Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-30 / 39. szám

dúsban 1633-ban jun. (j-kán az egész synodusnak megegyezett akaratjából püspökségre választatott; Kovásznál Péter, Tiszabecsi N. Gáspár , Veszprémi István , Kolosvári István, mind választattak püspöki hivatalukra. „Csak az 1726-ik évben kérte a' fő consistorium bizonyos követei által arra a' gen. synodust, hogy a' nehéz időkre nézve, ennekutána ollyan gen. nótáriust igyekezzenek választani, hogy osztán mikor a' püspökség változik, akkor minden választás nélkül, a' püspökségbe beállítassék. Melly javallásáta' főconsistoriumnak a' gen. synodus helybehagyta, és a' jelenvaló időkre nézve igen helyesnek Ítélte. Azt pedig hozzá tette, hogy a' mostani gen. nótárius változván (M. Vásárhelyi István) a' püspökség kezdje azt a' successiót. Ha pedig Isten jobb időket ad érni: akkor a1

régi mód és szokás a' püspök-választásban helyre állítassék és megtartassák." Elteivéna' háborús idők, a' régi rend helyre is állítatott; mert Szigeti Gy. István}

elsőben ugyan gen. notariusságra, de 1737-ben püspökségre választatott közönséges akaratból; — Deáki F. József 1737-ben lett az ekklézsiák' gen. nótáriusává, és 1740-ben a' főcurator urak' és a' sz. ministerium' egyenlő tetszésükből tétetett az erdélyi ekklézsiák'püspökévé; és végtére, Verestói György, nem volt gen. nótárius, mégis 1760-dik évben választatott az erdélyi ref. ekklézsiákban való püspökségre. Igy választoltak régebben Erdélyben püspököt is; mi pedig (bár ott állanak Lóth-bálványként törvényeink) immediate, semmiféle elöljárónkat nem "választjuk; — mert ha e. k. jegyzői hivatal jön ürességbe: azt mondják 3-at köteleztetünk választani *) és a' főzsinatra felküldeni: 's reánk nézve itt van a' „non plus ultra'', mivel ezekből az eskettetik föl, ki a' főzsinaton nyer legtöbb szózatot. Ki osztán jegyző lett, mint rendes biró a' zsinatra meghivatik **) és döntve is tanácskozik; meghivatnak az egyházkerület'rendes táblabirái is, de döntve nem tanácskozhatnak.***) A'jegyző, első beléptétől fogva, haláláig pálczát tör ügyeink fölött, a' nélkül, hogy éven*) Erről törvényeinkben nem tudunk. KK. Mi azt hisszük, hogy a' zsinatra az egész t. papi kart meg kellene hivni a' 93-ik cánon' eme' szavai szerint: ,,Alterum speciale officium Episcopi .est, ut synodum in locum idoneum convocet literis convocatoriis - - duobus (tantum") ex denis quibusque ministris, in Comitatibus ac sedibus siculiealibus, ut ecclesiis vicinis invigilare possint, domi relictis. KK. ***) Minden egyházi assessomak hogy van joga a'zsinaton döntve tanácskozni, igazolják a' 93-ik cánon' eme szavai: „Convocatis secum in consistorium senioribus, ac assessoribus, causas apellatas, ac transmissas revideat , discutiat, colleclisque eorum votis — sententiam pronunciet." KK. ként utasítanók vagy megbiznók; ürességbe ha jön az esperesi hivatal, az idő' esperese teremti a' jegyzőt, és ha a' püspöki hivatal jön ürességbe, az idő teszi püspökké a' gen. nótáriust, 's ha nincs gen. nótárius: esperesek és jegyzők választják és teremtik nekünk főnökünkké; mert csakis ezek nézetnek zsinat' rendes tagjainak. Mind ezekből való az, hogy a' választás' becsúszott uj ususa szerint, szinte semmi befolyásunk egyházi tisztjeink' választásukba. A' világi rend neveti, hogy midőn amott, egy személy csak egy hivatalt viselhet, 's azt is — az abusus' eltávolításaért — rövid ideig; mi, egyházvidéki jegyző' kétséges választásával, egyszerre örökös jegyzőt, örökös esperest, örökös főzsinati táblabírót, generális nótáriust és püspököt választunk. — Uraim! a' kor' nemtője int, haladjunk hát! ha nem: elmaradunk. Törvényeink erősek, azokhoz támaszkodjunk 's el nem esünk. — „Törvény által törvénynek haljunk meg, hogy éljünk Istennek" (Galat. 2:19) Válasszuk minden egyházi tiszteinket, hogy legyen jutalma az érdemnek. Válasszunk követeket is főzsinatunkra, hogy legyen ki megmondja akaratunkat. — Elhigyjétek uraim! Sz. Pálként: „Nem azért szóltok, hogy titeket vádolnálak, mert ez előtt megmondám, hogy ti a' mi sziveinkben vagytok." (« Kor. 7:3.) Többen. Sepsi e^yliázvidékböl. Folyó év' juliusa' 7-kén Sepsi Sz. Györgyön, m. Daczo József úr' lakháza' nagy teremében, főt Antal János püspök urunk' elnöklete alatt, sepsi egyházvidéket illetőleg, egyházi közvizsgálat (generális v. tractualis visitatio) tartaték ; 's nem leend talán érdektelen, ha az ezen alkalommal mintegy talismán által elővarázsolt 's tettleg is végrehajtott egyházvidéki csorba tisztújítást — az idei, Alcsernátonban tartatott sz. közzsinat' junius' 26-kán délutáni ülésében, tisztújítás' kérdése felett megvitatott elvekkel 's kimondott határozattal összefüggőleg , — csupán anynyiban, mennyiben az akkori tárgyalás felett lebegett tanácskozási szellem egyházi életünk' elhanyagolt múltját visszatükrözi, tespedő jelenét feltünteti, borús jövőjét mintegy®profétai tükörben szemlélteti, csak szemelvényileg is érintendem. Nem leend érdektelen ; mert mind ezen közzsinati délutáni ülés, mind azon egyházi közvizsgálat olly eredményre vezet, miszerint, ugy látszik, egyházi rendünk' keblében még nem nagy hódítást tőn a' 19-dik évszázadi korszellem. Luther 's észderűs társai, látván a'papuralkodás' veszélyhozó ártalmait, felüték a' reformatio1

lobogóját, a' tévedt keresztyénséget evangeliom, aristocratiát nem ismerő, ősi egyszerűségére visszaviendők. Reformált eldődeink akkor korszerű, legalább a' papuraságol korlátozó cánonokat hozának; 's mi gondatlan ivadék engedők azo-