Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-28 / 43. szám

5Í6 alapítmány' alapszabályait, mellyeknek értelmében két választmány neveztetett ki Lipcsében és Dresdában, mellyek az egésznek igazgatásátakképen vinnék, hogy egyik évben az egyik, másik évben a' másik választmányra szállana az igazgatóság. A' szász kormány a' társaság' tőkéjéhez maga részéről 2000 tallérral járult, a' svéd király pedig kihirdeíteté, hogy hat, egymásra következő, éveken keresztül, országa' minden gyülekezetében collecták tartassanak 's azezenuton begyülendő pénz az alapítmány' tőkéjéhez csatoltassék. Ekképen az alpaítmány' tőkéje 1842-ig, már mintegy 15,000 tallérra növekedett. Elég szép siker , de a'szükség' nagyságához képest, még mindig csekély. De ekkor bizonyult be legszembetűnőbben, hogy minden kornak vannak bizonyos irány-eszméi, mellyeket a' gondviselés ébreszt 's mellyek közel és távol, minden közlekedés nélkül , egyesek' szivében mintegy ösztönszerűleg nyilatkoznak. Mert az 1840-dik évi aug. 18 és 19 napjain a' helvétiai lelkészeknek Bernben tartott gyűlésén , feláll Merle (V Aubigné, 's lelkes beszédben lerajzolván azon Ínséget, mellyel protestáns gyülekezeteink a' római hitvallású országokban küzdenek, kifejté mennyire szent kötelessége a'boldogabb helyzetű helvetáknak, segédkezeketnyujtani szenvedő feleik felé. A' megindult gyűlés határozá, hogy e' tárgyat jövő ülése' főtárgyává teendi, addig pedig kinek-kinek gondjaiba ajánlja. Ezen ülés Baselben 1841-dik jun. 29-kén tartatott, a' hol Légvárul' és mások' kebelrázó előadásait azon határozat követé, hogy egész Helvétiában egyesületek létesítessenek. A' helynek szilién szerzett meggyőződésből mondhatom, hogy Helvetia' csaknem minden protestáns cantonjaiban az illy egyesületek már létre jöttek , 's egy országos egyesületbe olvadtak össze, melly a' cantoni egyesületek' küldötteiből áll. — Némethonban ezen ügy , nagyszerű és egyetemes alakban, legelőször 1841-dik oct. 31-kén Zimmermann darmstadti udvari lelkész által hozatott szóba , ki is az általa szerkesztett egyházi lapban, ,,Aufruf an die protestantische Welt'4 czímü felszólítással lépett fel , mellyben a' reformátio' áldásait 's protestáns testvéreink' Ínségét fejtegetőleg: ,,A' protestáns gyülekezeteket gyámolító egyesületalapítását tervezé. Szózatához azonnal hozzá csatolt egy szabály tervet is, melly előlegesen egy jövendő ülés' e' tárgybani tanácskodásának, alapúi szolgálandana. A' már tiz év óta szűkebb körben működő Gusztáv-Adolf egyesület 1841-dik nov. 10-kén felszólítja Zimmermannt, — kinek szózata a'protestáns világ'mindenrészeiben egyetemes visszhangra talált—hogy vele egyesülten fogna tervének kiviteléhez 's ő (az egyesület) kész tágasabb irányt adni eddigi törekvéseinek. Zimmermann még azon hónap' 30-án felelt 's válaszában örömest hajlott a' közös ügynek közös erőveli felfogásához. így történt aztán hogy egyfelől a' Gusztáv-Adolf alapítmány igazgatósága , másfelől Zimmermann, a' némethoni protest. papokat egy Lipcsében 1842-dik sept. 16-kán tartandó gyűlésre hivták meg. Ezen gyűlésen kidolgoztattak az egyesület' szabályai, melylyeknek vég megállapítása egy jövő évben Frankfurtban tartandó gyűlés' határozatától függesztetett fel; jóllehet időközileg is kötelező erejüeknek nyilvánítattak. Ezen előleges szabályokat egész terjedelmökben kőzlöttük f. e. lapunk 8-dik számában. A' f. 1843-ik év' sept. 21 és 22 napjain az egyesület' alapszabályait végképen elintéző közgyűlés Maenusi Frankfurtban megtartatott. Legyen szabad ennek is historice előadnom lefolytát. A' gyűlést istentisztelet előzé meg Pál templomában, melly mellékesen legyen mondva, Frankfurtnak nem csak legszebben , de legczélirányosabban is épült temploma. Bemenetkor e' végre külön nyomtatott énekek osztattak. Az első ének után Bonnet, helybeli reform, lelkész, tartá az oltári kenetteljes imádságot. Következett Luthernek a' leglelketlenebb protestánst is vallása iránt szent szeretetre buzdító éneke : „Erős vár a' mi Istenünk. Ekkor helybeli ev. lelkész Fridricli lépett a' szószékre és apáink' nyomdokán az általok dicsőén kezdett, általunk dicstelenül elejtett reformatiónak folytatására, okokban gazdagon, szavakban ékesen, érzelmekben melegen intett. Beszédét ének fejezébe. Azután, — minthogy a'tanácskozásra kitűzött terem a' résztvevők' sokaságát be nem fogadhatá, — a' reform, templomban gyűltünk egybe, melly e' végre a' gyülekezet által szives készséggel engedtetett át. A' bemenetelnél kiki Írásban adta át nevét, 's egy-egy példányt kapott a'Zimmermann ur által az alapítmány' ügyeiben kiadott: Blaetter für die Vereine zur Unterstützung hülfsbedürftiger protestantischer Gemeinden'' czimü lapból, valamint a1 Lipcsében készült statútumokat 's végre egy külön iratkát is, melly „Denkwürdige Tage für den evang. Verein der Gustav-Adolph-Stiftung" czirn alatt az alapítmány' rövid történeti vázlatát foglalá magában. Az elnökséget lipcsei Dr. Groszmann superintendens és a' frankfurti egyesület' elnöke dr. König vivék. Az első rövid imádsággal 's üdvözlő beszéddel megnyitván az ülést, jelenté, hogy az egyesületek' követeinek kérelmére, a' tanácskozások' vezérlését, mint moderátor felvállalta legyen. Erre a' lipcsei középponti választmány' titoknoka felolvasá az alapítmány' legközelebbi működéseit. Ez igen érdekes tudósítást nembirom, de meglehetős elevenen lebegnek emlékezetem előtt némelly főbb pontjai, melylyek közt említést érdemel az, hogy eddig egész Helvétiában, Hanauban, Grimma-, Anhalt-Cötheni herczegség-, Friedberg-, Penig-, Dessau-, Berlin-, Göttingen-, Ahlden vidékén Hanoverában, Hassia, Hildesheim-, Osnabrük-, Würzen-, Schleswig-IIolstein-Lauenburg-, Erfurt-, Gieszenben felső