Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-16 / 37. szám

biztosítás volna csekély véleményem szerint, ha;egyháza' számára — hol a' jó szivénkivül, mint a'lelkész földjeit maga miveltetné, 's mivelés he-jsok más prot. egyházban közpénztári alapítvány lyett a' hallgatók lelkészükkel egy pár lótartás iránt vagy akármiben azon küldöttség elolt egyezkednének ; jó reménység' fejében hiszen a* lelkész itt engedékeny lenne , a' hallgatók pedig illy kiváltságos korban e' tehertol is menekülnének; az egyház' földjei pedig, valamint a' lelkészéi is, ha ama' terv nem sikerülhetne — nem köz munkával, de közköltséggel műveltetnének, 's csak azon ismeretesokból, mert a' köz munka — még a' legjobb is — csak köz munka. De menjünk itt egy kicsit mélyebbre! úgy hiszem gazdaságnál, különösen közgazdálkodásnál vizsgálódni 's legkisebb hibát is napfényre hozhatni, nagy nyereség. De kérdem, teheti-e ez utolsót az egyházi látogatás ? Fel: nem. Vannak, megvannak-e a' szántóföldek ? nem fogytak , nem szaporodtak-e ? jókarban tartatnak-e? Az első kérdésekre, ha akarunk felelünk, ha akarunk nem; az utolsóra — mi pedig mint már másutt is irva van, fehér holló — igent mondunk, és pedig mert, amazokra nézve igy gondolkodunk : visitatio nekünk nem parancsol, 's ha bevallanók szerzeményeinket, velők aztán nem rendelkezhetnénk! Ehez commentárul csak egy adatot, hogy többeket, sok ide tartozókat elhallgassunk. X * * ns. gyülekezet hajdanta anya levén, sok szép földdel birt. A' mult szomorú időkben azonban megfosztatván templomától, ingó és ingatlan javait saját fiai, jelesül a'gondnoki család rabolta el minden illető irományokkal együtt. Később mint leány egy más anyához csatoltatott, de árva szegényül; mígnem egy lelkesnek mintegy erőszakos buzdítására a' házanként szedett papi fizetésből fenmaradt bibamus-töredék megtakargattatván, ezen szép földdarabok zálogosítattak; 's ki gondolná ama buzdítónak daczára is — mert velők ujjat húzni már nem akart — némelly fejesek oda vilték a' dolgot , hogy e' javak, természetesen valaminek rovására — több éveken át — pedig az egyházi látogatás minden évben híven eljárt itt is kötelességében — amúgy sutionban minden számadás nélkül kezeltettek, mígnem elvégre az egyház' új lelkésze e'javakról, 's ezek körüli rendetlenségekről értesíttetvén, az egyházi látogatásnak jelentést tőn, és ismét tőn 's utóbb felbőszült haraggal sem gondolva, egy egyházvidéki küldöttség által a' dolgot nagy nehezen rendbe hozá, 's a' következett egyházi látogatásnak reszkető kezekkel mutatlatának be a' féltékeny (!) képviselők által a' záloglevelek, 's már a' lelkész által rendezett számadó könyv is a' makacsok' nagy megelégedésök 'skibékülésökkel. Mi ebből a' tudomány? az, hogy in ultima analysi — kevés kivétellel — a' lelkész az egyházi javak' leghűbb őre, 's garantia a' legkényesebb esetben is, itt csak az 5 buzgóságában van; és erre még egykistoldanem létez — egy magtalan buzgó hallgatója által több évi barátságos beszélgetés után, hiveinek tudta nélkül, sőt némellyeknek boszuságára, — mert most már mivelniök kell, — egy 12 p. mérős zálog nemes földet hagyományoztatolt, 's alig egy év múlva a' szomszéd — szinte hallgatója — által belőle egydarab elerőszakoltatván, midőn mindenek hallgattak, ;

s még azok is, kiknek kötelességökben állt vala védeni — ki egy ki más érdekből elnémultak: neki kelle az izetlenséggel szemközt állani , 's megmenteni a' vagyont, és e' mellett legyőzni még a' villogó haragot, 's mind ezt egyházi látogatás nélkül. Mi ebből ismét még egy tudomány? az, hogy a' prot. lelkészekre nézve váljék testté az ige : „nihil de nobis sine nobis" azaz, minden önkénytől mentesítessenek! mert csak igy várhatni tőlök lelki erőt, — az egyház' javainak szaporításában 's azoknak mindenkori tiszta kezelése feletti őrködésben 's egyébben is csüggedetlen buzgóságot, mire egyházainknak bizony nagy szükségök van. Mert, mint már érintve volt, az egyház' tagjai nem mindenütt eléggé buzgók , 's hibák ellen, mint látók, egyházi látogatás — legalább igy, mint most — nem biztosít. Feljegyzi ugyan a' mit lát, hall; de mi sokat nem lát és hall! és hova jegyzi fel? jegyzőkönyvébe, melly az egyházvidéki gyűlésen történt felolvasás után a' sok helyült rendezetlen — ha ez is van! — levéltárba letétetik, hogy ott — mint folyók tenger' mélyébe ömölve a' vizhegyeket — az irományok' halmazát neveljék, 's ezt tenni elég! Pedig igy csak ott vagyunk, a'hol voltunk; évek múlnak 's az egyház' vagyona, buzgóság' hiánya miatt csak fogyogat mint a' hold , ha egészen élném fogyhat is. Nem igy uraim! Ha már tenni akartok s tennetek kell: ne látogatási jegyzőkönyvetekbe, e'feledékenység' tábláira jegyezgessétek évenkintegyházaink' vagyona' szaporodását; mert ezekből az időnkénti egyes tárgyakat kiszemelni, 's a' maradéknak itt valami ismeretre juthatni majd olly nagy feladat nem leend , mint folyók' és tenger' elegy vizeit egymástól különválasztani; de legyen egy könyvetek: „egyházi javak lelet-tára" czim alatt, mellynek minden esetre törvényes hitelességgel kellene birnia, 's ebbe jegyezzétek fel az egyház' minden ingó 's ingatlan javait, minő- 's mennyiségők szerint, a' szükséges adatokra is utalva, mellyek az egyház' ládájában tartandók egy rovat alatt, 's ezt olvassátok fel látogatástokkor, utána jegyezvén folytatólag az időkkénti gyarapodást, 's egy mellék oldalon az idő 's körülmény szülte fogyatékot is! Igy legalább, mit tudnotok lehet, tán megtarthatjátok, 's a' felsőbbséget. 's a' maradékot is értesíthetitek, ellenőrködvén ez által egyszersmind a'tán már mindenütt kerületileg megrendelt, de nem mindenütt lélékkal szolgálunk. — Ugyan azon lelkész anya-! tezö, vagy gondatlanul vezetett egyházak' külön le-