Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-23 / 38. szám

Sot miután lett dolog , hogy a' melly gyülekezet káplánt hoz kebelébe, a' több fiatal egyén közül, a' nókie legtetszobbet szemeli ki, 's titkosan el van tökélve, hogy ha az megfelelenda' várakozásnak, meg is tartja azt, 's mégis tizenöt húsz káplán közül alig van egyről marasztási szó; lett dolog, hogy a' katholikusoknál helyben maradhatnak, 's nálok valamint más superintendentiábanilly törvény'nem léte miatt semmi legkisebb roszkövetkezésnek árnyéka sem létez; lett dolog, hogy a' több éves segédlelkésznek egy nagyobb gyülekezetben , szintannyi alkalma lehetett a tapasztalás-gyűjtésre , mint a' kisebb gyülekezetbeli papnak: megérdemli az olly sokszor vitatott kérdés, hogy átadassék a' feledékenységnek. Mert ha a' legbecsületesebb jellemű káplán nagyon csekély fizetés mellett több évig szolgált, és a gyülekezet' félreismerhetlen átalános bizodalmát megnyerte: mindenkor több érdeme van annak a'gyülekezet'elnyerésére, mintegy, ugyanannyi évek alatt hozzája képest dúsan jutalmazott informátornak. De vette-e jutalmát, ha főnöke' halálával, illy törvény mellett káplánsága sincs biztosítva! Ha, mint azon falusi szép kisasszony, kit a' sors olly magányos vidékre kárhoztatott, hol rangjához illőleg , épen nincs rá nézve házassági kilátás, a' legtündöklőbb erényei mellett is kénytelen, vagy rangjához nem illő férfiút társnak ismerni el; vagy távol, közel határokra kalandozni; vagy a' magányos atyai uri háznál a' római vestalisok' hármas stádiumát megfutni; a' káplán is kényszeritetik pályájáról, valamelly nem keresett zugba vonulni; vagy egyik esp. megyéből másikba farsangolni ; vagy valamelly árva gyülekezetnél esdekleni népkegyet, azon varázs erőnél fogva: „olt sem volt szabad megtartani."... 'S ha nyert is gyülekezetet, nem épen itt lesz-e szárnyaszegetté minden szorgalma ? elgondolván, hogy azon idő alatt, mig amott a' már birt bizodalom mellett könnyen előre törekedhetnék: itt újra kell kezdenie! Helyben maradván pedig, akarva sem restülhetne el. Ugyanazért tizenöt, húsz között, egyet is illy káihozatra taszítani, sisyphusi erő megfeszítésekre elitélni méltó nem volna — De szinte a' gyülekezet' részéről is, ha nékie megtagadtatik választottja, reménylhető-e valami hűség? Jobb, üdvösebb volna talán, az igen ritka egyes eseteket eltűrni , mint „non putaram" tényekre ütközni, azokat előidézni! Hogy „volt törvény 's még sem volt" bizonyítja az 1833-diki dunántúli ker. gyűlés, midőn két káplán' helyben maradását tilalmazá, és nyomban kettő' utódságát tilalmazni feleslegesnek tartván, megerősíté. Hát ha volna eset, hogy a' pap' halálával a' gyülekezet a' káplánt eltétetni kivánná, ése' kérése megtagadtatnék? "S igy tartatnék meg n' cánon a' fiatal korra nézve, azon módosítással, hogy a' káplán' fiatal kora végtelenre ne csigázfassék; fiatalnak és tapasztalatlannak ne kárhoztassék , ha mind azész, mind a' szív, mind évei ez ellen biztosítják. Álljon a' rendelet, hogy senki pappá ne lehessen előbb, mint volt káplán, és csatoltassék hozzá, hogy a' káplánok évenkint változzanak, nemcsak több tapasztalás-gyűjtés' tekintetéből, hanem azért is, mivel igy a' sokszori vitatkozásokra alkalmat adott ,kérdés' okának a' részükrőli netaláni áskálódásoknak leginkább eleje van véve; de hogy ezzel minden cselszövények befejezvék, és nem találtatnék-e, ki nem volt helyben káplán, és mégis köpönyegekkel jól fedve, és vas tengelyen kocsiztatva gyüjtené halomra a' szavazattöbbséget, kérdés? Annál is inkább, ha az idézett kérdés irott 's igazi kötelező erejű törvény nem volt, és csak a' légből hozatott a' földre, nem alkalmazhatása miatt olly gyakori vitatkozásokra szolgáltatott alkalmat ; és sirját többször megássák; midőn bizonyos, hogy, ha szabad leend választani a'káplánt is: annál kevésbbé lesz azon szabadság ingerlékeny , mert a' legbecsületesebb jellemét hízelkedni akarásnak veendik; ellenben, minden törvény' daczára is, havalamellyikhez igazi titkos vonszódással ragadtatnak a' hivek, azt fogják mondani: ,,a' törvény tiltja, de kérni szabad" mert a' mit az ember szeret, és szükségei, nem másnak ajánlani, de magának minden áron megszerezni kész; 's végre e' kerületben, egy rövid idő alatt a' káplánok' száma is egy harmadára leolvadt: temettessék el a' már sokszor vitatott kérdés a' felőle egyiránt itélő 's engesztelő logicai hidegséggel, inkább most mint később, 's hogy jelölve legyen sirja, tétessék nékie emlék! —h— Szükséges jegyzetke. Fateor — — — — — Invitas roe ferre manns , Bed vulnere cogor. Titus Petron. Arbiter. Jól tudom én, hogy iratim a' káplánok'kebelhúrjait érintve, azok' érzelmeit csak visszás és zavart zengzetre riasztandják; mert még egy zsemiyesülő sem mene az illető hatósághoz, úgy nyilatkozva, hogy miután a' gabona'ára igen leszállott, tehát készítsenek új árszabályt, miszerint már most — úgy hozván magával az igazság — több lat tésztát kelljen a' zsemlye- 's kenyérhez venni. Azonban ezt tudva is, nem tartóztatott a' félelem, mert véleményt kimondani szabad; 's hivatalomban 16 évet töltvén, mindig jelen egyházamban , még most sincs okom féltenem egyházamat és zsebemet. Elaggott nem vagyok, sem káplánom nincs, sem helyváltozásért nem folyamodtam soha senkihez: ha pedig öregkorra jutván, káplánom miatt kellemetlenséget látnék, hiszem, hogy nem lennék kénytelen azt tűrni, 's tehetlen elaggott napjaimban valamelly egyháznak koporsómi"- "terhére lenni. Önérdekből szólni tehát semmi okom nem vala; 's ellenkező körülmények közt nem is emeltem volna szót, mert át kelle látnom,