Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-02 / 35. szám

FROTEiTMI egyházi és iskolai lap, HEásodiU évi folyamat. PESTEN, 18^13. September' 2-kán Auf den Grund der christlichen Lehre ist das Hirten- und Lehramt für die christliche Iíirche auf Érden nőthig, und diese ist darum berechtigt, durch besondere Berufung und Anslellung einiger ihrer GJieder diesem ihrem Bedürfnisze abzuhelfen. Kist. Tartalom. A' protestáns pap' viszonyáról gyülekezetéhez. Geduly Lajos. — A' protestáns papi rend isteni intézet-e ? J a n cs o vi c s Pá 1. — ai evang. papok állal az iskolákban tartandó vallástanításról. Y a 1 e n t i n y i Dániel. — Még egy javaslat a'megürült protestáns papi hivatal' betöltése iránt. Braxatoris Károly. —Heves-nagykunsági reform, egyházmegyei gyűlés. F ö r d ő s Lajos. — Iskolaügy: Tanítási terv a' maramaros-szigeti ref. lyceumban- — Vegyes közlemények. A' protestáns pap' viszonyáról gyülekezetéhez. (Olvastatott a' gömöri ág. hitv. papi egylet' május' íOkén tartatott gyűlésében.) Korszerűnek hiszem, tiszt, egyesület! e' tárgyról itt néhány rövid szót tenni. Korszerűnek mondom. Ugyanis a' mult időkben e' kérdés: „mi viszonyban áll a' pap egyházához?" nemigen vettetek föl, vagy ha igen, akkor mind a' pap', mind a' hivek' keblében a' pietas' érzele állal lőn némán, szó és vita nélkül eldöntve. De ma már, hol minden intézmények és állapotok rostára kerülnek 's szigorú analysis alá vettetnek, nyilvános tárgyalásoknál és magáuykörökben nem egyszer ex professo történnek pro et conlra vitatkozások arról is: ,,mi sajátképen a' pap gyülekezetének, és mi a' gyülekezet a' papnak ?" És illyenkor, valljuk meg, magok a'papok közt is vajmi kevesen vannak, kik hamarjában e' kérdésre világos, okokkal támogatott , praecisus feleletet adni tudnának. Pedig ez csakugyan az egyházi nvilvánjog' kérdéseinek egyik legfontosbika. Ha valamiről tehát, erről szükséges minden esetre komolyabban elmélkednünk , hogy az annyira fontos tárgy felett tiszta fogalmakat szerezve magunknak , viszont mi is másoknál, alkalom adódván, tiszta fogalmakat ébreszteni tudjunk. Én nem hízelkedem magamnak, hogy jelen előadásommal valami kimerítőt, tökéleteset adjak; de épen azért, hogy e' kérdés belátóbb . tapasztaltabb társaim által tökéletes világosságba helyeztethessék, véltem azt ezennel nézeteim' előterjesztésével megpendílendőnek. Honi protestáns egyházunkban nem kevesen vannak, kik a'r

papot a' gyülekezet' alárendeltjének tartják. És e' véleményt sokan tiszltáisaink közül uralkodni- 's rendünket lealacsonyítanivágyásból származtatják. Én nem. Hiszem, hogy a'legnagyobb rész, melly így vélekedik, azt bona íide teszi. Van ugyanis főleg két ok, mi a' prot. pap' állásáról elmélkedőt c' nézetre igen könnyen vezetni képes. Azonban előre is kimondom, hogy én közelebbi vizsgálat után, mindkettőt csak látszatosnak találtam. Elseje cz okoknak: hogy a' gyülekezet a' papot fizeti. Igaz, a' fizetés, arra nézve, ki azt veszi, gyakran függés', alárendeltség' jele. De ez mindig és átalában nincsen igy. A' fizetésben az alárendeltségnek fogalma csak mellékesen és nem szükségképen rejlik. Az orvost, például, fizetjük, de ab^ól koránsem következik, hogy ő nekünk subordinálva, vagy akár csak coordmálva is legyen. A'magyarországi adózó, szolgabiráját, alispánját, sőt királyát is fizeti: de azért ki fogja mégis állítani, hogy a' szolgabíró, alispán és a' fejedelem neki alárendeltje? A' fizetés lényegileg egyebet nem jelent, mint szolgálatért viszonyos szolgálattételt. Do ut des. És igy abból, hogy az egyház a' papot fizeti, csak az következik, hogy a' pap viszont köteles az egyháznak azon szolgálatokat lenni, mellyeket tiszte, hivatala, tőle megkíván , de más abból valóban nem következik semmi. Másik ok, melly a' prot, papot sokakkal a* gyülekezet'alárendeltjének nézeti, az: hogy a' gyülekezel a' papot választja. Kire nézve az, — így gondolkodnak sokan , — az én szabad kényemtől fiigg, hogy őt magammal viszonyba, összeköttetésbe hozzam vagy ne hozzam, annak, bizony én felelte vagyok, ő pedig nekem alárendeltem. Véleményem szerint ez szintúgy nem áll. Minek bebizonyításául legyen szabad ismét analógiára hivatkoznom. Honunkban a' köznemes, elöljáróját, bíráját szintén választja; de tudjuk mindnyájan, hogy ez neki azért mégsem alárendeltje, hanem elöljárója, birája. Különben is feledni nem kell, miképen a' gyülekezet'önkényétől nem függ, hogy papot átalában válasszon, Yagy ne