Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-02 / 35. szám

a' paptól. Csekély véleményem 's tapasztalásom szerint, legjobb, ha a'pap ezen tanításokat mind­járt predikáczió' végeztével tartja egész gyüleke­zet előtt, catechisatióját kezdi nem mindig a'kö­zönséges kérdéssel: miről szólott a' mai prediká­czió? hanem körülmények szerint az eléneklett énekekre vagy elmondott imádságokra, vagy el­olvasott sz leczkékre figyclmcztetésévers azoknak magyarázatával. Ezt tegye eszközéül annak, hogy nemcsak fiatal, de korosabb hallgatói is képeztes­senek okos hallgatókká, kik a' templomban ne kénytelenítessenek ülni ,,lapis supra lapidem1 ', ha­nem 1. Pét. 3, 15. lehessenek mindenkor ké­szek megfelelni azoknak, a' kik számot akar­nak venni az ő bennök való reménységről. 'S imé ezekkel elmondám igénytelen véle­ményemet , miként lehessen nálunk a' sülyedo vallásosságot emelni. Örülnék, hogyha legkisebb követ is hozhattam volna a' nagy épület1 építésé­hez, t. i az Isten' országának gyarapításához e' földön. Szavaimat zárom Fáy András úrral, ki Óramutatójának előszavában ezeket mondja: „ha hibásan szóltunk , nem baj; mert az igazság hul lámzó folyam, melly ha ideiglen háborog és egye­netlenkedik is, de vihar' csendesültével tükör­simává egyenlíti ki magát. Valentinyi Dániel. Még egy javaslat a' megürült pro­testáns papi hivatal' betöltése iránt. SGSenn'é bic 3cií Eommt, reifen audj bte fpatcften gtűájíe. Schiller. Sok szép és minden figyelemre méltó czik­ket olvastunk eddig is a' protest. Egyh. és Isk. lap' hasábjain, mégis, nehezen hibázok, ha állí­tom, hogy korszerűbbet és fontosabbat nem, mint azt, melly e' becses lap' 22-ik számában Luthe­ránus Sincerus által közöltetett. Számolhat Sincerus ur bizonyosan minden igaz protestáns, legalább minden protestáns pap' háladatosságára. Teljes meggyőződésem szerint nincs ennél nagyobb hiány protestáns egyházunkban. Sincerus ur' férfias szava, hogy ennek elkerülhetetlenül másként kell lennie, minden józan protestáns lélekben 's szívben visz­hangra talál. Csak az a' kérdés : miként történjék protestáns egyházunkban a' megürült papi-szék' betöltése, hogy az illető egyházak' választási sza­badsága meg ne sértessék , de az illető hatóság is a'papválasztásba czélszerűen befolyhasson. Sin­cerus ur' véleménye ez ügyben következő: „Hogy minden esperességben különös egyházi bizottmány minden megürült egyháznak három alkalmas egy­házi személyt candidálna, 's ezekből az egyház okvetlenül egyet választana." Megvallom őszintén, hogy Sincerus ur, e' javaslatának sok jó és szép oldalai vágynák, és mind igaz, mit remek elő­adásában a' szabadság és rend közt álló viszo­nyokrúl a' protestáns pap' szabadon választása kö­rüli gyalázatos visszaélésekről szóll; mégis ha a' i visszaéléseket elmellőzni és a' szabadságot a* jó • renddel összeköttetésbehozni lehet: a' szabadság • mindig szép és jó. Ha lehet, mondom, és itt • igénytelen véleményem szerint lehet; pedig olly • módon, minőben a' keresztyén egyházban az első t papi választás az apostolok' jelenlétökben véghez • ment — tehát evang. keresztyén módon. Ez első keresztyén papválasztásra hivatkozik ugyan Sincerus ur is; azonban, megfoghatatlanul, éppen a' lcglényegesb körülményt, t. i. a' sors­húzást elhallgatja. Mégis a' sorstúl xlrjQos} ke­resztyén papság, clerusnak neveztetett, bizony­ságul, hogy Mátyás ap. első és utolsó nem volt, ki sorshúzás által választatott. Midőn tehát vala­melly keresztyén egyházban papválasztási rend­szer'dolgában kérdés támad: lehetetlen elmellőz­nünk ezen classicus helyet (ap. Csel. 1:15 köv. v.j, annál is inkább, mivel teljes meggyőződésem szerint, e' Mátyás ap. választása legtökéletesebb papválasztási mód, mai körülményeinkhez al­kalmaztatva. Világi uraink' kedvökért — mert ki tudja, hol hever a' szentírás, vagy tán a' portól és a' tisztítás' fáradalmától félnek; sőt tartok tőle, so­kan nem is találnák a' helyet — kiteszem a' tex­tus' szavait: „És azokban a' napokban, felkelvén Péter tanítványok közölt mondá: mert va­lának otthelyen szám szerint úgymint száz húsz emberek: Atyámfiai, férfiak! szükség volt betelnie az Írásnak, mellyet megjövendölt a' Szent Lélek a' Dávid' szája állal Júdás felöl, ki vezé­rök volt azoknak, kik megfogták Jézust. Ki mi közénk számláltatik vala és ennek a' szolgálatnak egy részét vette vala. 0 annakokáért szerze me­zőt az ő hamisságának árábul; és alászakadván ketté hasadott és minden béle kiomlott És e' do­log egész Jerusálemben lakozóknak lett tudtokra: úgy hogy az a' mező neveztessék az ő tulajdon nyelvükön Akeldamának, az az, véres mezejének. Mert meg vagyon irva a' 'Soltárok' könyvében. Az ő lakó helye legyen puszta, és ne légyen senki: ki abban laknék. És ismét az ő püspökségét más vegye cl. Szükség azért a' férfiak közül, kik mi velünk egy gyülekezetben voltanak mind addig, mig az ur Jézus az ő tisztiben járt mi köztünk: elkezdvén a' Jánosnak keresztségétől fogva mind a' napiglan, mellyen mi közülünk ftlviteték, hogy az ő feltámadásának bizonysága legyen v mi ve­lünk egyetemben, egy ezek közül. — Allatának azért elő kettőt: Józsefet, ki hivattatik vala Barsabásnak, kinek vezeték neve Justus, és Má­tyást. És imádkozván mondának: Te Uram, ki mindeneknek szíveket tudod, jelentsd meg, mely­lyikét választottad e' kettőnek, hogy részes le­gyen c' szolgálatban és apostolságban, melly tői eltévelyedék Júdás, hogy az ő helyére menne. Sorsot veiének azért reá] ok, és esék a'sors Mátyásra: ki közönséges akaratból a' tizenegy apostolok közzé számláltalék." íme itt látjuk egy

Next

/
Thumbnails
Contents