Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-14 / 41. szám

szerkesztve, adja be a' gyűlésnek. ^ 5) Esperes­ségünk a' magyar érdek mellelti előbbre haladá­sát, újólag kimutatá az által: hogy pecsétnyomó­ja' latin köriratát is magyarosítni határozá; melly alkalommal kitünék felügyelő urunk' közjóra mun­kálni szokott adakozó jelleme, midőn az esperes­ségnek, magyar köriratú új pecsétnyomót, saját költségén készíttetni igére; ezen kegyes 's nagy­ra becsült ajándokát, méltó köszönettel, 's hála­datos szívvel fogadá a' gyűlés. Éljen!... 6) Az előbbi pont'nyomán indítványoztatott: kérnők meg főpásztor urunkat, hogy ezentúl, az esperesség­gel magyar nyelven levelezni szíveskedjék: kül­döttség neveztetett ki, melly ezen kérésünket, a' kerületi gyűlésre megjelenendő főpásztor úrnak élő szóval adandja elő. — Nem ártana még egy két önzési, engedetlenségi, 's különösen egy bunkocra­tiai tényt a'nyilvánosság' pirító sugárai alá kitenni: de ehhez exegesis kellene, 's igy tán hosszúra ter­jedhető tudósításom által, e' közönyösség 's részvét­lenség miatt, fájdalom ! hetenként csak másfél Ív­nyire terjedhető laptól: elzárnám a' szükségesb értekezéseket. Egyet azonban — , bár, meg­vallom, ennek közlése iránt is, sokáig kétségben voltam — említetleniil nem hagyhatok, e' három oknál fogva! mert mi nyilvánosan, és tárt ajtók­nál történt, az nem titok többé; mert a'jelenvolt számos, 's különösen más egyházi megyék, sőt idegen kerületből jelenvoltak — kiket szívesen láttunk tanácskozásink alatt — már úgy is hir' szárnyaira bocsátották; 's mert az illy ténynek illy körülmények közti elhallgatása, csak többféle gyanúsításokra adhatna alkalmat. — Az el nem hallgatható tény tehát, mellyet olly szárazon adan­dók elé, a' mint csak lehet, e' következő: az a—i törvényes meghívás , és meghivó-levél nélküli, ideigleni, fiatal tanító, ki a' tót nyelv' érdekében veszedelmes bujtogalásokat követett el; és ki a' ttes megyei küldöttség', uraság, 's helybeli föl­ügyelő' intésére sem akarván hagymázos korából kijózanodni, a' helybeli földes uraság által, bé­reseivel, a1 város'hafáráia kihordatott. — Külö­nös az, hogy sem a' tanító, sem az uraság, sem maga az egyház, vagy ennek papja és felügyelője, nem folyamodolt, de még csak jelentést sem lön az esperességre; mert ha ez történik, akkor — úgy hiszem — egészen más határoztatott vala! — Hanem jelentelte egyfelől a' körlelkész; más felől pedig folyamodtak némelly kebelbeli tanítók, nem ugyan a'tanítót védve, sőt inkább kárhoz­tatva, 's az érdemlett büntetést kikérve; hanem csupán az elmozdítási modor ellen kikelve, 's tör­vényes állásuk' fentarlásáért esedezve. — A' gyűlésben egyetlen egy sem találkozott, ki az eszélytelen túlbuzgó tótot, csak legkevésbé is védte volna; sőt annyira kárhoztatott tette, hogy az esp. meghivó-levéllel sem látandja el, ha ott maradandott; voltak ollyanok is, kik jövőre sem kívánták alkalmazni! 'S ezt előre lehete feltenni esperességünkről, melly, még mielőtt e honnak némelly kiváltságos fia, ébredezett volna a' ma­gyar nyelv' ügyében, az már is üdvösen rendel­kezelt a' magyar érdek mellett! — De védetett maga az elv, pártoltattak az egyház'jogai, a' tanítók' igényei átalában, főleg esp. felügyelő urunk által, olly protestáns főnökhöz illő buzgósággal, mellyre többszöri harsány éljenezés tört ki azok' kebléből, kik az önkényt, a'nagyok, sőt jóltevőjök' elle­nében sem pártolhatják. — A' vállalkozást egy egyházi kezdé meg, mondván : hogy miután e' tény által, el levén mellőzve a' 26'-ik t. cz. meg­erősített egyházi hatóság, 's elitélve ezen ható­ság alá tartozott egyén, nem is hatóság — hanem egynehány világi egyén által; 's ennél fogva a' tanítók' igényei, az egyházi halóság' jogai, 's maga a' 26-ik t. cz. is meg levén sértve, indítvá­nyozza : miként e' tárgyban, a' legfensőbb helyre kell folyamodni orvoslásért, annál inkább, mert a' régibb jegyzőkönyvekből olvasta: miként őfel­sége, egy kicsapongó , 's a'legfensőbb helyre feladott tanítót, nem világi, hanem egyházi ha­tóság állal mozdíttata el. — Feleletül adá egy vi­lági: miként ezen indítványt csak akkor pártolhat­ná, ha az uraság egy törvényesen meghitt, 's rendes levéllel ellátott tanítót csapott volna ki, de ez csak rendkívüli, sőt az sem, hanem kó­borló volt. Egyházi: a' meghivó-levél' nem lét^ir ugyan nagy rendetlenségre mutat; de ki legyen annak oka? vájjon ő maga, a' helybeli pap, felügyelő, egyház-e? vagya'körlelkész? ez még kérdés alatt van; 's mig ez eldöntve nincs, addig azt sem lehet tudni: kit kelljen büntetni, vagy feleletre vonni. Más egyházi: kóborlónak pedig csak azt lehet nevezni, ki bizonyítványok nélkül, 's czéllalan, ide 's tova kószál; de ez már egy óv óta tanított, 's ezért fizetést is húzott; mivel pedig iskolai bizonyítványokkal is cl van látva, 's úgy is mint Bécsből visszatért vallástan' jeleitje, az egyházi hatóság alá tartozik. V ilági: minden föl­des úrnak vannak magán-jogai, mellyeknél fogva nem tartozik fundusán olly zavargót megszenved­ni. Más világi: Tagadja hogy az uraság, maga magának lehessen birája, főleg egy tanító ellené­ben, ki — lelt légyen bár meghívó-levele, vagy nem — mindenkor az egyházi halóság alá tarto­zik: 's nem is az uraság' fuiWusán lakik, hanem az egyházén , mellynek (t. i. egyháznak) nem ura, hanem tagja a' földes-ur is; és mint illyen — t. i. egyházi tag— szinte az egyházi hatóság alá tartozik ; ha tehát valamelly egyházi tagnak, tanítójával baja van: kötelessége azt illető haló­ságának feladni, nem pedig azt elmellőzve , ön­kényileg elítélni, mi zsarnokságra vezet. Hiszen az újabb törvények szerint, még csak egy zsel­lérjét sem csaphatja el a' földes-úr önkényesen, az illető hatóságot elmellőzve, ha csak zsarno­koskodni nem akar! — Harmadik világi: Csak az itt a' különbség: hogy a'határra hordott tanító,

Next

/
Thumbnails
Contents