokkal bővítve,vagy néha a' közbeszúrtak' kihagyásával adasson vissza a' tanító. Ezen szabálynál fogva nem helyeslik józan oktatástanárok a' kérdés-és feleletekben irt könyveket, márcsak annyiban is,hogy még alkalom se szolgáltassék akár a' gyermeknek gépies feleletre , akár a' tanítóknak illyen' elfogadására, cj Hogy a' felelet által is a' lélek annál inkább öntevékenységre emelkedjék : a' feleletben a kérdés mindig ismételtessék, még pedig más szavakkal, és kiszélesítve; ennek mind beszéd-ügyességi mind emlékező-erő-képezési, mind értelem-fejtési haszna van; azért ezt a' tanító soha se mulaszsza el. d) Ha félig igaz, félig hamis a' felelet: akkor válassza el a'tanító az igaz feleletet a' hamistól, emelje ki az igazat, és annak okát eltemezze föl; a' hamis feleletet vigye vissza eredetére; igy mutassa ki a'hiba'okát, folytonos lehúzásban javíttassa azt ki, 's kösse mint már kifejtett igazat a' felelet'előbbi igaz részéhez. e) Ha végre egészen helytelen a' felelet; vizsgálja meg a' tanító: vájjon annak oka nincs-e gyökerezve a' kérdés' helytelen föltevésében, vagy a' növendékek' kifejletlensége- és fogékonytalanságában? Ha a'kérdőben van a'hiba: a'kérdésrőli fentebb említett szabályokra figyeljen a' tanító. Ha pedig a' növendékekben gyökerezik a' felelet' helytelensége: akkor az a' növendékek' felfogásuk- és kifejlésökhöz aránylag elemeztessék föl részeire ; mutattassák ki a' felelet' helytelensége, 's mind addig forgattassék az apróbb kérdések, ellenvetések, 's kételyek' fölhozása által, mignem a' felelet apróbb részeiből kiemelve összeszedett, 's mint illyen helyes leend. f) A' kérdezgető tanalaknak inkább külsőjére tartozik, hogy a' növendékek egymásnak a' feleletet ne sugdossák. Ez bár külső , de meg nem tartása olly lényegileg ártalmas, hogy általa épen az éretik, mit fülegaz oktatásban kerülni kell, úgymint az önállástalan másra támaszkodás , 's öntevékenytelenség. 3. Mi a' kérdés' és felelet' folytonos viszonyításából eredő párbeszédet illeti: aj A' tanító a' fejtendő, és fölfogatandó tárgynak egész tervét szerkeszsze előbb fejében , arra tájékozzék a' kérdésben , 's arra irányozza a' feleletadást is. A' tervtelen tanítás mit sem ér; párbeszéd pedig nélküle nem is lehető, annyival kevésbé vezet czélhoz. bj Az adott felelet , kételyek 's ellenvetések által ugy fejtessék föl, hogy a' növendék már maga ösztönt vegyen a' következő kérdés' föltevésére. Igy lesz a' kérdés és feleletből egy folytonos Socratesi párbeszéd, mi főleg kölcsönös bizalom 's barátságos szóváltás által képezi a'lelket. Miként Socrates maga felnőtt ifjakkal, sőt férfiakkal beszélgetett, úgy ezen tanalak' érintett szabálya érett ifjak közt alkalmazható. Ez azon bizodalmas tanalak, mit a' mai feszes kor használni sehogy sem akar. Mi, nem tudom önbizodalmatlanságból-e, vagy pedig valólag feszességből még leczkéken sem vagyunk olly közel —- legalább szellemileg — növendékeinkhez, mint lenni tartoznánk: óránkivül pedig, mint szakmányos tárgyakat ellökjük magunktól, cj Miután a'párbeszéd egy tárgy felett végkifejlést ért, a' tárgy' főbb vonatai kiemelve, visszamenőleg ismételtessenek; minek következménye nemcsak a' tárgy' fogalma körüli megerősödés leend; hanem a' kitérések 's tájékozások által az öntevékenység, 's önmunkásságrai emelkedés is.