Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-16 / 37. szám

lom egyházi törvényeink' mohos épületét ez oldalon is ostromolni; a' kor' szüksége elég harsányon kürtöli úgy is e' Jerikó falak' ledülését, — mert a' féltékenység' ideje lejárt, melly a' keresztyénség 's a' reformatio' kezdetén csábítások 's eretnekség ellen őrzé a' tiszta tudományt, mint vakon szerető anya gyermekét: de kérdem, minden czélszerü intézkedés mellett is, eszközölhetné-e ezt a' néhol csak igen kevés ideig tartózkodó egyházi látogatás; kivált midőn nem mint hajdan az apostolok s reformátorok egész gyülekezet, hanem a' néhány tagból alkotott presbyterium előtt végezheti csak dolgait? Ugy hiszem, nem; a' honnét egyházi kormányaink e' szükségen czélszerííbben segítve, elővizsgálatok által kivánnak lelkészeink' tudománya 's ügyességéről meggyőződni; további tökéletesbülésök a' munkásság, ügyességök 's pontosságuk pedig panasz' nem léte , valamint a' hallgatóknak épülése, vallásossága, azoknak erényessége, minden jóra hajlékonysága's az egyház' virágzása által tűnhetvén ki, mit másoknak megtudni szintúgy könnyű, mint egyházi látogatóknak. De annál nehezebb tudományosságot 's lépcsőnkénti tökélyt eszközölni lelkészeinkben hallgatókra is hatályost, és itt látom helyén kimondva az édes óhajtást: vajha az egyházi látogatók amaz avult cánoni intézkedés helyett, mint igazgatók közügy iránt lelkesülten 's lelkesítve egy minden egyházvidékben annyira szükséges könyvtárt létesítenének , 's itt mint tapasztalt fők ugy fénylenének, hogy mások' is látván tetteiket, nyomdokuk1

követésére hevülnének! Mert, tisztelet, becsület, de igazság is, ha különben mélyen tisztelt espereseink egy kissé e' részben jobban buzognának, mit a' tárgy' fontossága — ha nem is sokak' szellemi jólléte, legalább a'honi literatura' előmozdítása 's virágoztatása' tekintetéből — igen megérdemlene: aligha csak egy két helyen pangana honunkban egyházvidéki könyvtár! Pedig higyük el uraim! különben szegénységünk miatt mi sem lesz belőlünk; — egyesülnünk kell e' részben is, erőt kell összeforrasztanunk, de nemcsak folyóiratokra , mert egy-két lap nem könyvtár, mint szálfa nem erdő. S ha szivem' óhajtása 's még hihető sokaké teljesülend: akkorra hálával kérem fel ismét a' buzgókat, ne restüljenek meg, mint K... egyházvidékben, annak fentartása 's czélszerű kezelése feletti őrködésben ! Csakugyan ki is döczczent már rég — mint kellett — amaz avultság' kemény kövén szokott kerék vágásából az egyház' tisztelt csézája, 's az egyházi látogatás ez első pontnál kikerüli a' lábolhatlant, 's ha nem positiv, legalább negatív, vagy inkább omissiv kötelességet teljesít; de annál hűbben kanyarodik aztán be kimért útjába, annál szigorúbb egyéb eljárási kötelességihez, 's lássuk mino sikerrel? A' lelkész 's hallgatók közti kedves vagy kellemetlen viszonyok' kitudása még ma is korszerű fi?) egyik fő kötelessége az egyházi látogatásnak, 's ha — mint illik — békére köszönt be, 's nem lát egymás ellen égő arczokat, nem hall panaszt végetlent, pedig kölcsönöst— mert itt csak kezdeni kell 's van ki folytassa: édes örömét fejezi ki; és ha kellemetlen a' viszony ? hát kellemetlen — mit tehet? legfölebb jegyez. E* pontról a' b. somogyi krónikák' irója eleget jegyzett fel e' lapok' m. évi 38-ik számában közlött jerémiadjában; 'sebből, meg' tapasztalásból okulva, én csak azon szerény okoskodást vagyok bátor itt följegyezni: ha csendesség és jó békesség van Jeruzsálem' kőfalaiban 's a' község közt egyenesség : nem elég-e, ha maga örülhet Sionnak leánya ? ellenkezőleg nem kerülhetnének-e az egyházi látogatás által tapasztalt súrlódások más, tán rövidebb úton zöld asztalra, mint sok mások, mellyek általa — mert, még akkor nem történhettek meg — csakugyan oda kerülnek ? Pedig tudjuk, bár amazok elébb születtek, sokszor nem nagyobbak emezeknél; miért hát a' megtiszteltetés? Bizony bizony mondom, illő volna itt is elhagyni ama tisztes patriarchalis életet; elismerni nagykorúaknak testületüket, érett férfiakat 's a' csúfos, sokszor lármás szembesítés és iskolás gyermeki vádoskodás helyett, ott hol a' kedélyek le nem csillapulhatnak, férfiaknak rendes törvényes útat hagyni fen, — mit az egyházi látogatás különben is mi erővel sem birván legtöbbnyire úgy is tenni kénytelen; mert a' kisebb sebek magoktól is behegednek, a' nagyobbakra irt nem adhat, legalább adni hatalmában nincsen. Hát ha a'modort látnátok, a'vallató vádat — hol tán meghunyászkodott — neki bátorító szavakat hallanátok , 's ezek után a' tán boszu is edzette pirongatoriumot; mellyből néha csak a' kancsuka hiányzik! elhinnétek, miként nagyon hibázik az Óramutató, midőn seniori önkényre csak iskolatanítónál mutat. Kapunk bizony mi lelkészek is — ismét mondom: tisztelet, becsület, de igazság is, — néhol leczkét; kivált ha hibánk kivül más is van a' dologban, hallgatóink' füle hallatára, azoknak nagy lelki épületökre, pedig ollyat, minőt minden oktatóinktól, még legroszabb esetben sem hallánk. No de ez illik atyákhoz, kit szeretnek , dorgálják meg. Most jő a' közgazdaság: tehát számoljunk, amúgy igazán! mert úgy is köz panasz a' közbeszéd : közös lónak túrós a' háta. Itt vannak a' szántó-földek — ha vannak — itt egyebek 's a' minden kezelést kimutató jegyzőkönyv. A' szántóföldekről eleget regélt a' somogyi krónika, sőt javaslatot is ád, miként egy improvisante küldöttség itt a' dolgon legjobban segíthetne. De hát ha minden legjobb szándéka 's bölcsessége mellett is, mint az egyházi látogatás, ez is mindig csak Ígérettel elégedve kénytelen leend távozni. ? Fel: akkor ez is beviszi nagy híven 's örömmel a' biztatást oda, honnan kiküldetett. Bizony itt legjobb