Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-14 / 41. szám

pon hihetjük , nem soká vége leend ezen sodronybábjátéknak; mert senki sem akarja azt tovább nézni." De talán Fichte párthévből szól ? halljuk, mit Ítélnek erről a 'frankok*') és mikép jellemzik a' berlinismus' éltetőjét, a' heyelismust? „Ez, az elméletet összezagyválva a' mysticismussal, olly eredményeket nyújt, miket szigor' gyanúja nélkül képteleneknek kell mondani:" és, utoljára igy itél róla egy az említett nemzet' bölcsei közül: „Ezen philosophusok — (érti a' hegelingeket) — igen magasan emelkednek az elméletben; és jó lenne, ha azon felhőkben — (ezért neveztük a' berlinismust felhősdiségnek) maradnának, mikbe burkolják magukat, és ne szállnának le hozzánk a'való világ'tartományiba; mert igy álmodozásaik' semmisége és haszontalansága legott kiviláglik." Mi, Hegel' philosophiája' szellemét homlokegyenest ellenkezőnek lenni tapasztalva, mind a'józan haladást elősegélő protestantismus' elveivel, mind honunknak békés átalakulásra törekvő és legjobb kormányunknak is ezt helyeslő szándékával, ennek nemcsak azért nem adhattunk helyet tervezetünkben, mert ez mindenben, és mindenült a' fenállónak — legyen az jó vagy rosz — barátja. Ugyan mit érnénk mi alkotmányos szabadságnak örülő, és e' felelt protestáns magyarok olly philosophiával, mellynek alap-elve ez: ,,Was wirklich ist, das ist vernünftig ; Was vernünftig ist, das ist wirklich ?•' a' szűz vállasoknak ugyan ez fán kedves lenne; de azoknak, kik a' philosophia' eszméjével magasb czélokat kötnek öszve, jelesen : az egyénies társas élet' szépítését, nemcsak iskolaiságot, hanem életrehatást, eleget nem tenne; mert ez, mint mindenki jól tudja, felhősdisége miatt életre hatni nem bir. Illyen philosophia' elvei szerint itéli meg már B. ur tervezetemet, és sajnálja — lap 395, 396 — hogy ezt „Pesten be nem kvártélyoztam u

Azonban nekünk a'vallás és a' vallásosság' szent ügye forgott miadenkor szemeink előtt. Nem akartunk ollyan philosophiát, melly fölötte kétértelmű; nem csak, hanem alapul szolgált, mint Leo, hálái oktató megjegyzi, minden rontó szándéknak, különösen Strausz' keresztyénség elleni irtóharczának, és a' S. simonistai ábrándoknak : nem akartuk, hogy a' keresztyén gyermekek' és leendő keresztyén papok' oktatása olly egyénekre bizassék , kik bár a' keresztyénség' eredeti magyarázóinak adják ki magukat; ennek elhatárzott ellenei. B. ur is, pietistáknah kereszteli — lap 378 — azokat, kik sok német egye*) Revue Encyclopedique. 1828. III lap 413. **) Scheidlcr így itél erről: Hegel philosophiája minden tekintetben használhatatlan az életben; noha csoda dolog! magát valóság philosophiájának'' adja ki. Ezen használhatatlansága által kimondatik fölette a' legfensőbb birószék által a' kár-hoztató végitélet. Staafsler. art. Hegelishe Philnsoplrie und Sc/rule. H. temben a' tanítók' és tanulók' vallástalanságát fájlalva, szót emeltek az úgynevezett „megifjodott Némelhonbanu

a' keresztyénséget megbuktatni akarók ellen. Mi tehát olly fővárosba tervezvén főiskolát, melly, mint minden főváros, hódol a' vallás' ellenének, a'hiúságnak — és ezt kimerné tagadni? — óvja amannak leendő kormányát a' vallásossági elem' elhanyaglásától; óvja olly oktatók' befogadásától , kik miatt egy időben bizonyos főiskola majd becsukaték, ha a' kormány tudalmára jutott volna, a' benne R. által elterjesztett mérges tanoknak. Szándékosan nem akarok itt érthető lenni mindenektől. De nézzünk már kissé közelebbről B. ur' bírálatának szeme közé; melly keblemet és fejemet egyszerre támadta meg; bár szerencsémre olly vádakkal, miket recensiojából tanulok most legelőször. Hálállanság' bélyegét akarja tehát ránk sütni, azért, mert lepiszkoltuk a' német egyetemeket, az alapos tudományosság' szállásait, ,mellynek írói' gyöngyeiből tanultuk 's szedtük az alaposságot, úgy, hogy nélkülök, még csak középszerű pályamunkák sem születhettek volna" — 1. 378 — melly hálátlanságot párosulva lenni mond a' következetlenséggel; „mert — igy szól a' 377-ik lapon — korunk az első szavakban legdicsőbbnekmondatik, később legyaláztatik, mert iskoláink roszaknak mondatnak, pedig „minők az iskolák, ollyan a' kor' miveltsége." Vagv egyik, vagy másik azért nem igaz. „Következetlenségnél és hálátlanságnál nem lehet nagyobb hibája valamelly Írónak: ámde elsőt illetőleg, tudjuk meg, hogy ez kétféle: látszó és igazi; nem mind igazi következetlenség az, mi illy név alatt főleg az epés bírálóktól, meg szokott rovatni. Mivel már nekem ezen megrovatásból, S. és B. urak' bírálataiból, jó adag jutott, kik közt első szives vala engem philosophiállannak czimezni : kénytelen vagyok , legalább érdemes bírálóim' számára , a' következetlenségről itt rövid lcczkét adni. Hlyen hibában fetrengőnek látszhatik valamelly iró' állítmánya ollyan bíráló előtt, ki gyanusílási hevében nem különbözteti meg a' szót a' szótól, az átalányban mondottat a' megszorítással mondottól. B ur a' nemet egyetemeket a' német gymnasiumokftalösszetévesztve , ezen fogalomban, hogy német iskola; mivel látta, hogy én amazoknak némelly hibáit megróttam , emezeket pedig dicsértem, mert a' bennök divatozó rendszerben a' vallásos elem fölvétetett, de a' mellyet az egyetemekben tanítatni szokott rakonczátlan philosophia majd egészen kitöröl: innen ered tévedése és következetlenségi vádja ; mit azután azzal még rosszabbá tesz, hogy oktatói hangon leczkéz is engem; és rútnak mondja , mikor a' fekete fehérré válik, és a' doctorra esnek vissza az általa megrótt vádak." — 1. 380 — Maga esett B. ur nagy logicai hibába akkor is, midőn ezen egyetemes fogalmat, hogy