Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-23 / 38. szám

Már ezeket előre bocsátva: szabad legyen nekem is egy javaslattal szolgálnom! nem követésül, mert erre csekély állásomnál fogva jogosítva nem érzem magam: de legalább figyelem-ébresztésül. És ez ebben áll: 1) Vigyen minden megye, mellynek szüksége van rá, káplánt magának, a' szokásban levő meghatalmazó levéllel Qacultatio); 's ha egy vagy több év alatt, az így kivitt káplán a' nép'bizodalmát megnyeri, érdeme után, szenteltessék fel! De 2) e' felszentelés, csakis a' következési jog'megadásával (cum jure successionis) történjék. így kikerültetnék, nemcsak a' puczinczi-féle esemény, hanem az is, hogy a' káplán főnöke' ellensége legyen; mert igy annak inkább kedvét megnyerni, mint haragját magára vonni igyekeznék; tudva, hogy igy a' gyülekezet előtt is többet nyer, mint ellenkező esetben. Hanyagságtól sem lehet félteni, mert a' következés mindig feltételezvén az érdemet, szorgalmát gyengülni nem engedi. (De háta' rendes pap' szorgalmát mi nem engedi csüggedni?). 3) Szabadságában hagynám a' népnek, hogy nemcsak a' káplánok', hanem a'paphivatalra elkészült ifjak'akármellyikét, ha szintén a'tanodából is, rendes papjának választhassa, és elvihesse. Ennyiből áll, mit e' vitatás alatt levő tárgyról, figyelem-ébresztésül mondani szükségesnek tartottam: az ellenvetésekre, feleletem' megtételét igérve. Most soraimat ezen szives óhajtással zárom be: Adja az ég, hogy e1

két testvér-honban minden surlódások elenyészve, az egyedül idvet nyújtható „egyesülés" nagy igéje, minél előbb, mind politikai, mind vallásos szempontból, testté váljék!!! Béke völgyi. Mell-e törvényt alkotni, mellynek következtében a' segédlelkész főnöke' helyén ne maradhasson ? Ezen, a' dunántúli kerületben egy idő óta számtalan vitákra, elkeseredésekre 'stb. alkalmat nyújtott kérdés, mellynek törvénynyé alakítása, a' hideg logica szerint Ítélve , egyik féltől sem szükségeltetik *): az arra igen-ne] felelőktől két okra alapíttatik. Mert az , hogy olly törvény nélkül korlátoztatnék, veszélyeztetnék, a' kijelelési jog: épen olly kévéssé hihető, mint az, hogy nem alkalmazható törvények szilárd önállást biztosítsanak a' prot. egyháznak; vagy ha a' kétszeri kijelölésre harmadik rendeltetnék; vagy ha a' gyülekezet, félévig, egy évig, pap nélkül tartatnék... Az egyik ok: hogy csak egyedül e1

sokszor vitatott kérdés1

törvénynyé emelése által biztosíttatik a' rendes lelkész' nyugalma, szerencséje 's élete is családostul (! ?) hajótörés ellen, 's e' nélkül épen a' legbecsületesebb jellemű káplán legyen halálos veszély főnökére, nemcsak az egész káplán sereget, absolon- vagy brutus szivüvé 's Tityus' keselyűjévé torzítja, hanem az V Protestáns lap ez évi 10-ik szára. ártatlant is tantalusi kinokra kárhoztatja, méltat-Jlan váddal terheli az evangeliom' hü szolgálatában élte' reggelétől, a' már-már közeledő estvéig hű fáradozással érdemeket szerzett és megelégedő munkást is, őt, a'legbőszültebb szerelemféltésnél nagyobb féltékenységgel gyanúsítván. Mi jól esik a' hanyatló erőknél, a' biztos segítség!.... 's amaz állítás szerint, épen az, melly magában olly megnyugtató leendne, az ok, halálos nyughatatlanságra; 's következetesen azt tenné kívánatossá, hogy segédlelkész sem a' szent helyen, sem azon kivül, sem hallattassék, sem láttassák. Milly segítség lenne az , miben sem a' hivek, sem a' főnök meg nem nyughatnának? Nem szebben hangzik-e : „Ugyan derék ember ez ö' mi káplánunk, most legalább tisztelendő urunk is csendesen élhet öreg napjaira, inert van jó segítségeVagy emésztő féreg a' főnök' szivében azon eszme , hogy utódjául segéde választathatik ? (a'mi ugyan mindig bizonytalan) Furcsa, 's még különösb gyanút gerjeszt. Ha a' káplánnak nyitva az egyenes út: nem fogja azt magának cselszövények által nehezíteni; annál kevésbbé, ha minden lépteit minden oldalról argusi szemek kisérik; 's azon jó urak, kik káplánjaiknak az utódságot biztosítók ^ bizonyosan nem akarák, a' nem árthatókat, árthatókká átvarázsolni! de a' nem tiltott gyümölcs sem bir olly ingerlékeny varázs-erövel. — A' vétkest pedig, ki elég vakmerő lenne alattomos fondorkodásokat szőni, miért ne lehetne megbüntetni illy törvény nélkül is ? melly mellett könnyen megeshetik, vagy az, hogy az ifjú, káplánnak hivatván, azt mondaná: ,,káplánnak ugyan nem, de papnak elmennék szívesen, 's — az ifjú megtetszvén a' gyülekezetnek, itt sokkal inkább veszélyezve van a' rendes lelkész' állása, minta' káplán netaláni fondoikodásai mellett; — vagy az, hogy : midőn a' rendes lelkész többé káplánt nem nélkülözhet, s kivánand, a' nem akarásnál illy törvény szolgáltatand alkalmat a' gyülekezetnek azt mondani: ,,nehogy megfessék a'káplán, 's bajunk legyen inkább ne is hozzunk !u

— A' káplán-marasztásnak kigunyolására előhozott ál-okok pedig— ,,rokoni kapcsolat, házassági kinézés'' pap hozatási költség az előfordult esetekben a' tapasztalás által leginkább legyőzetnek. A' másik okra nézve: Hogy a' tapasztalatlan fiatalság ne léphessen jövedelmesebb gyülekezetbe, illy törvényt alkotni szükségtelen; mert vágynák erre több egyházi rendeletek. De valamint a' tapasztalatlan, neveletlen fiatalság ne bocsátassék nagyobb , de kisebb gyülekezetekbe se: szintúgy kissé kétes, ha nem nevetséges érdem-e a' nagyobb gyülekezetek' elnyerésére a' számos család; mert ha szükségeli az ön-, veszélyezve lehet k' közérdek, vagy pedig épen a1

megosztott gond válhatik vészhozó kőszirtté a' számos családra.