Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-14 / 41. szám

kor, melly még Éjszak-Amerikát is, és ennek műveltségét magában foglalja, — úgy mint a' mellynek magas értelmiséginek csatornája megnyílt korunkban előttünk a' legújabb jó könyvek által, — össze zavarta a' magyar iskolai ügynek már sokkal szűkebb fogalmával: pedig meg kelle neki gondolni, és tudni, mielőtt logicámat megtámadta, hogy a' kor lehet dicső s nagy, és még is jelenkori magyar r. iskoláink lehetnek hiányosak-, mert, bár a' kor' műveltsége arányban áll az iskolákkal, a' minthogy ezek a' műveltebb honokban jó lábon is állanak : de más ám szegény honunk, és ebben nem a' legjobban adományzott collégiumaink, és kivált olly szegény készületü oktatócskáink, minőnek bizonyúl be B. ur jelen bírálatából. Hálátlanságot illetőleg is, igazságtalanul támadja meg B. úr jellememel; mert bár mi sötét sírunkban is hálások lenni meg nem szűnünk a' bennünket philosophiai és históriai alaposságra figyelmessé tett Göltingen iránt; de, ezen hálaérzet minket soha annyira nem ragadand, hogy a' német iskolákban, maguktól a' német egyetemi oktatóktól, jelesen: Biederman, Beneke, és legközelebb Thiersch *) által meg rótt feketét fejérnek mondjuk, csupa vak hévből, és akkor, midőn gondolatinkban egy magyar fővárosi főiskola1

alapját akarjuk letenni; ennyire tulbuzgalmunk soha sem lépend : mert nem bókolásra, hanem tervre hivattunk; és Istennek hála! elég szilárd jellemmel és önállással bírunk, azt nyíltan kimondani, mit szivünk sugall, még ollyan oktató ellenében is, kinek felhősdisége előtt kiáll— hatlan ez eszme, hogy egy nem-hegeling, egy csak theoreticus, egy nem practicus, fővárosban állítandó főiskolát tervez, és azt nem a' berlinismus' szellemében ; — bár a' real gymnasiumi tervet innen kölcsönöztük. Mi ezen, B. úr nézete szerint, igen könnyű pályát, örömest átengedők B. urnák; azonban, éles tapintató bírálók ítéljék meg, van-e minősítve illy munkára olly férfi, a' ki I.) tervezőtől olly lehetetleneket kiván, miket hogy főiskolát, nem pedig épületet tervező teljesíthessen, maga sem hihet. 0, a' 398-ik lapon olly épület-rajzot kiván tőlünk, minta' minőt építészektől követelni jogunk van: de megfontolta e' nagy igazságot, hogy nagyon különbözik az élő kövekből álló főiskola a' merevéiig anyagokból álló épülettől? Valóban, sajátságos az, hogy B. \\\ czirkalmot és lineátakar használtatni a' főiskola' tervében ; és feledi, hogy illyesmit itt használni épen nem lehet, kiválta' szabadelmü protestáns iskolák' nemtőjét úgy lebilincselni f

mint ezt a lancastari módszer igen is leszi az absolut országokbeli iskolákban. „Ugy de— igy szól a' 398-ik lapon — a'porosz kormány 118 gymnasiumaira ki tudta adni a'specialtervet;" Über den gegenwiirtigen Zustand der öffentlichen Unterriclits in Deufschland, Holland, Frankreichl und Belgien. Stutlgard , 1838« ugyan, kérjük B. urat, /ondja meg: egy nap épült-e Róma? és a' porosz gymnasiumok egy év alatt léptek-e olly tökélyre, minőn ma állanak? Mennyi kísérlet, mennyi kabinet-parancs, mennyi terv, iskolaügyelőijavaslat kívántatott erre ? olvassa meg Neugebaur' munkáját, és meglátja belőle , hogy még egy hatalmas király sem képes egyszerre tökéiyes tervet kigondolni, létesíteni; a' ki mellett pedig sok bölcs oktató, iskolaügyelő, és tanácsnok áll, és a' közállomány' kincstára nyitva van. Hiszen maga B. ur veti szememre, hogy a' porosz gymnasiumok' legújabb változatait nem ismerem , és drácoi berlinismusával azt látszik kívánni tőlem, hogy telegraphol tartsak ezen olly magasztos rendszer' minden nemű változatainak rögtöni kikémlelésére. 11) Ugy látszik a' főiskolai nagyszerű tervkészítés látköre, fölötte van annak, a' ki, mint B. ur tesz sok helyen, most egyet, majd mást zagyvál össze, és olly követeléseket tesz, mik egymással szemközt ellenkeznek. Egyhelyt azzal vádolja tervezőt, hogy igen is csekélységekre ereszkedik le; mint például: az olvasásra tanítás' szabályainál; másutt azzal, miért nem magyar áz~ tam meg olly dolgokat, miket, hogy egy főiskolai paedag. professor nem tud , csak szégyelhetni: minők például, az a 'házi, polgári, álladalmi népnevelés? a' találtató tanmód? müolvaséis. 'stb. Hiszen ezek, elemei a' didactikának és neveléstannak; és nem pirult B. úr illyeneket nyilvános kérdésbe tenni ? Továbbá B ur egyhelyt csak főelvet, főeszmét, és mintegy ujjalmutatást kíván; sőt haragszik, ha a' gyöngébbeket tekintetbe véve, gondolatinkat bővebben kifejtjük: másutt, feledve, hogy mi nem falusi előjárók, hanem mély belátású és tudományos műveltségű cgyházkormányzók' számára készítettük igénytelen tervünket, — kik, B. ur' bírálatából ítélve, leCzkét adhatnának a' pápai oktatónak paedagogicában , — olly terjedelmes lehozatot, tudományismertetést, elvalkalmazást kiván tőlünk, mintha nekünk, feladatunk az volna, foliantokat írni olly tárgyakról, miket mint láttuk, középszerűnél alábbvaló oktatócska is jól tud. Itt vádol, miért beszélünk annyit? más helyen azt kívánja, hogy a' már ismeretes alakot öltöztessük fel magyar attilába, kössük fel nyakkendőjét, tegyünk fejébe kalpagot, és a' fodrásszal szedessük rendbe fürtjeit. III.) B. urnák gyilkos szándéka főleg abból tetszik ki, hogy ő neki az elmélet ellen nem sok kifogása, sőt azt hellyel dicséri is; hanem a' gyakorlat, a' kivitel ellen dühöng; mi, úgy véljük, felette nagy fonákság: mert ha az elmélet jó a' gyakorlat magától jön, ezen elv szerint: ,,usu' te plura docebit." Meggondolva irtam le a'gyilkos szándékot; mert akárki észreveheti, olvasva ezen lánczétás bírálatot, mikép B. ur, nem csak engemsulytani, hanem az „arszlánok'stigrisek" gúnyos emlegetésével egy igen üdvös 's nagyszerű vállalatot akar első mocczanatában