Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-19 / 33. szám

adatni. FöLebbi mondata hát csak az alsóbb iskolákra alkalmazható. — 2.) Szerző maga javasolja, hogy a' tanár maga dolgozza ki kézkönyvét, ne másét vegye fel, mert igy tökéletesíti magát jobban mint a1

ki „más'üszőjén kényelmesen szántogat." És néhány sorral alább a' pesli oktatóktól készített kézkönyveket, csak azért is, hogy jobban keljenek, a' többi főiskolákba is bevetetni akarja; Persze; mert ezekben a'tigris tanároknak csak az arszlánok' izékein kell rágódni; mert ezeknek nem kell „magokat tökéletesílni saját szakukban", mert ezek kényelmesen szántogathatnak más üszőjén, mert ezekre lehet akármit ,,ráigázni", mert ezek nem „akarnak, nem is tudnak maguk készítette kézkönyveken későbbi kiadáskor javítani/' Ez a' liberális protestantismus! — 3.) Tanfolyamok , leczketervek , órarendek' meghatározása , állítja szerző, „kivül fekszik a' főiskolarend' tervezete'körén, mert csupa légvárat építenénk; mert cz csak olly könnyű, mint majorból és minorból conclusiót csinálni; mert ez „az iskolai helyzettől, annak real vagy humanisticai irányától, az iskola' népességétől vagy néptelenségétől, a' tanítók 's oktatók' számától, a' tan-készségektől függ." Megengedi rec., hogy az ez utóbbiaktól (bár népességtől nem épen) függ: de azért mégis épen nem fekszik kívül a' tervezés' körén, sőt inkább ennek leglényegesb része, mit igen mély belátássala' pályakérdés is elismervén, ezt is, sőt mondhatni épen ezt, nem pedig neveléstani theoriákat kívánta 100 aranyért Ha mi házatakarunk építetni, kijelölvén a' helyei, költséget, czélt, az építészszel több tervet csináltatunk, a' mellyik tetszik kiválasztjuk 's a' szerint építtetünk vagy egészen vagy módosítással. Illy tervet kívánt a' dunamelléki főtiszt, egyházkerület, kijelölte a' helyet, kimutatta az irányt, megmondta a' föltételeket: 's mégis H. ur épen a' legkiegészítőbb részt légvárnak, könnyüségnek, szükségtelennek tartja. Ha olly könnyüség, miért nem csinált hát egyet egészen saját nézete szerint csak példányul, csak mutatványul, hogy t. i. hétfőn, kedden 'stb. ezen 's ezen órán tanitatnék ez vagy amaz tudomány, ez 's ez tanító igy meg igy változnék, erre meg erre ennyi óra kell hetenként, ennyi 's ennyi terem legyen 'stb. És mi hátráltatta ebben H. urat? A' leendő iskola'helyét, czélját, irányát, pénzalapját, igazgatása'módját, tanítói'számát, hihető népességét (ámbár ettől nem sok fiigg) ismeré; mert részint maga tervezte , részint ki volt tűzve, részint eddigiekből mi is tudjuk; de meg a'pályakérdés' önnézeteit követni is megengedte: mi hátráltatta hát special tervadásban? Az, hogy „anya előtt gyermeket ne idézzen elő", hogyr

„kártyajátékkal nevetségessé ne tegye magát ? 0 nem! — Van egy más bibe, és ez: a' praxisbani járatlanság. Hja! Trapp, Tiltmann, Cousin nem szóltak ám a' pesti főiskoláról. — Az építész kész tervet tesz elejbénk, nem művészetek' elveiről vitatkozik velünk. Ezt kellett volna tenni H. urnák ; a'theoriákat specialterve' igazolására hordhatta volna fel: vagy ha már ezekből indult ki, a' kivitelt, az életbe léptetést mellőzni épen nem kelle vala. Lárn a' porosz kormány 118 gymnasiumára ki tudja adni a' special tervet: mért ne tehette volna ezt H. ur egyre ? hiszen az egész dolog csak könynyűség. Rec. próbálta ezen könnyűséget, H úr' pályatervét osztogatta órákra, leveleket beirt; 's kigázolhatlan absurditásokba bukott, hihetőleg azért, mert ő csak tigris paedagog, kinek arszlán tervek meglábolhatatlanok. Szükséges lett volna édes II. ur e' csekélységet előre kifőzve szájunkba adni, mintegy ariadnéi fonalul, csak azért is, hogy:a.) ha academiai tanárokat teszünk; tudják mennyi, — 's egyenlő fizetésért egyenlő órátadandnak-e? Mert önnek tervéből e' sül ki: a' phil. osztályi tanárok tanítandnak naponként 2, a' joglaniak 3%, a' hiltaniak H' órát: 's mind egyenlő fizetésért; — b.) hogy a' szülék ne rendetlen iskolába vigyék gyermekeiket, 's ha magányosan is akarják őket a' városban valamire taníttatni, tudják mellyik lesz szabad órájok; — c.J hogy megtudhattuk volna hogy ez vagy ez tudományra jut-e ez meg ez osztályban idő, és e'miatt nem kell-e elhagyni, vagy e' miatt minő kiterjedéssel lehet tanítani? ^ mert ez is sokat tesz ám); — dj hogy a' tanítóknál is tisztába jöttünk volna, hogy ennyi meg ennyi tudományt vállokra tehetünk-e? és nem lesz-e ez sok órája' többsége miatt ? nem kell e egyiknek több órát adni mint a' másiknak 'stb. Mert higyje meg, mind ezek igen is tekintetbe veendők. — Jó lelt volna gymnasiumi tanítók' életidejét egy kissé calculálni. Ezek gymnasiumot 's azután 3 évig fensőbb seminariumot végezvén, tanítókká tétetnek, tehát 17—18 éves korukban; merthogy hittani pályát is végezzenek, arról sehol szó nincs. Nem vagyunk baráti azon eszmének, hogy épen a' kor ad csak észt, készültséget, ügyességet: de csakugyan 17—18 éves ifjonezok közül kevésben fog feltaláltatni a' valódi készültség , és különösen a' fenyíték-tartásra nézve annyira szükséges tanítói érettség, komolyság és Schleiermacheri tapintat. Rec.-nek ezt van szerencséje 24—25 éveseken is tapasztalni. — Hogy pedig ezen scminaristák pályájok' végezte után várakoznának benn, mig megérnének, azt tolok nem kívánhatjuk ; mit csak akkor tehetnénk, ha már gymnasiumot végeztükkor kijelelnek a' tanítói hivatalra: e' pedig ugyan éretlen választás lehetne ám! — Jó lelt volna meghatározni, hogy egyszerre vagy lassanként vetessék-e foganatba a' pályaterv? Jó lett volna a' közvizsgálatokról is valamit szólni. Jó lett volna a' némethoni feriák' 3—4 hétig tartását 3—4 hónapra igazítani. Jó lett volna a' 7-ik fejezetben, melly az unióról tanít, ezen pályakérdésnek : mikép történhetnék a' czélba vett főiskolára nézve a' két protestáns fél közötti egyesülés ? heroice megfelelni, mert a' hosszas cita-