Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-16 / 37. szám

gatásnak sincs e' részben más hatása, mint egyébj ünnepélynek; ürügy ez, ősztön ez kivált népnél vesztegetésre's alkalmi oktatás a' közjavak'könnyelmű — vagy ha úgy tetszik — vétkes kezelésére. Én részemről legalább közjavak' rovására népnek akármino ünnepélyre alkalmat nem adnék: de a' közügygyei bajjódókat, ott, hol kellene, illően fizetném. — És mind ebből az egyház'pénzkára? bizony most nem csekély. Mert vegyünk fel csak egy közép népességű egyházvidéket, p. o. 39 szegény egyházút, hol közép számmal egyre másra a' legkisebb egyháznak is —a' parányi tiszteletdíjt is ide számítva, mit egyházi látogatóknak már emiitett tetemes fáradságukért ajándékoz — hanem többe, legalább öt pfrtba kerül évenként az egyházi látogatás: minden évben összesen kevés hiján 500 vfrt emésztetik föl; népesebb 's gazdagabb helyen természetesen annál több — s nagyobb részint isten tudja és ők mire! Hát ha még a' világi igazgatóság is buzgóságában — mint már egy időben a' dunántúli egyházkerületben isittolt történt, miről egy keveset szólhatnánk, de tiszteljük a' szabályt: de mortuis .... inkább nihil — az egyházi látogatást ünnepélyesebbé 's tán sikeresebbé is tenni iparkodnék: bizonyosan, minden tiszteletdíj nélkül is, a' költség — és ez ismét természetesen — legalább félannyival többre rúgna fel. Pedig be sok szükségünk vagyon nekünk, ur Isten! Az eddig tán fölösleg is mondotlakból nyilván kitűnvén már a' parányi haszon 's tetemes kár, mint az egyházi látogatás' illy alakbani gyakorlásának természetes következménye: nem cselekszünk tán haszontalan dolgot, ha ez irkafirkánkat még egy két gondolat-töredékkel megtoldandjuk. Ha a' mondottak után sem volna kedvünk e' látogatási törvényes jogunkról egészen lemondani — mit tennünk legalább rend' kedveért, ha káros nem is, de csakugyan czélszerűtlen lenne: minden esetre — a' néhol parányiságom által is felhozott javaslat szerint — czélszerüebben kijavítva, annak kevesbítése 's legalább minden ötödik évre elhalasztása, véleményem szerint, sem egyéni érdekekbe nem ütköznék, sem a'közjónak kárára nem lenne. Nem, mert a' czél — mi egyházaink' átlapolja1

kitudása — csakugyan eléretnék; ez eljárás is mindennapiságából kiemelkednék; de ez által jó akarattal sok szükségeinken is segíthetnénk. Mert vannak ám nekünk, mint már fölebb kimondám , kisebb és nagyobb, sürgetős és sürgetősebb szükségeink! Hol van p o. alapítvány elemi iskoláinkban szűkölködő gyermekek közt kiosztandó szükséges kézi könyvekre, kik pedig sok helyütt ezek' hiánya miatt nem tanulhatnak? Hol van az egyháznak iskolai könyvtára, honnét a' tanító magának korszerűséget meríthetne? Pedig csak nem kívánhatni mindenütt, hogy verejtékkel szerzett fillérét is könyvekre hányja ki. Van-e mindenütt, 's a' hol van, megvan-e már eléggé alapítva a' papi 's tanítói özvegyek 's árvák' nyugintézete? Van-e egyházvidéki könyvtárunk, 's ha van, jó lábon áll-e már? 's hae' kettő magány szükség, a' kiket illet, e' körül azok'izzadjanak; van-e hát gyűlések'tartására 's más egyházvidéki köz szükségeinkre az örökös koldulás helyett— mit magunk szégyenlünk, egyházaink únnak— letéve kamatozó tőkénk ? Pedig sok helyen a1

panasz egyházvidéki üres pénztáraink felett. Van-e hivatalnokaink' csak szük díjazására is felnyitva forrás, melly ki ne apadna? Pedig különben is szükséggel küzdő embertől hűséges munkát 's fáradságost kivánni józanul alig lehet. Most espereseink 's más hivatalnokaink majd ingyen szolgálnak; legalább a' díj, melly jutalma fáradságuknak, egy falusi kis-biróéval mindenütt aligha felér 'stb. Halasszuk el már az egyházi látogatást, ne tovább csak minden ötödik évre — mi egyedül magunktól függ — 's kitanítván lelkesen egyházaink' tagjait szent szándokunkról, 's meggyőzvén arról, miként önhasznukat kívánjuk előmozdítani, szükségeink' kielégítését akarjuk biztosítani; a' kéregetés helyett több nemes czélokra 's mindezek által egyházaink'javára, csak a' különben is évenként 's nagy részint, mint láttuk, haszontalanra adandó csekély áldozatot tétessük fel velők — csak néhány évekig saját ügyök' oltárára , mit — csak az ördög itt is, mint sok egyébben konkolyt ne hintsen, 's izgatók ne támadjanak — örömest teendnek: sok bajunkon segítve lesz. Mert, hogy elébbi számításunkhoz visszatérjünk — mellyben aligha csalódunk—ha ama' közel 500 vf évenkénti kiadást négy évig tőkésítenők a' kamatokkal együtt, több mint 2000 vft. tőkénk lenne elsőbb szükségeink' fedezésére. p. o. — ha tetszenék — hivatalnokok' különösen esperes és jegyző' aránylagos díjazására, melly úgy hiszem tisztességesebb, nem életveszélylyel érdemlett, tán több is, méltóbb is lenne; a' minden ötödik évben történendő látogatási díj pedig ekkor rendesen kijárván: amaz illetőség ez évben egyházak' iskolái1

számára nevelési korszerű magyar könyvek' vásárlására, mellyek a' tanítók közt kiosztandók lennének; akár más hasonló czélra fordíttatnék. — A' következő négy évi 2000 frt. lenne gyüléstartási alapítvány, hogy azzalsoha többé a' gyülekezetek ne bajlódnának; 's igy tiz év alatt két szép alapítvány által három nemes czél elérve! 's ha tetszenék tovább folytatva : húsz év legfölebb, sok bajainkból kisegítene; az egyházak többé illyesekért nem zaklaltatnának, 's illy ártatlan úton, pedig nem nagyobb, tán kisebb terheltetéssel, de czélszerűbb intézkedéssel, sok panasz megszüntetve , sok jó eszközölve! E' kulcs szerint intézkedvén egyéb egyházvidékek is körük, erejök és szükségeikhez képest, többé kevesbbé dolgozhatnának egyházaink' javára , legsürgetősb szüksé-