Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-28 / 4. szám

rend is egyszersmind , t. i. in ecclesiasticis, és pedig ex inslitutione divina; a' honnét, az apos­tolok által Jerusalemben, egyházi elnöklet alatt tartatott, egyházi gyűlés óta, az eddigiek' leg­nagyobb részében szinte egj házi egyén elnökölt. A' reformatiókor az addigi egyházkormányrendszer annyiban változott, hogy a' tűrhetetlenné vált korlátlan hierarchia helyett, papi elnöklet alatt, vegyes vagy presbyteri igazgatás a!akítatott;'se' volt gyakorlatban, miga' nyugtalan lengyel aristocra­tia , az elnökséget, a'papok'hátratételével, elég jogtalanul, birtokába nem keríté: de a' melly erő­szakos 's ököljogra emlékeztető tény, nem nagy viszhangra talált. A1 budai zsinat is megkísérté ez evangéliomi tanítmány és protestantismus' szelleme elleni merényt, de átalános följajdulást okozott; minek eredménye lett, hogy a' legjobb fejedelem , a' kicsikart 's az egyházi rendet letipró cánonokat soha meg nem erösíté. Vagy vegyes elnöklet tehát gyűléseinkben, vagy minden áron egyházi ; mert világi elnök 's egyházi gyűlés ollyan ellenmondás, mint fából csinált vaskarika. Igen egyházi elnök, vagy vegyes elnöklet• any­nyival inkább , mert honunkban a' reform, rész tettel tanúsítá, mikép világi egyént, egyházi nél­kül , elnöknek nem óhajt, nem akar; mert kü­lönben a' gen. inspectori hivatalt , az egyházi dolgokra nézve, ha szilárd meggyőződése nem volna, hogy ekklézsiában, világi főkormányzó, va­lami viszás (abnormis) állapot, aligha rég nem létesíti; de mind eddig, Istennek hála! e' rendszer­hez kevés, szinte semmi hajlam nem mutatkozik. Mivel azonban, egyházi elnök' sürgetése, hie­rarchiai hajlamnak bérmáltathatik; mivel ennek lé­tesítésére némelly tekintélyes világi hitfeleinkben kevés engedély 's sympathia mutatkozik: én kö­rülményeink közt, a' vegyes elnöklet mellett ma­radok, az egyházit csak kisebbségbeni maradás1 esetében pártolván 's követelvén. (Folytatása következik.') Hajnal A b e 1, békési reform, lelkipásztor. Valami az csketési jogról. Közönségesen el van ismerve, mikép egy­házi törvényeink — ha ugyan illyenek országosak volnának — hiányosak, 's a' kor' szellemével össze nem férők; van is gondja a'protestans egyháznak, lehető mozgása' körében, arra, hogy társadalmi szerkezete, a' kor' kivánatihoz szabva, újonnan alakítassék, nem foltozgatás, hanem újjá-terem­tés által. Igen, mert „az új folt a" hitván ru­hát megszakasztaná, 's azután nagyobb szakadás lenne rajta" (Máté IX: 16.). De, mielőtt olly szerencsés lenne egyházunk, hogy országos tör­vényszerkezettel dicsekhetnék : addig legalább, azon kell lennünk, hogy a' már meglevő, lel­készi hatásunkat szabályozó, törvény' értelme iránt legyünk tisztában, 's annak valódi jelentése meg­határoztassék. — Ertem dicső emlékezetű II-dik Józsefnek a' házasság' dolgában 1786 : mart 6-kán kihirdetett „nyilt rendeleteit" (patentales); 's mivel ezek az 179%: 26-dik törvényezikkely által megerősítettek, törvénynyé szentesítettek : „törvénynek" nevezem. Ismeretes e' régi cánon : „ubi sponsu, ibi copula— 's azt nem is említve , mikép ez ma­gában az 179%: 26 t. cz. 15-dik§-ában, bizo­nyos esetben, a' különféle vallások' egyenlő jogá­nak viszonossági elvétől eltérő változást szenvedett — hinnétek, hogy amaz ősi cánon a' protestáns egyházakban, változatlanul megtartatik ? Csalód­tok , barátim ! mert vannak lelkészek , azt állítók, hogy : ha a' meuyaszszony új eyyháza/tul hat kelet még el nem töltött', őt azon egy ház' l ti­kesze köteles összeesketni vőlegényével, melly­hez előbb tartozott, nem pedig azé, mellynek kebelében jelenleg, még ugyan nem hat, hanem csak 1—5 hét ota, tartózkodik. Es e' buzgó tiszttársaink okát is adják állításuknak; mondják t. i. hogy a' még hat hetet valamelly egyháznál ki nem töltött egyén, annak kebelében csak jö­vevény, 's rendes tagkép nem vétethetik; — az illy egyén' körülményeivel ismeretlen lelkész előtt sem lehet még világosan tudva, vájjon nem lap­pang- e czélzott házassága előtt némi törvényes akadály, mellynek későbbi kivilágosulta' esetén, ha a' házasság csakugyan megerősítetik, az ösz­szeeskető lelkész' feje fog majdan fájni: a' mint hogy nem is egy eset van rá, mikép az illy bi­zonyos egyháznál nem hat hétig, hanem több éve­kig tartózkodott, 's már rendes tagkép tekinte­tett jövevények házasságra lépnek minden akadály nélkül; holott másutt élő, 's törvényes házastár­suk van, kinek létezéséről pedig az őket újabb házasságra léptetett lelkész mit sem álmodott, 's ki csak a' hites-társ' újabb szövetségének megtu­dása után bukkanik elő, a' másodszori házasságot szentesített lelkész' nagy megzavarodására, — 's hogy még inkább teljék az okok' mértéke, uta­sítanak a' fenidézett házassági felséges rendelet' íme' szavaira: (^§.32) „si altér útra pars in actuali parochia sua nondum sex hebdomndas exegis­set: promulgatio in illa quoque parochia, qna sub pars talis a/itea constituebatur, fieridebebit ;a 's ámbár elismerik is mellékesen, mikép itt csak a' hirdetésről tétetik rendelet, mégis állítják, hogy a' menyasszony' esketésének azon egyház' lelkésze által kell végbevitetni, „sub qua antea constitue­batur 'S itt vagyunk a' törvényes rendelet' sza­vainál , mellyeket — mint látszik — a' tisztelt atyák erőtetve magyaráznak balra, hogy állításuk­nak törvényes nyomatéka is legyen: én egy kissé máskép vélekedem , 's a' kijegyzett szavakat más­kép értelmezem ; helyesen- e ? a' protestáns lelki szabadság' barátai ítéljék meg. Én ismerek, de minden protestáns lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents