Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-14 / 41. szám

criminalitást követelt el; s illy esetben nincs ar­ra tekintet: egyházi-e, világi-e, vagy kinek a'fun­dusán van? elfogják biz' azt, ha pap, vagy püs­pök volna is. Egyházi: Még ezen esetre is hi­bázott a' földes uraság, ki nem lehet feladó, itélő , exequens , és mindenféle biró egy személy­ben ! - - Ez a' fonala, — ha bár nem kimerítő is —• a' majdnem egy napig tartó vitatkozásnak; melly szóban, 's egyes kifejezésekben, megle­het más — mert gyorsíró nem vagyok: de elv, 's érdemileg ugyan az. — Szerintem ugyan, kel­lőleg végigvitatva e' tárgy nem volt; de a' sok fontos végzendők' halmaza, végezni parancsolt; és a' sok roszalási, felterjesztési, abban hagyási ajánlatok, im e' határozattá olvadtak: .,mivel ez ügy a' ttes megyei hatóság által nevezett küldött­ség' munkálkodásának tárgyává válván, magát a' folyamodás' érdemét mellőzi az esp. gyűlés; egye­dül azt adatja az a... i egyház' elöljáróinak jegy­zőkönyvileg tudtára : mi szerint nem helyeselheti azt , hogy a' fcnforgó esetet, nyomon nem je­lentelte fel, az esp. hatóságnak; valamint azt sem, hogy meghivó-levelet tanítója' számára , az esperestől azonnal ki nem cszközlött. —• Hogy pedig jövőre a' meghivó-levél' nem léte sohase szolgálhasson ürügyül, valamelly esp. taggal való méltatlan bánásra: mcghagyalik minden egyhá­zaknak, azok' felügyelőinek 's hitszónokainak, valamint a' körlelkészeknek is , hogy az egyházi­megye' ezen rendszabályát: ,,törvényes a meghí­vás , ha esp jegyző által van kiadva, esperes ál­tal aláírva, esp. pecséttel megerősítve; továbbá: ha a'jövedelmek benne följelelvék; végre, ha a' helybeli felügyelő, és a' meghívó egyház' elöjá­rói alá vannak irva!" — papi utasít: 1. 6. sz. minden pap', vagy tanító' választása mellett tekin­tetbe vegyék, 's foganatosítsák." Végezetre a' két évi körlelkcszi, vagy iskolai tudósítások', és a' nem legjobb rendben levő pénz­tárak' megvizsgálására; valamint az elmaradt jegy­zökönyvek' átolvasására: jövő novemberi pesti­vásár' keddén, reggel 9 órakor. Pesten közgyű­lés tartatni rendeltetett. Közli B lá sy Lajos, esperességi főjegyző. nál fogva azt, ki parányi tekintély' szerzés utján áll; miért? mert nem ugy ír, és szól mint ő, ki magának mindent megenged , másnak, ki néze­teitől eltávozik, semmit. Ha mi protestánsok illy féltékenyek leszünk a' tekintély' növekedésére, mi lesz belőlünk, mi lesz arany szabadságunkból? Az, mit Kazinczynk ollv jól megjövendölt: Ah! a' szabadság nem nekünk való, 'S nem a' szabadságnak mi. Bocsor ur, a' pápai főiskolában a' nevelés' oktatója, fölebb érintett pályamunkám' bírálata' alkalmával, olly vétek, tudatlanság, és lo­gicátlanság' lajstromát nyújtott be ellenem, mellynek tartalma ha igaz volna, bizonnyal a' cso­dák' csodáját is meghaladná; és ezt hagyná kér­deztetni: „mikép lehet illyen szív- és észhiány­nyal öt pályakoszorút nyerni honunkban?" Bár tehát mindenki átláthatja, hogy B. ur' bírálatában mindenütt epe keveri magát, — mi annyival meg­foghatatlanabb, mivel vele sem közeli, sem tá­voli viszonyban sohasem voltunk, — mi mégis, érezve , hogy B. ur' vastagságai minket tisztelt közönségünk előtt, törpékké sohasem tesznek : az illedelem" határai között kívánjuk magunkat tar­tani ; és ellenünk intézett élességeinek higgadt vért tenni ellenébe; kesernyés mosolylyal fogad­ván a' ránk szórt rágalmakat; miket, mint a' rá­galom' ellenségei, bizony nem érdemlünk Felhő sdiségneh nevezém fölebb, a' Bocsor­féle bírálatokat azért, mert Nirolai, de legin­kább Hegel óta egy hatalmas éjszaki fény derült fel Éiiropánkban ; és ez a' hires berlinismus; mellynek föladata nz: „elhitetni velünk, hogy ed­dig mit sem tudtunk , vagy legalább keveset; Berlinből jön ki minden tudomány, mint Szion- ./ ból a' törvény; különösen a' kor' philosophiája, melly eddig nem is gyanított mélységes tudo­mánynyal és eszmékkel gazdagítá kilünőleg a' ne­veléstant., melly pár évtized óta óriási lépéseket tett; és így, a' ki itt Berlinben meg nem fordult, — ha szinte ezelőtt 30 évvel, német egyeteme­ket látott is, mint szegénységünk — annak kár volt főiskolai tanítástervvel foglalkozni, mert ósá­gokat beszél, és ollyanokat, mik már korszerűt­lenek. Bocsor ur is Berlinben tanult, cs a' berli­nismus' szellemében bírálgat: tudnunk kell tehát legelsőben is, mi ez? Mondja el helyettünk Fichte,>: : ') a' ki így értesít bennünket: „Ezen berlinismust jellemzi az, hogy magát a' kor' tető­pontján állani képzeli; a' körötte levőket, pedig ugy tekinti, mint kik nagy fáradalommal töre­kesznek, olly magasra emelkedni, minőn már o áll. Azonban ezen semmiség — érti a' berlinit — minél hiúbban, és ábrándosabban feszeng , annál hamarább végire jára magának, és jó ala-P a I 1 n a ^ o n i a , ragy: kiküzdött pálya utáni viszonküzdelem. CVége.) Második veszedelmes szirtje irodalmunknak a" felhősdiség. Ez mégilledéktelenebb és botorabb modorú az elsőnél; és hasonló az ollyan bőszült­hez, ki szemeit behunyva, és egy nagy fokost kezében tartva, előre hátra üt vét, bárddal fo­rog ellenének feje fölött, és ezzel sokszor saját fe­jét üti; csip, rug, harap, gáncsol/csak hogygáncsol­hasson ; és congrev-röppentyűket ereget saját felekezete' épületeire, visszarántani akarva hajá-*) Über Gegensaíz, und Wendepunkl der deutshon Philosophie. 1832 l SS.

Next

/
Thumbnails
Contents