Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-10-14 / 41. szám
criminalitást követelt el; s illy esetben nincs arra tekintet: egyházi-e, világi-e, vagy kinek a'fundusán van? elfogják biz' azt, ha pap, vagy püspök volna is. Egyházi: Még ezen esetre is hibázott a' földes uraság, ki nem lehet feladó, itélő , exequens , és mindenféle biró egy személyben ! - - Ez a' fonala, — ha bár nem kimerítő is —• a' majdnem egy napig tartó vitatkozásnak; melly szóban, 's egyes kifejezésekben, meglehet más — mert gyorsíró nem vagyok: de elv, 's érdemileg ugyan az. — Szerintem ugyan, kellőleg végigvitatva e' tárgy nem volt; de a' sok fontos végzendők' halmaza, végezni parancsolt; és a' sok roszalási, felterjesztési, abban hagyási ajánlatok, im e' határozattá olvadtak: .,mivel ez ügy a' ttes megyei hatóság által nevezett küldöttség' munkálkodásának tárgyává válván, magát a' folyamodás' érdemét mellőzi az esp. gyűlés; egyedül azt adatja az a... i egyház' elöljáróinak jegyzőkönyvileg tudtára : mi szerint nem helyeselheti azt , hogy a' fcnforgó esetet, nyomon nem jelentelte fel, az esp. hatóságnak; valamint azt sem, hogy meghivó-levelet tanítója' számára , az esperestől azonnal ki nem cszközlött. —• Hogy pedig jövőre a' meghivó-levél' nem léte sohase szolgálhasson ürügyül, valamelly esp. taggal való méltatlan bánásra: mcghagyalik minden egyházaknak, azok' felügyelőinek 's hitszónokainak, valamint a' körlelkészeknek is , hogy az egyházimegye' ezen rendszabályát: ,,törvényes a meghívás , ha esp jegyző által van kiadva, esperes által aláírva, esp. pecséttel megerősítve; továbbá: ha a'jövedelmek benne följelelvék; végre, ha a' helybeli felügyelő, és a' meghívó egyház' elöjárói alá vannak irva!" — papi utasít: 1. 6. sz. minden pap', vagy tanító' választása mellett tekintetbe vegyék, 's foganatosítsák." Végezetre a' két évi körlelkcszi, vagy iskolai tudósítások', és a' nem legjobb rendben levő pénztárak' megvizsgálására; valamint az elmaradt jegyzökönyvek' átolvasására: jövő novemberi pestivásár' keddén, reggel 9 órakor. Pesten közgyűlés tartatni rendeltetett. Közli B lá sy Lajos, esperességi főjegyző. nál fogva azt, ki parányi tekintély' szerzés utján áll; miért? mert nem ugy ír, és szól mint ő, ki magának mindent megenged , másnak, ki nézeteitől eltávozik, semmit. Ha mi protestánsok illy féltékenyek leszünk a' tekintély' növekedésére, mi lesz belőlünk, mi lesz arany szabadságunkból? Az, mit Kazinczynk ollv jól megjövendölt: Ah! a' szabadság nem nekünk való, 'S nem a' szabadságnak mi. Bocsor ur, a' pápai főiskolában a' nevelés' oktatója, fölebb érintett pályamunkám' bírálata' alkalmával, olly vétek, tudatlanság, és logicátlanság' lajstromát nyújtott be ellenem, mellynek tartalma ha igaz volna, bizonnyal a' csodák' csodáját is meghaladná; és ezt hagyná kérdeztetni: „mikép lehet illyen szív- és észhiánynyal öt pályakoszorút nyerni honunkban?" Bár tehát mindenki átláthatja, hogy B. ur' bírálatában mindenütt epe keveri magát, — mi annyival megfoghatatlanabb, mivel vele sem közeli, sem távoli viszonyban sohasem voltunk, — mi mégis, érezve , hogy B. ur' vastagságai minket tisztelt közönségünk előtt, törpékké sohasem tesznek : az illedelem" határai között kívánjuk magunkat tartani ; és ellenünk intézett élességeinek higgadt vért tenni ellenébe; kesernyés mosolylyal fogadván a' ránk szórt rágalmakat; miket, mint a' rágalom' ellenségei, bizony nem érdemlünk Felhő sdiségneh nevezém fölebb, a' Bocsorféle bírálatokat azért, mert Nirolai, de leginkább Hegel óta egy hatalmas éjszaki fény derült fel Éiiropánkban ; és ez a' hires berlinismus; mellynek föladata nz: „elhitetni velünk, hogy eddig mit sem tudtunk , vagy legalább keveset; Berlinből jön ki minden tudomány, mint Szion- ./ ból a' törvény; különösen a' kor' philosophiája, melly eddig nem is gyanított mélységes tudománynyal és eszmékkel gazdagítá kilünőleg a' neveléstant., melly pár évtized óta óriási lépéseket tett; és így, a' ki itt Berlinben meg nem fordult, — ha szinte ezelőtt 30 évvel, német egyetemeket látott is, mint szegénységünk — annak kár volt főiskolai tanítástervvel foglalkozni, mert óságokat beszél, és ollyanokat, mik már korszerűtlenek. Bocsor ur is Berlinben tanult, cs a' berlinismus' szellemében bírálgat: tudnunk kell tehát legelsőben is, mi ez? Mondja el helyettünk Fichte,>: : ') a' ki így értesít bennünket: „Ezen berlinismust jellemzi az, hogy magát a' kor' tetőpontján állani képzeli; a' körötte levőket, pedig ugy tekinti, mint kik nagy fáradalommal törekesznek, olly magasra emelkedni, minőn már o áll. Azonban ezen semmiség — érti a' berlinit — minél hiúbban, és ábrándosabban feszeng , annál hamarább végire jára magának, és jó ala-P a I 1 n a ^ o n i a , ragy: kiküzdött pálya utáni viszonküzdelem. CVége.) Második veszedelmes szirtje irodalmunknak a" felhősdiség. Ez mégilledéktelenebb és botorabb modorú az elsőnél; és hasonló az ollyan bőszülthez, ki szemeit behunyva, és egy nagy fokost kezében tartva, előre hátra üt vét, bárddal forog ellenének feje fölött, és ezzel sokszor saját fejét üti; csip, rug, harap, gáncsol/csak hogygáncsolhasson ; és congrev-röppentyűket ereget saját felekezete' épületeire, visszarántani akarva hajá-*) Über Gegensaíz, und Wendepunkl der deutshon Philosophie. 1832 l SS.
