Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-28 / 43. szám

taggal, kiket az egyházak küldenek. 30. A' zsinatok felvigyáznak az istentiszte­letre , a' tudományra, az egyházi ügyek' vezeté­sére; mindegyik határozat a' kormány által meg­erősítendő. 31. A' kormány' engedelme nélkül zsinat össze nem ülhet. A' tanácskozás' tárgyai előlege­sen feljelentetnek. A' fő- vagy alispán jelen lenni tartozik. A' jegyzőkönyvi kivonatok felküldetnek. 32. Hat napon túl oszolni kell a' gyűlésnek A'frank protest. egyház-igazgatás tehát csak két helyen pontosul és hat félig-meddigpresbyteri — képviseleti — elvek szerint. Első az egyes egyházak' consistoriumai; második a' synodus vagy egyházvidék. Mindkettőnek alapja inkább oligarchiai, mintpresbyteri. — Hajdan meglehe­tős egéssszé tettékez egyház-igazgatási szerkeze­tet a' colloquiumok, mellyek jelenleg a' zsinat­rendszerbe olvadtak bele minden nyom nélkül; és a' nemzeti zsinat, mellyet ujabb rendezése óta a' frank protestáns egyház nem tartott. Két fő symboluma van a' presbyteri vagy egyházképviseleti rendszernek. Első, az egyetemes egyház' szabad nyilatkozhatása; második, az ebből folyó önigazgatás — autonomia. -- Kö­zülök egyikkel sem bir a' frank protest. egyház, 's a' 32. czikk' hevederje alatt nem is birhat; mert tartson bár a' frank protest. egyház nemzeti zsi­natot, mint azt teheti is: ama néhány százban vagy ezerben, kik a' képviselőket választják, so­ha az egyetemes egyház nem nyilatkozik; ha nem nyilatkozik: autonomiája sincs. Valamint a' pol­gári, úgy az egyházi képviselet szük marokkal van mérve Frankhonban, 's nagyon sok idő kell még arra, hogy ott és itt constitutionális bűneit jó­vá tegye. E' rövid vázlatból látható : hogy a'régi frank protestáns egyház' függetlensége, belélete, ha egészen elnyomva nincs is, deollyan tövises ágy­ba van fektetve, mellyen szabadon és kényelme­sen alig mocczanhat. Napoleon az első consul, kinek polgári köntöse alatt már ekkor császári gondolatok és tervek mozogtak, ollyan törvénye­ket alkatott, mellyeknek mindegyik fonala az első consul' vagy császár' kezébe fordult vissza. Revolutionalis elemekből készült codexeolly mes­teri szövény, mint egy nagy háló, melly messze elereszti ugyan a' megfogott nép- és vallás-sza­badságot; de azért egy rántással oda viszi, ho­va neki tetszik. Itt e' 32. törvény-czikkel ugy meg van kötve a' frank, reform, egyház' minden autonomiája; ugy be van hálózva minden sza­badsága , hogy , bár a' frank, protestáns egyház­igazgatásnak jelen alakja presbyteri: de azért presbyteri érdemben kis ujját sem mozdíthatja. — Ugyan is: Huszonöt vagyonos -- és nem erényes vagy vallásos— polgár választja az egyházi tanácsot, azok közül, kik legtöbbet adóznak; és igy : ma­guk közül. Itt polgári singgel méretnek a' vallá­sos kellékek, 's a' presbyteriumok, bár szembe­kötőleg az egyháznak, szorosan véve: a' pénz és va­gyon' emberei; őket mammon választja. E'kép­viseleti alapból az egész egyház-igazgatási ren­szer furcsa alakban nő fel magáig a' nemzeti zsi­natig; ugy hogy maga, ez a' frank protest. egy­ház'legfelsőbb fokon nyilatkozó autonomiája, nem egyéb egy nyomorult színésznél, kinek önszerepe nem levén, azt kell elvakognia, mit egy idegen hatalom rögtön sugdosand fülébe. Ez egyház fö­lötti világi - pápa a' kormány , kinek vétója nem eszelő, nem utasító, nem együtt tanácskozó^ hanem önkényesen törlő. És, hogy maga a' frank protestáns egyház érzi maga fölött a' követ, melly rá a' 32. törvény-czikkben nehezedett; hogy nincs magának kedve magából új életet kifejteni: tényileg megmutatá az által, hogy bár az 5 czikk szerint tehetné: a' törvény-kihirdetés óta még egy nemzeti zsinatot sem tartott. A'protest. egy­ház, a' szabadnak híresztelt frank földön, nem élhet, 's nem él saját elemében; 's hogy ő mind ekkoráig csak nyavalyog, legbizonyosabb kórjele ez : hogy még maga egy testben egy lélekben nem nyilatkozott, és a'presbyteri elem legszebb gyümölcsét: ön törvény-és igazgatás-rendszerét mind ez ideig meg nem teremhette. Dobos. A' Giissíáv-Adolf ala|tsímány és a' íraaikliii'ti gyialés. Előadom a' Gusztáv-Adolf alapítmány' rövid történetét, hogy egészben birjuk azt, miről itt ott e'lapokban töredékesen szólánk. Gusztáv-Adolf 1632-ben nov. 6-kán Lützennél elesett. Halála áldozat volt a' protestantismus' javáért. A' west­phaliai béke'pontjai, mellyeka' protestánsok'val­lás-szabadságát biztosították, nem csak Német­honban , hanem nálunk is , a' magyar hazában, mellyeknek megtartásáért az európai fejedelmek ál­lottak jót; mellyekre ha nem nagyobb, szint' olly joggal hivatkozhatnak a' magyarhoni protestánsok mint a' linczi, bécsi vagy egyéb békekötések' pontjaira: — halála után születtek ugyan, de csakugyan leginkább az ő küzdelemteljes életé­nek gyümölcsei. — 1832-ben nov. 6-kán Lip­csében, e' hithős' halálának kétszázados emlék­napja ünnepeltetett, melly alkalommal felébredett azon gondolat, mi méltó volna hozzánk és a'hős­höz, ha emléket állítnánk neki. A' gondolat azon­nal testté lett 's megvettetett az emlék' alapja, a' Gusztáv-Adolf alapítmány, mellynek czélja len­ne, a' szükséggel küzdő protestáns gyülekezetek' felsegélése. Felszólítás intéztetett a' szászországi evang. egyház'minden tagjaihoz, hogy amaczéF előmozdításához járulna mindenikök egy fél ga­rassal. Rövid idő multával egy pár ezer tallér gyűlt össze, az alapítmány'első tőkéje. — 1834, oct. 4-kén a' szász kormány megerősíté ezen

Next

/
Thumbnails
Contents